Az ukrajnai háború tizenharmadik napja - Biden betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot - HÍRFOLYAM
Kína a biológiai laboratóriumok biztonságáért aggódik. Megkezdődött a civilek evakuálása Szumiból. Egyes EU-tagországok gátolnák Ukrajna uniós tagjelöltségét.
A náci Németország elleni brit küzdelemhez hasonlította az orosz invázióval szembeni ukrán ellenállást a londoni alsóház képviselőinek tartott keddi beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Zelenszkijt, aki videókapcsolaton beszélt a brit parlament tagjaihoz, a képviselők felállva, hangos ovációval és tapsviharral köszöntötték.
Az ukrán államfő kijelentette: az ukránok nem akarják elveszíteni hazájukat, "éppen úgy, ahogy Önök sem akarták elveszíteni országukat, amikor a nácik harcba szálltak hazájuk ellen".
Zelenszkij kijelentette azt is, hogy a háború tizenkettedik napján átlépte a tízezret a hadműveletekben elesett orosz katonák száma.
Az ukrán elnök Winston Churchill egykori brit kormányfő 1940-ben elmondott híres alsóházi beszédére emlékeztető szóhasználattal úgy fogalmazott: Ukrajna nem adja meg magát, harcolni fog a tengereken, a levegőben, folytatja harcát saját földjéért.
"Harcolni fogunk az erdőkben, a mezőkön, a partokon, az utcákon" - tette hozzá.
Az ostromlott ukrán városokból az Oroszország irányába történő távozás megakadályozásával vádolt "ukrán nacionalistákat" kedden Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője.
- mondta Mizincev.
A tisztségviselő szerint Kijev az ukrán félnek felajánlott 10 humanitárius útvonal közül csak egyet erősített meg, azt, amelyik Szumiból Poltaván át a lengyel határra vezet. Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Mariupol esetében azonban egyet sem. Mizincev szerint Szumiból mindössze 723 embert evakuáltak, köztük 576 indiai, 115 kínai, 20 jordániai és 12 tunéziai állampolgárt.
A vezérezredes szerint jelenleg a hivatalos Kijevnek nincs befolyása az Ukrajnában kialakult helyzetre, "minden alapvető döntést a nacionalisták és cinkosaik hoznak meg". Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek képviselőit az ukrán féllel történő összejátszással és az orosz fél alaptalan hibáztatásával vádolta meg.
Azt mondta, hogy az adatbázist Moszkva biztonsági okokból nem bocsátja Kijev és az ENSZ rendelkezésére, mert emberek sokaságának biztonságát veszélyeztetné, ha nacionalisták kezébe kerülne.
Beszámolója szerint Oroszország ukrán közreműködés nélkül egyetlen nap alatt több mint 5334 embert, köztük 781 gyereket menekített ki a Donyec-medence két szakadár köztársaságából "és Ukrajnából".
Moszkva a szakadár területeket az Ukrajna elleni háború elindítása előtt függetleneknek ismerte el.
Az orosz hivatalos szóhasználatban "különleges hadműveletként" emlegetett háború kezdete óta Mizincev szerint 174 ezer embert, köztük 44 250 gyereket, valamint 20 033 magántulajdonú személyautót menekítettek ki Oroszországba. Beszámolója szerint az orosz védelmi minisztérium 946 tonna humanitárius rakományt szállított Ukrajnába, és 132 humanitárius akciót hajtott végre Zaporizzsja, Kijev, Harkiv, Herszon és Csernyihiv megyében, valamint a Donyec-medencei "köztársaságokban".
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma kedden arról adott tájékoztatást, hogy Ukrajna "és a Donyec-medence" területére 430 tonna humanitárius segélyt szállított.
Az ukrajnai háborúról tárgyalt kedden Szergej Sojgu orosz és Hulusi Akar török védelmi miniszter. A szűkszavú moszkvai tájékoztatásból annyi derült ki, hogy a megbeszélést Ankara kezdeményezte, és hogy a felek között szó esett a két katonai tárca közötti együttműködés aktuális kérdéseiről is.
Az Egyesült Államok betiltja az orosz kőolaj-, földgáz- és szénimportot, ezzel újabb nyomást gyakorolva Moszkvára az ukrajnai invázió megtorlásaként - jelentette be kedden, a Fehér Házban elmondott beszédében Joe Biden amerikai elnök.
- tette hozzá az elnök.
Biden bejelentette, hogy az újabb szankcióknak "az Egyesült Államokban is meglesznek a költségei". Az elnök úgy fogalmazott: "a szabadság védelme nekünk is pénzbe fog kerülni". Felhívta a figyelmet, hogy a törvényhozás demokrata párti és republikánus képviselői is elfogadták ezt és egyetértettek abban, hogy "ezt meg kell tennünk".
Az orosz energiaszállítások embargójának árnyoldalaira hívta fel a figyelmet keddi közleményében a Német Energia- és Vízipari Szövetség, a BDEW.
Egy ilyen embargó "masszív negatív hatással lenne a német gazdaságra és a fogyasztókra is" - jelentette ki Kerstin Andreae, a BDEW (Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft) igazgatója kedden Berlinben.
Minden intézkedést mérlegelni kell, hogy nem vezet-e elfogadhatatlan torzulásokhoz. A dolgok jelenlegi állása szerint csak részben tudnánk helyettesíteni az orosz import földgázt. Az olyan alternatívák, mint a cseppfolyósított földgáz, segíthetnek ugyan pótolni a kieső mennyiségeket, más alternatív energiahordozók viszont, mint például a biogáz, csak korlátozottan állnak rendelkezésre"
- mutatott rá.
