A háború nyolcadik napja: a béketárgyalások újabb fordulója várható – HÍRFOLYAM
Vége a béketárgyalások második fordulójának. Az ENSZ szerint már 1 000 000 ember hagyta el Ukrajnát.
Megkezdődött az orosz és az ukrán küldöttség tárgyalásának második fordulója a fehéroroszországi Belovezsszkaja Puscsa nemzeti parkban.
Az ukrán delegáció helikopterrel érkezett a helyszínre a BelTA fehérorosz hírügynökség szerint.
A Rosszija 24 orosz hírtelevízión bemutatott felvételek szerint a küldöttségek tagjai kézfogással üdvözölték egymást.
Nyugati hírszerzési jelentés szerint vezető kínai tisztségviselők február elején azt kérték magas rangú orosz tisztségviselőktől, hogy a pekingi téli olimpiai játékok vége előtt ne támadják meg Ukrajnát - jelentette a The New York Times vezető amerikai kormányzati tisztségviselőkre és egy európai tisztségviselőre hivatkozva csütörtökön.
A baloldali-liberális amerikai napilap online cikke szerint a vezető kínai tisztségviselőknek közvetlen ismereteik voltak Oroszország háborús tervéről vagy szándékáról, mielőtt Ukrajna orosz katonai megszállása meg nem kezdődött a múlt héten csütörtökén.
A The New York Times kiemelte: Moszkva és Peking akkor ötezer szóból álló nyilatkozatot tett közzé, amelyben a felek kijelentették, hogy az orosz-kínai partneri kapcsolatnak "nincsenek határai", elítélték a NATO bővítését, és bejelentették, hogy új globális rendet hoznak létre valódi "demokráciával".
A kínai és orosz tisztségviselők közötti információ-cseréről szóló hírszerzési jelentést titkosították. Az egyik nyugati hírszerző szolgálat által megszerzett információt a titkosszolgálat munkatársai hitelesnek tartották.
Az Egyesült Államok és a vele szövetséges kormányok vezető tisztségviselői köröztették e jelentést, miközben azt mérlegelték, mikor támadhatja meg Putyin elnök Ukrajnát. A hírszerző szervezetek azonban különféleképpen értelmezték az információt, és nem világos, hogy milyen széles körben terjesztették azt.
A The New York Times idézte a jelentést ismerő egyik hírszerzési tisztségviselőt, aki szerint a titkosszolgálati beszámolóból nem következett feltétlenül, hogy az Ukrajna megtámadásáról szóló beszélgetés Hszi kínai és Putyin orosz elnök között zajlott le. A jelentést ismerő más hírszerző munkatársak nem kívántak további részleteket elárulni az amerikai lapnak. A jelentésről beszámoló tisztségviselők a nevük elhallgatását kérték az anyag minősített titkosított jellege miatt.
A Hszi és Putyin elnök közötti szoros kapcsolat miatt az elnöki csúcstalálkozó körüli időszakban a vezető kínai tisztségviselők vélhetően tájékoztatták Hszi elnököt bármilyen fontos, a kínai és az orosz hírszerzési szervezetek közötti információcseréről- erősítették meg elemzők az amerikai napilapnak.
Az újság szerdai e-mailes megkeresésére, miszerint kínai tisztségviselők valóban kérték-e orosz tisztségviselőktől, hogy Ukrajna orosz megszállásával várják meg a pekingi téli olimpia végét, Liu Peng-ju, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője azt válaszolta: "ez az állítás minden alapot nélkülöző merő spekuláció, amelynek célja, hogy Kínára hárítsa a felelősséget, és rossz színben tüntesse fel Pekinget".
A téli olimpiai játékok záróünnepségét február 20-án tartották. Putyin orosz elnök másnap újabb orosz csapatokat vezényelt a felkelők által uralt kelet-ukrajnai területre, majd február 24-én megindította a támadást Ukrajna ellen.
Független vizsgálóbizottságot hoz létre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) az Oroszország Ukrajna ellen indított offenzívájában esetlegesen elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására - jelentette be csütörtökön Nagy-Britannia képviselete a szervezetnél.
Az EBESZ 57 tagországából 45 támogatta az úgynevezett moszkvai mechanizmus életbe léptetését, amely független szakértői testület létrehozását irányozza elő "háborús és emberiesség elleni bűncselekmények lehetséges esetei, körülményei és tényei feltárására, ideértve a civilek és a polgári infrastruktúra elleni szándékos és válogatás nélküli támadásokat".
Az így begyűjtött információkat később állami és nemzetközi törvényszékek rendelkezésére bocsáthatják.