Andreae szerint a gázellátás biztosítva van a mostani fűtési szezonra még az import leállítása esetén is. Hozzátette: az import leállítása ugyanakkor óriási kihívások elé állítaná az energiaágazatot és az ipart egyaránt. "Az energiaipar gőzerővel dolgozik a diverzifikáción és az energiamegtakarításon, és minden lehetőséget megvizsgál az oroszországi gázszállítások esetleges kiváltására. Európában és Németországban vannak tartalékmechanizmusaink, amelyeket szűkös ellátási helyzetben életbe lehet léptetni" - fejtette ki.
Mindenesetre a lakossági felhasználók és egyes intézmények, mint például a kórházak, kiemelt jogi védelem alatt állnak ilyen esetben.
"Az iparral kötött szerződéses leállási megállapodások vagy más energiaforrásokra való átállás szintén csökkentené a gáz iránti keresletet. Az is világos azonban, hogy a gázszállítások leállítása erősen befolyásolná a beszerzési, és így a végfelhasználói árakat is" - jelezte a BDEW igazgatója.
A délkelet-ukrajnai Mariupolnál ismét megsértették a város evakuálására szolgáló tűzszünetet - közölte kedden Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő a Twitter-oldalán.
"Orosz erők lövik a humanitárius folyosót Zaporizzsja és Mariupol között" - állította bejegyzésében Nyikolenko.
Mariupolból már napok óta mintegy 200 ezer civil próbál elmenekülni. A külügyi szóvivő szerint nyolc teherautó és harminc busz indult el humanitárius segítséggel a városba, hogy aztán civilekkel induljanak vissza Zaporizzsja felé.
"Növelni kell a nyomást Oroszországra, hogy teljesítse kötelezettségvállalásait" - írta a szóvivő.
Az orosz fél egyelőre nem reagált erre az értesülésre.
Eduard Baszurin, a donyecki szakadár "népi milícia" parancsnokhelyettese ugyanakkor a reggeli órákban azt állította, hogy ukrán nacionalisták akadályozzák a kimenekítési műveletet.
Időközben azonban Szumi városát már egy második, civilekkel teli konvoj hagyhatta el - ismertette Kirilo Timosenko, az ukrán elnök kabinetfőnökének helyettese. Kedd reggel a térségben hirdetett fegyvernyugvást összességében betartották, így a civilek első hullámát, köztük ezer külföldi diákot is ki tudtak vinni az ostromlott városból.
Kijev 45 ezer lakosú Irpiny nevű elővárosából eddig csaknem háromezer embert menekítettek ki. Az embereket a szintén ostromlott fővárosba viszik az ukrán katasztrófavédelmi hatóság szerint. Ukrán állítások szerint vasárnap nyolcan vesztették életüket, mert orosz csapatok tüzet nyitottak a humanitárius folyosóra. Irpinyben napok óta nincs víz- és áramszolgáltatás, az elővárosban és térségében heves harcok folynak.
"Óvodákat, iskolákat, szülészeteket és klinikákat érnek csapások" - jelentette ki Ihor Terekov polgármester. Mint mondta, civil épületek százairól van szó, így ez szerinte nem véletlen, hanem célzott támadás. "Ezt a Harkiv ellen elkövetett népirtásnak tekintem" - húzta alá Ukrajna második legnagyobb városának polgármestere.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nap folyamán Naftali Bennett izraeli miniszterelnökkel tárgyalt telefonon. Bennettet, aki Kijev és Moszkva között próbál közvetíteni a konfliktus rendezése érdekében, szombaton fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök. Bár az ukrán vezetés elégedetlen azzal, hogy Izrael nem hajlandó katonai felszerelést szállítani Ukrajnának, üdvözölte a közvetítést.
Kedden Maia Sandu moldovai elnök Recep Tayyip Erdogan török államfővel egyeztetett az ukrajnai menekültek befogadásáról. Sandu hangsúlyozta, hogy Moldova emberfeletti erőfeszítéseket tesz, de nemzetközi segítségre van szüksége. Egyben megköszönte Törökországnak a menekültek ellátásához eddig adott támogatását. A háború kirobbanása óta negyedmillió ukrán menekült érkezett Moldovába, bár jelentős részük továbbindult az Európai Unió államai felé. Jelenleg mintegy százezerre tehető az ukrán menekültek száma Moldova területén, ahol tucatnyi befogadóközpontot nyitottak elszállásolásukra.
Mindenki, aki menekül Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja elől, az Európai Unióban menedékre lel; a tagállamok jól kezelik a kialakult helyzetet, humanitárius katasztrófa közepette állnak helyt és nyújtanak segítséget a rászorulóknak - jelentette ki Ylva Johansson uniós belügyi biztos Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén kedden.
Ylva Johansson az ukrajnai háború elől menekültek helyzetének romlásáról tartott uniós parlamenti vitán elmondott beszédében kiemelte: a tagállamok jól kezelik a kialakult helyzetet, annak ellenére, hogy nagyon nehéz körülmények között kell helyt állniuk.
A tagállami hatóságok ember feletti munkát végeznek, új határátkelőket nyitnak, menekülttáborokat létesítenek az érkezők számára, egyszerűsítik a befogadásra vonatkozó eljárásokat, az önkormányzatok és helyi szervek pedig orvosi és egyéb ellátást biztosítanak a menekülteknek.
"A menekülteket és a rászoruló tagállamokat segíteni kell" - emelte ki az uniós biztos.
Ötszáz vasúti, menetrend szerinti és különjárattal szállították eddig a lengyel-ukrán határt átlépő menekülteket Lengyelországban, Varsón mintegy 200 ezren haladtak át - derül ki az illetékes hatóságok keddi közleményeiből.
Csak a menetrend szerinti vonatjáratokat összesen több mint 700 pótvagonnal bővítették. Eddig több mint 130 ezer menekült vette igénybe a vasutat a rendelkezésére bocsátott terítésmentes vonatjeggyel - közölte Andrzej Bittel infrastrukturális miniszterhelyettes a szejm illetékes bizottságának keddi ülésén.
Nem ismert azoknak a száma, akik saját gépkocsival érkeztek a fővárosba, és nem jelentek meg az ott működő tájékoztatópontoknál - tette hozzá a szóvivő. Feltételezése szerint a menekültek többsége továbbutazott Varsóból.
Beuth-Lutyk közölte, hogy az ideiglenes szállást is nyújtó befogadóközpontokban a menekültek általában 2-3 napig maradnak. Ezreket közülük a támogatásukat felajánló közlekedési cégek Varsóból más lengyel városokba szállítottak tovább.
Varsóban közel 8 ezer önkéntes segít a menekülteknek, a lakosok 4224 magánlakást regisztráltak, amelybe befogadnának ukránokat. Ezzel a lehetőséggel eddig 200 menekült élt.
A varsói iskolákba és óvodákba mintegy kétezer ukrán gyermek kezdett járni az utóbbi napokban. A tanintézményekben előkészítő, a lengyel nyelv elsajátítását elősegítő osztályokat nyitottak meg számukra.
A menekültek befogadására az önkormányzatok Lengyelország-szerte felkészültek: rendelkezésükre bocsátják a szállodákat, konferencia-központokat, sok városban átmeneti tömeges szálláshelyeket is létesítettek. Több lengyelországi nagyváros, Varsó mellett például Krakkó és Wroclaw pályaudvarain menekültek tömegei várnak továbbutazásra, helyszíni beszámolók szerint akadnak köztük, akik más európai országokba tartanak.
A határőrség kedd délután a Twitter-oldalán közölte: a háború kitörése óta 1,25 millió ember érkezett Ukrajnából Lengyelországba. Az utóbbi napokban egyre többen vannak olyanok, akiknek nincs lengyelországi rokonuk vagy ismerősük, akinél megszállhatnak.
Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes kedden úgy becsülte, hogy Lengyelország akár kétmilliárd eurónak megfelelő összeget is költhet az ukrajnai menekültek befogadására.
Ferenc pápa aggodalmát tolmácsolta az Ukrajnában zajló háború miatt Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár, aki telefonon beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel - erősítette meg a szentszéki sajtóközpont kedden.
A vatikáni közlemény szerint Pietro Parolin megismételte a katolikus egyházfő vasárnap mondott szavait, mindenekelőtt a háború megállítására tett felhívását.
A szentszéki államtitkárságot vezető bíboros humanitárius folyosók biztosítását szorgalmazta a civilek és a mentésükben részt vevők számára, valamint azt, hogy "a fegyverek erőszakja helyébe a tárgyalás lépjen".
Parolin bíboros ismételten hangsúlyozta, hogy a Szentszék rendelkezésre áll, és "mindent megtesz, hogy a béke szolgálatában álljon".
A szentszéki államtitkár a Famiglia Cristiana című, olasz katolikus hetilapnak adott interjúban elfogadhatatlannak nevezte, hogy a párbeszéd helyett a háború, a pusztítás, a halál kerekedjen felül.
Parolin elmondta, hogy Ferenc pápa február 25-i látogatása Oroszország - a Vatikánhoz közeli - szentszéki nagykövetségén "szokatlan volt, és általános meglepetésnek számított, ugyanakkor nagyon jelentős volt (..), a pápa egyrészt ki akarta fejezni mély aggodalmát az Ukrajnában zajló történések miatt, másrészt személyesen akarta sürgetni a békét, elsősorban Oroszország felé".
A bíboros hozzátette: amikor a Szentszék közvetítő szerepet ajánl fel, "nem saját érdekeit követi, és nem diktál feltételeket".
Szívünkön viseljük, hogy Oroszország és Ukrajna komoly és konstruktív tárgyalást indítson a közös megoldás érdekében"
- jelentette ki Pietro Parolin.
Európának vannak megoldásai a függetlenedésre az orosz gáztól - jelentette ki kedden Bruno Le Maire francia gazdasági és pénzügyminiszter az ukrajnai háború gazdasági következményei kapcsán. A tárcavezető ezek felgyorsítását szorgalmazta a konfliktus okozta "gázsokk jövő téli kihívásai" miatt.
A francia kormánytag azt is megerősítette, hogy a hazai fogyasztók számára tavaly nyáron befagyasztott gázárak legalább 2022 végéig nem változnak.
- ismerte el a miniszter az Air Liquide hidrogéntermelő cég egyik normandiai telephelyén tett látogatásán. "Franciaország gázellátásának 20 százaléka érkezik Oroszországból, miközben az európai átlag 40 százalék, s egyes tagállamok teljesen az orosz gáztól függnek" - tette hozzá, példaként említve Finnországot.
Bruno Le Maire úgy vélte, hogy a témában "közös európai megoldásra" van szükség.
A lehetséges megoldások közül elsőként "a gáztárolás felgyorsítását" említette, nyártól kezdve. A tározók "90 százalékra történő feltöltését" javasolta annak érdekében, hogy "szembe tudjunk nézni a 2022-es téllel". "Ez nem a mostani kihívás, hanem a 2222-23-as tél kihívása" - hívta fel a figyelmet.
Második megoldásként a közösségi vásárlást említette az alacsonyabb beszerzési ár céljából.
- hangsúlyozta.
Negyedik lehetőségként pedig a földgáz-cseppfolyósító üzemek fejlesztését említette. Ezekből hét van Spanyolországban, négy Franciaországban, de "sajnos egyetlen sincs Németországban", viszont javítani lehet a meglévő üzemek termelésén a miniszter szerint. Bruno Le Maire jelezte, hogy az Engie francia energiaipari óriásvállalattal már megkezdte az egyeztetéseket arról, hogyan lehetne növelni a franciaországi terminálok működését.
A "gázsokkal" szemben a miniszter szerint megoldás lehet a biogáz és a biomassza is, "ezek olyan alternatív, Franciaországban előállított megoldások, amelyek lehetővé teszik a függetlenedést az orosz gáztól" - mondta Le Maire.
Eközben a francia környezetvédelmi miniszter Barbara Pompili jelezte, hogy az Európai Unió "egységesen" dönt majd az Oroszországgal szembeni esetleges energiaembargó kérdésében, és arra kérte az Egyesült Államokat, hogy az európai partnereivel egyeztetve lépjen fel.
Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Franciaország minisztereként Barbara Pompili csütörtökön találkozik Washingtonban Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszterrel.
"Némi egyeztetést fogunk kérni" - mondta a francia miniszter az AFP francia hírügynökségnek. "Megértjük az amerikai álláspontot, de ők nem ugyanabban az energiahelyzetben vannak, mint mi" - tette hozzá.
Az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy kiterjeszti az orosz energiaszektorra az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett szankciókat, de erről még nem hozott döntést.
Európában nagyon más a helyzet, miután a kontinens gázellátásnak 40 százalékát Oroszországból biztosítja - hangsúlyozta a francia tárcavezető. "Időben fogunk dönteni, és ha követjük is az Egyesült Államokat, az mindenképpen közös válasz lesz" - tudatta a környezetvédelmi tárca, kizárva azt a lehetőséget, hogy az orosz gáztól kevésbé függő Franciaország egyoldalúan döntsön az Oroszországgal szembeni energiaembargó bevezetéséről.
Hivatalos adatok szerint tizenhárom katonanő vesztette életét az ukrán légierőnél az Oroszország indította háború kezdete óta.
Az ukrán légierőnek csaknem 7000 női tagja van, aki
a nemzetközi nőnapot idén „nem virággal, hanem fegyverrel a kézben” éli meg
- mondta a légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk altábornagy kedden.
„A férfiakkal vállvetve küzdenek az orosz agresszió ellen, harcolnak gyermekeik jövőjéért, Ukrajnánk jövőjéért” - tette hozzá.
A harci cselekményekben a légierő több mint 1500 női katonája vesz részt, közülük tizenhatan kitüntetést kaptak - jegyezte meg Olescsuk.
Eközben Vitalij Klicsko kijevi polgármester az Instagramon videót posztolt arról, ahogy piros tulipánokkal ajándékozza meg a katonanőket.
A dpa német hírügynökség idézte Leandra Bias svájci politológust, a Swisspeace Békealapítvány nevű bázeli kutatóintézet munkatársát, aki szerint az ukrán hadseregben valamivel több mint 15 százalék a nők aránya. Ezzel szemben az orosz hadseregben az ezredforduló óta felére csökkent, jelenleg négy százalék az arányuk.
Okszana Zabuzsko ukrán írónő tartott beszédet a nemzetközi nőnap alkalmából az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden.
Az írónő az ukrán nép lelkierejét hangsúlyozta, amelyhez, mint fogalmazott, hozzájárul az ukrán nők bátorsága és rendíthetetlensége.
Zabuzsko elmondta, hogy Ukrajna hálás a csodálatért, amelyet az oroszokkal szembeni ellenállásáért kap a világtól. Azonban - jelentette ki - az ukrán nép lelkiereje nem fogja megállítani Vlagyimir Putyin orosz elnök bombáit. Mint mondta, Ukrajnában jelenleg a nők a legkiszolgáltatottabb célpontok, mert ők maradnak ott gondoskodni az idősekről és a gyermekekről, miközben az orosz erők civil infrastruktúrákat - iskolákat és kórházakat - semmisítenek meg. "Ezzel az emberi pajzzsal manipulál Putyin, hogy megtörje hősi ellenállásunkat" - tette hozzá.
Az írónő felhívta a figyelmet: ha a Nyugat habozik, hogy segítséget nyújtson, fegyvereket küldjön, vagy repüléstilalmi zónát vezessen be Ukrajna felett, az az ukrán oldalon valaki - nagy valószínűséggel egy gyermek vagy egy nő - halálát okozza. Arra is rámutatott, hogy "a Nyugatnak már 2014-ben, a Krím félsziget orosz elcsatolása idején fel kellett volna ébrednie, és felismernie, hogy Putyin személyében egy új Hitler folytatja az a munkát, amit a régi kezdett el".
Zabuzsko azt is hangsúlyozta, hogy Putyin retorikája és már bejelentett ambíciói arra engednek következtetni, hogy "már világháború folyik, és nem csak egy ukrajnai konfliktus, ahogy arról a nyugati sajtó beszámol". "Ezt csak akkor lehet befejezni, ha a Nyugat egységes frontba tömörül és felismeri, hogy a szabadság többet ér, mint a gáz és az olaj" - tette hozzá.
Megérkezett Budapestre Ferenc pápa képviselője
Megérkezett Budapestre Ferenc pápa képviseletében Michael Czerny bíboros, az Átfogó emberi fejlődésért felelős vatikáni dikasztérium ideiglenes prefektusa - tájékoztatta Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára kedden az MTI-t.
Tóth Tamás közölte: a bíboros, aki azért érkezett Magyarországra, hogy találkozzon az ukrajnai háború elől menekülőkkel, először a Keleti pályaudvarra ment, ahol felkereste a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Katolikus Karitász segítségpontjait.
Michael Czerny este találkozik Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsekkel, Veres András győri megyés püspökkel, az MKPK elnökével és a testület több tagjával - mondta az MKPK titkára.
A bíborost szerda délelőtt a Karmelita kolostorban fogadja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Ezt követően Michael Czerny a barabási határhoz utazik, ahol felkeresi a Katolikus Karitász segítségpontját, valamit találkozik a terület két egyházi vezetőjével, Szocska Ábel nyíregyházi görögkatolikus megyés püspökkel és Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi római katolikus megyés püspökkel - ismertette Tóth Tamás.
A szentszéki sajtóközpont hétfőn közölte, hogy Ferenc pápa megbízásából Konrad Krajevski lengyel bíboros, a pápai alamizsnahivatal vezetője a Lengyelország és Ukrajna közötti határhoz tart, a cseh származású Michael Czerny bíboros pedig Magyarországra utazik, hogy találkozzanak az Ukrajnából érkezett menekültekkel és az őket segítő önkéntesekkel.
A Vatikán hangsúlyozta, hogy a pápa küldöttei az "egyház szolidaritásának kifejezését szolgálják a szenvedő ukrajnai néppel".
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ABC amerikai hírcsatorna World News Tonight című műsorában kijelentette: készen áll a Krím félsziget és a Moszkva-barát kelet-ukrajnai szakadár köztársaságok sorsának kompromisszumos rendezésére.
Egyúttal aláhúzta: nem enged Moszkva követeléseinek, és nem hajlandó elismerni a szakadár köztársaságok függetlenségét, illetve a Krím fölötti orosz fennhatóságot.
- szögezte le Zelenszkij a helyi idő szerint hétfőn sugárzott interjúban. Hozzátette: fontos odafigyelni a szóban forgó térségek lakosaira, akik Ukrajnához akarnak tartozni. Rámutatott: Moszkva követelései nem csak az elismerésről szólnak, hanem valójában újabb ultimátumok.
- jelezte aggodalmát.
Az ukrán elnök egyúttal háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, a hadsereg parancsnokait, és az ukrajnai támadásban részt vevő katonákat.
Szerinte Putyin véget vethetne a civilek halálának Ukrajnában, ha akarna.
"Úgy vélem, hogy képes lenne megállítani a háborút, amelyet elkezdett" - hangoztatta Zelenszkij.
Műsorvezetői kérdésre felelve az ukrán elnök elmondta: Putyinnak párbeszédet kellene kezdenie, és fel kellene számolnia azt az információs buborékot, amelyben él.
A NATO-val kapcsolatban Zelenszkij csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a szövetség nem áll készen tagjai között fogadni Ukrajnát.
- mondta.
Arra utalt: Ukrajna lemond a csatlakozásról, mert nem olyan ország, amely térden állva könyörög valamiért.
Egy 2019-es alkotmánymódosításnak köszönhetően az egykori szovjet köztársaság deklarált célja csatlakozni a NATO-hoz.
Egy másik, a Telegram-csatornáján nyilvánosságra hozott felvételben Zelenszkij bírálta a nyugati országok be nem tartott ígéreteit.
Jelezte: felelősség terheli azokat, akik tizenhárom napja képtelenek döntést hozni a Nyugaton, és akik nem biztosították az ukrán légteret az orosz támadások láttán. Megjegyezte: az emberségességnek győzedelmeskednie kell a félelem felett.
Zelenszkij napok óta azt követeli, hogy a Nyugat hozzon létre repüléstilalmi övezetet Ukrajna fölött. Kérését eddig mind az Egyesült Államok, mind a NATO határozottan elutasította, arra hivatkozva, hogy az közvetlen katonai konfliktusba sodorná őket Oroszországgal.
Putyin szombaton leszögezte: a zóna létrehozása felérne a fegyveres konfliktusban való részvétellel.
Az ukrán hatóságok kedden bejelentették, hogy legalább huszonegyen vesztették életüket hétfőn orosz légicsapásokban az orosz-ukrán határ közelében található Szumiban.
Az Ukrajna elleni orosz háború miatt felfüggeszti tevékenységét Oroszországban a JCB, Japán legnagyobb hitelkártya-kibocsátója.
A cég közleménye szerint:
Az Oroszországban kibocsátott JCB kártyák külföldön már nem működnek.
Az országon kívül kibocsátott kártyákat pedig mostantól nem támogatják Oroszország területén.
A JCB (Japan Credit Bureau) japán hitelkártyát a világ több mint 190 országában fogadják el, a kártyatulajdonosok száma meghaladja a 80 milliót.
Március 10-től az Oroszországban kibocsátott Visa és Mastercard kártyák nem működnek külföldön, és nem használhatók fizetésre a külföldi online áruházakban. Az országon belül azonban a kártyák a megszokott módon működnek a lejáratuk idejéig. Az American Express kártyák működése ugyanakkor megszűnik belföldön és külföldön egyaránt.
Az orosz állítás szerint Ukrajnában működő biológiai laboratóriumok biztonságának garantálását sürgette Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője keddi sajtótájékoztatóján Pekingben. A kínai külügyi szóvivő annak kapcsán beszélt erről, hogy az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajnában amerikai finanszírozású katonai biológiai kísérletek folytak.
Orosz állítások szerint egy több mint 30 biológiai laboratóriumból álló ukrajnai hálózat egyebek között mikrobák patogén tulajdonságainak felerősítésén dolgozott.
Csao arra kérte a feleket, hogy gondoskodjanak az intézmények biztonságáról. Washingtont pedig felszólította, hogy hozzon nyilvánosságra minden részletet a laboratóriumokról, egyebek mellett azt, hogy milyen vírusokat raktároznak az intézményekben, és milyen kísérleteket folytattak.
A kínai külügyi szóvivő szerint az Egyesült Államok mind ez idáig akadályozta egy, a biológiai fegyvertilalmi egyezményhez igazodó, nemzetközi ellenőrzési mechanizmus kialakítását, és nem járult hozzá a saját területén, illetve külföldön működtetett biológiai laboratóriumok ellenőrzéséhez. Csao Li-csien említést tett a marylandi Fort Detrick katonai bázisról is, ahol szerinte az Egyesült Államok nagy mértékben folytatott katonai biológiai tevékenységet.
Kína elutasította az "invázió" megjelölést az orosz hadsereg Ukrajnában folytatott katonai hadműveleteit illetően, és arról biztosította Moszkvát, hogy megérti "jogos biztonsági aggályait".
Peking mindazonáltal az ukrajnai válság tárgyalásos megoldását szorgalmazza, és minden érintettet mérsékletre intett a feszültségek további mérgesedésének elkerülésére. Vang Ji kínai külügyminiszter hétfőn elmondta: Kína szükség esetén készen áll arra, hogy részt vegyen az ukrajnai helyzet megoldását célzó, nemzetközi közvetítő tevékenységben.
- mondta el Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes kedden a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak.
A lengyel határőrség kedd reggeli adatai szerint 1,2 millió személy menekült át Ukrajnából Lengyelországba a háború február 24-i kitörése óta. Előzetes becslések szerint a menekültek befogadása - beleértve az egészségügyi, társadalombiztosítási, oktatásügyi ráfordításokat - akár 10 milliárd zlotyba (2 milliárd euró) is kerülhet - közölte Jablonski.
Ehhez képest alacsonynak minősítette az Európai Unió (EU) által az ukrajnai menekültek támogatására elkülönített 500 millió eurót.
- jelentette ki. Szükségesnek nevezte, hogy az EU "határozottabb módon" támogassa a befogadó országokat.
Az Oroszország ellen kivetett szankciók "beélesítésének" szükségességéről beszélve Jablonski hibának nevezte Olaf Scholz német kancellár előző napi kijelentését, miszerint Európa nem engedheti meg magának az orosz energiahordozók importjának leállítását. Az ilyen hozzáállás "azon a mítoszon alapszik, mely szerint az Oroszországgal folytatott együttműködésnek nincs alternatívája" - fogalmazott a lengyel diplomata. Egyebek közt azzal érvelt, hogy Európának alternatív energiaforrásokat nyújthatnak például a Perzsa-öböl menti országok és az Egyesült Államok.
- jelentette ki. Úgy vélte, hogy a szankciók elmaradása végeredményben lényegesen magasabb költségekkel jár, mint a jelenleg vállalandó veszteségek.
- mondta. Arra a kérdésre, amely Varga Mihály pénzügyminiszter hétfői, a szankciók kiterjesztését elutasító kijelentésére vonatkozott, Jablonski rámutatott: a magyar kormány eddig semmilyen uniós szankciót sem akadályozott meg.
- fogalmazott, hozzátéve: Németország sokkal nagyobb és az EU irányítására is nagyobb hatással bíró állam, mint a 10 millió lakosú Magyarország.
- jelentette ki Jablonski.
Megkezdődött kedden a civilek evakuálása az északkelet-ukrajnai Szumi városból és Ispin kijevi peremkerületből - közölték ukrán tisztségviselők.
Előtte az orosz és az ukrán tisztségviselők megállapodtak abban, hogy humanitárius folyosókat alakítanak ki a civilek menekülési lehetősége érdekében az orosz hadsereg által ostromlott városoknál.
A szumi ügyészi hivatal egy friss közleménye szerint a hétfő esti légitámadásban legkevesebb 21 civil vesztette életét a városban.
"Helyi idő szerint fél tízkor már több mint 150 ember elhagyta városát, és a kiürítés folyamatban van" - mondta Olekszij Kuleba, Kijev régió kormányzója.
A déli Mariupolba, ahonnan már napok óta mintegy 200 ezer civil akar elmenekülni, elindult harminc autóbusz - közölte Irina Verescsuk kormányfőhelyettes.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden egy újabb videoüzenetében azt állította, hogy Mariupolban a vízhiány miatt kiszáradt és meghalt egy gyermek. A Reuters szerint független forrásból ezt egyelőre nem lehet ellenőrizni. Az elnök szerint a nyugati országok nem tartják be ígéretüket, miszerint megvédik Ukrajnát. "Tizenhárom napja hallunk ígéreteket, például azt, hogy adnak nekünk repülőgépeket" - mondta szemrehányólag, arra utalva, hogy Oroszország február 24-én támadta meg Ukrajnát.
Az orosz hadsereg már hétfőn is kész volt ilyen folyosókat létesíteni, de azokon csak Oroszország vagy Fehéroroszország felé távozhattak volna a lakosok, ezt Ukrajna elutasította.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) keddi közlése szerint már elérte a kétmillió az Ukrajnából elmenekültek száma.
Az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) felfüggesztette üzleti tevékenységét az orosz ligával, a KHL-lel Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt.
Az észak-amerikai ligának ez nem az első lépése a háború kitörése óta, a múlt héten ugyanis megszakította kapcsolatait orosz üzleti partnereivel, felfüggesztette orosz nyelvű közösségi és digitális média oldalainak működését, valamint megszüntette az oroszországi televíziós közvetítéseire vonatkozó szerződéseit.
Az NHL-ben közel 40 orosz játékos szerepel.
Egyes EU-tagországok gátolnák Ukrajna uniós tagjelöltségét - ezzel a címmel közölt információkat hétfői elemzésében a Bloomberg amerikai hírügynökség, diplomáciai forrásokra hivatkozva.
A hírügynökség uniós diplomatákra hivatkozva azt közölte, hogy több állam, köztük Németország és Hollandia elsősorban gyakorlati segítséget nyújtana Ukrajnának és a háború befejezésén munkálkodna az akár egy évtizedig is eltartó tagfelvételi folyamat helyett. Ezek az országok "arra akarnak összpontosítani, hogy gyakorlati támogatást nyújtsanak Ukrajnának és véget vessenek a háborúnak, ahelyett, hogy egy olyan folyamatba kezdenek, amely legalább egy évtizedet vehet igénybe" - fogalmazott a Bloomberg.
A hírügynökség azonban nem nevezte meg, hogy Németországon és Hollandián kívül még mely országokról van szó.
Azon országok azonban, amelyek támogatnák Kijev tagjelölti státuszát, azzal érvelnek, hogy az EU részéről a jóváhagyás szimbolikus gesztus lenne a háború sújtotta ország mellett még abban az esetben is, ha az ezt követő eljárás hosszú és bonyolult lesz.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február végén szólította fel az Európai Uniót, hogy gyorsított eljárásban vegye fel Ukrajnát a tagjai közé.
"Az európaiak tisztában vannak azzal, hogy katonáink államunkért, ezzel egy időben egész Európáért harcolnak. Minden EU-tagország békéjéért, a gyermekek életéért, az egyenlőségért, a demokráciáért. Ez minden joggal felruház bennünket arra, hogy az Európai Unióhoz forduljunk: új, különleges eljárás formájában tegye lehetővé Ukrajna azonnali csatlakozását" - hangoztatta az ukrán elnök a videóüzenetben.
Az EU-n belül kilenc tagország - Lengyelország és a három Balti-állam vezetésével - máris jelezte, hogy támogatja Ukrajna kérését.
Az ügyben a tagországok vezetői a héten Párizsban kezdődő tárgyaláson egyeztetnek, a Bloomberg szerint pedig nem kizárt olyan döntés sem, melynek értelmében Brüsszel szorosabbra fűzi kapcsolatait Kijevvel anélkül azonban, hogy hivatalosan is tagjelöltté nyilvánítaná.
Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök a múlt héten úgy fogalmazott: "még hosszú az út, és előbb a háborút kell befejezni". Hozzátette mindazonáltal, hogy annak a népnek, amely ilyen bátran áll ki az európai értékek mellett, az európai családban a helye.
A konferencia résztvevői felkérhetik az Európai Bizottságot, hogy értékelje a szokottnál gyorsabban a tagjelölti kérelmet, gesztust téve ezzel Kijev felé - jegyezte meg a Bloomberg, hozzátéve, hogy az ilyen eljárást egyébként 15-18 hónapot vesz igénybe.
A tagjelöltség nehézségekbe ütközne a háború közepette, mert a jelöltség idején a felvételt kérő országba egyebek között az Európai Bizottság küldöttséget delegál, és számos vizsgálatnak is aláveti.
Az EU-tagsághoz több feltételt kell teljesíteni, beleértve a bírósági reformokat is, ezek akár egy évtizedbe is telhetnek - emlékeztet a Bloomberg, példaként Horvátországot említve, ahol e folyamat éppen tíz évet vett igénybe.
Az eljárás megkezdéséhez az összes tagország, illetve az Európai Parlament és az Európa Bizottság jóváhagyására is szükség van.
Kijev folytatja a tárgyalásokat Oroszországgal, amíg megegyezés nem születik - mondta hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki egyúttal kijelentette: Nem mozdul az ukrán fővárosból.
- szögezte le Telegramon közzétett videóüzenetében az elnök, aki egyúttal azt vetette az orosz erők szemére, hogy meggátolták az ostrom alatt álló városok civil lakosságának evakuálását.
Azt is elmondta, hogy a szembenálló fél Mariupolnál aknákat telepített az útra, melyen át az ostromgyűrűbe zárt város lakóinak élelmiszert és gyógyszereket szállítottak volna, s megsemmisítettek egy buszt is. Egyúttal cinikusnak nevezte az orosz felet, mert szerinte a katonák csupán egy "szűk sávnyi" folyosót nyitottak, "pusztán propagandacélokból, nem a civilek számára".
Az orosz fegyveres erők közép-európai idő szerint reggel nyolc órától fegyvernyugvást hirdettek négy ukrán városnál - Kijevnél, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál -, humanitárius folyosót nyitva a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához. A moszkvai katonai tárca három órával később közölte, hogy az ukrán fél a humanitárius folyosók működtetésének egyetlen feltételét sem teljesítette, az evakuálandók menetoszlopai nem álltak össze, az útvonalakon nem történt mozgás.
Ukrán részről Irina Verescsuk, a Kijev által nem ellenőrzött területek reintegrációjával foglalkozó minisztérium helyettes vezetője elfogadhatatlannak nevezte az orosz fél által felajánlott evakuációs útvonalakat. Az ukrán fél szerint kimenekítés kizárólag ukrán városokba történhet.
Az orosz változat szerint Kijevből és Harkivból egy-egy folyosónak Fehéroroszország, illetve Oroszország kell vezetnie, Mariupolból és Szumiból pedig két-két út nyílt meg ukrán, illetve orosz területre.
Szerhij Kiszlicja ukrán ENSZ-nagykövet hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén felszólította Moszkvát, tegye lehetővé, hogy az ukránok nyugat felé távozzanak az ostromlott városokból.
Az orosz védelmi minisztérium hétfő este bejelentette, az orosz erők ismét hajlandóak a tűzszünetre több ukrán városnál kedd reggeltől, a javasolt evakuálási útvonalakat azonban az ukrán félnek még jóvá kell hagynia a fegyvernyugvás életbe lépéséhez.
Japán több orosz és fehérorosz kormánytisztségviselő és üzletember pénzeszközeit fagyasztotta be Ukrajna orosz inváziója miatt - derül ki a szigetország pénzügyminisztériumának keddi közléséből.
A listán emellett 12 fehérorosz kormányzati tisztségviselő és üzletember neve is szerepel, valamint további 12 orosz és fehérorosz szervezet.
A rendelkezés értelmében a listán szereplőkkel történő minden tranzakcióhoz a japán kormány engedélye szükségeltetik.
Szankcióval sújtották a fehérorosz védelmi minisztériumot és a minszki székhelyű JSC Integral félvezető-gyártó vállalatot is.
Kisida Fumio japán miniszterelnök március elején már bejelentette, hogy a háború miatt Japán szankciókkal sújtja Fehéroroszországot. Kisida ekkor elnézést kért a japánoktól, elismerve, hogy a szankciókat várhatóan japán cégek is megérzik majd, és hozzátette: mindent megtesznek azért, hogy mérsékeljék az intézkedések negatív hatását.
Tokió emellett csatlakozott a G7 országok Moszkvát sújtó büntetőintézkedéseihez is.
A Világbank összesen 723 millió dolláros költségvetési támogatási csomagot hagyott jóvá Ukrajna számára. A pénzt a "gazdasági vészhelyzetből való kilábalás finanszírozására" fordíthatja az ukrán kormány.
A Világbank a teljes összegen belül 489 millió dolláros segélycsomagnak adott zöld jelzést, amiből 350 millió dollár a hitel, további 139 millió dollárt pedig pénzügyi garanciaként különítenek el. Ukrajna ezen felül egyebek között 134 millió dollárnyi támogatást is kap - áll a közleményben.
A Világbank jelezte, hogy a következő hónapokban 3 milliárd dolláros támogatási csomagot készít elő Ukrajnának.
Fegyvernyugvás életbe léptetését és humanitárius folyosók megnyitását ígérte a polgári lakosság és a külföldi állampolgárok távozásához közép-európai idő szerint kedd reggel 8 órától öt ostromlott ukrán városnál - Kijevnél, Csernihivnál, Harkivnál, Szuminál és Mariupolnál - az orosz védelmi minisztérium.
Kijevből és Csernhivből egy-egy folyosó vezet Fehéroroszország, illetve Oroszország felé, Harkivból, Mariupolból és Szumiból két-két út nyílik meg ukrán, illetve orosz területre.
Az orosz fél a humanitárius folyosók megnyitásának szándékáról az ukrán kormány mellett előre értesítette az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának illetékes szerveit, valamint több nagykövetséget és más nemzetközi szervezeteket is tájékoztatott.
A NATO azért utasítja el a repüléstilalmi zónát, mert nem bízik a katonai szövetség erejében - jelentette ki hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az amerikai ABC televízió hírcsatornájának adott interjújában hétfőn.
Kuleba annak ellenére sürgette a repüléstilalmi övezet létrehozását, hogy annak egyes bírálói, köztük Marco Rubio floridai republikánus szenátor szerint mindez a harmadik világháborúhoz vezetne.
"Hősiesen védekezünk az orosz hadsereg támadásaival szemben a szárazföldön. Az égben azonban gondjaink vannak. Az orosz légierő uralja az eget és bombázza városainkat, számos civil halálát okozva" - fogalmazott Kuleba.
- állította az ukrán diplomácia vezetője.
"Oroszország miért merészelne lelőni NATO-repülőgépet, tudván, hogy ezt követően sorsa megpecsételődne a kitörő háborúban. Ha követjük ezt a gondolatmenetet, akkor a repüléstilalmi övezet lehetségessé válik. Ha azonban úgy vélekedik az ember, hogy nem lehet megállítani Oroszországot, akkor lehetetlenné válik a repüléstilalmi övezet megvalósítása, egyben pedig megszűnik a lehetőség a NATO védelmére is, mivel, ha nem hisszük el, hogy meg tudjuk állítani Oroszországot Ukrajnában, akkor ez miért sikerülne máshol?" - fogalmazott Kuleba.
Leszögezte, hogy Ukrajnának nincs más választása, mint megnyernie a háborút, mert nemzeti léte forog kockán.
Marco Rubio, amerikai republikánus szenátor hétfőn, szintén az ABC Newsnak adott interjújában, úgy fogalmazott: egy repüléstilalmi övezet Ukrajna felett a harmadik világháborúhoz vezetne.
- hangsúlyozta Rubio.
"Ez azt is jelenti, hogy a nap 24 órájában AWACS légtérellenőrző repülőgépeknek kell pásztázniuk, s azt is, hogy készen kell állni orosz repülőgépek lelövésére, illetve harcba szállni velük. Őszintén szólva, ez azt is jelenti, hogy nem küldhetsz fel repülőgépeket, hacsak nem vagy kész kiiktatni az oroszok által telepített légvédelmi rendszereket nemcsak Ukrajnában, hanem Oroszországban és Fehéroroszországban is" - tette hozzá a floridai szenátor.
A Reuters brit hírügynökség hétfőn este azt jelentette: Kuleba hétfőn este az ukrán televízióban élőben közvetített beszédében kijelentette, hogy Kijev közvetlen tárgyalásokat szorgalmaz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.
"Régóta szerettünk volna közvetlen tárgyalásokat az ukrán elnök és Vlagyimir Putyin között, mert mindannyian tudjuk, hogy övé a végső döntés joga, különösen a mostani helyzetben" - mondta Kuleba. "Elnökünk nem fél semmitől, így közvetlen találkozótól sem Putyinnal. Ha Putyin sem fél, jöjjön el a találkozóra, üljenek le és beszéljenek!" - tette hozzá.(MTI)