A bécsi székhelyű európai biztonsági szervezetben Oroszország, Fehéroroszország és a közép-ázsiai államok nem támogatták az előterjesztést.
Egészen a múlt hétig Ukrajnában az EBESZ nemzetközi megfigyelő missziójának mintegy ötszáz szakértője felügyelte a biztonsági helyzetet, különösen az ország délkeleti, szakadárok uralta régiója mentén. Az Oroszország által indított háború és a heves harcok miatt az EBESZ végül kivonta fegyvertelen megfigyelőit.
Georgia hivatalosan benyújtotta felvételi kérelmét az EU-ba
Georgia hivatalosan benyújtotta tagfelvételi kérelmét az Európai Unióba - közölte csütörtökön Irakli Garibasvili kormányfő.
- jelentette ki a georgiai miniszterelnök a szándéknyilatkozat aláírásakor. Hangsúlyozta, hogy Georgia európai ország, amely szeretne hozzájárulni Európa védelméhez és virágzásához.
Georgia jelentkezését az előzte meg, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérte Oroszországgal háborúban álló országa felvételét az Európai Unióba. Zelenszkij az Európai Parlamentben (EP) közvetített beszédében hazája "egyenrangú" tagságát követelte. Az EP képviselői kedden Brüsszelben tartott rendkívüli plenáris ülésükön állásfoglalást fogadtak el, amelyben egyebek között tárgyalásokat szorgalmaznak Ukrajna EU-tagjelölti státuszának megadásáról.
Georgia eredetileg 2024-ben tervezte benyújtani csatlakozási kérelmét.
Ukrajnához hasonlóan Georgiának is társulási megállapodása van az Európai Unióval.
Több mint 600 ezren érkeztek eddig Ukrajnából Lengyelországba
Az ukrajnai háború kezdete óta már 604,4 ezren érkeztek Ukrajnából Lengyelországba, ebből csütörtökön, 15 óráig, 56,4 ezren lépték át a határt - közölte a lengyel határőrség a Twitter-oldalán.
Előző nap, szerda éjfélig 95 ezren keltek át a határon.
A lengyel nemzetiséghez tartozást igazoló, úgynevezett lengyel kártya tulajdonosai és a lengyel állampolgárok a schengeni övezet lakosai számára szánt forgalmi sávokat használhatják - erősítette meg a külügyminiszter-helyettes.
Michal Dworczyk, a lengyel kormányfői hivatal vezetője "dinamikusnak" minősítette a migrációs helyzetet. A várakozás a határokon jelenleg rövidebb, mint az előző napokban, nem világos viszont, mi várható a továbbiakban - mondta el a PAP hírügynökségnek. Úgy látta: a folytatódó orosz támadások miatt rövidesen újabb menekülthullám érkezhet Lengyelországba. Dworczyk ezért fontosnak nevezte a megfelelő infrastruktúra előkészítését és fenntartását, úgy, hogy az ország kész legyen "következő, ki tudja mennyire nagy menekülthullám" befogadására.
Lengyelország-szerte 27 befogadóközpont létesült az ukrajnai menekültek számára, ezeken a helyeken orvosi ügyelet is működik. Adam Niedzielski egészségügyi miniszter szerdán megerősítette: 120 lengyelországi kórház 7 ezer férőhellyel készült fel az orvosi ellátásra rászoruló ukrán állampolgárok befogadására.
Niedzielski bejelentése szerint az ukrán állampolgárok térítésmentes orvosi ellátásban részesülhetnek az állami biztosítóval (NFZ) kötött szerződéssel rendelkező, összes egészségügyi intézményben.
- közölte a Kreml sajtószolgálata csütörtökön .
Az Ukrajna ellen indított orosz invázió kezdete óta a két vezető harmadszor beszélt telefonon egymással.
Putyin elmondta, hogy sok mindennel nem értett egyet Macronnak a franciákhoz intézett üzenetével, egyebek között azzal sem, hogy hazugságnak nevezte azt, hogy Oroszország a nácizmus ellen harcol Ukrajnában.
Emmanuel Macron szerint a "legrosszabb következik" az Ukrajna ellen a múlt héten elindított orosz háborúban. A francia államfő ezt azután mondta, hogy ismételten beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki szerinte "teljesen eltökélt az invázió folytatásában", miután az a célja, hogy ellenőrzése alá vonja a teljes országot - közölte a francia elnöki hivatal.
Az Élysée-palota tájékoztatása szerint az orosz elnök kezdeményezésére létrejött másfélórás telefonbeszélgetésben Vlagyimir Putyin megerősítette francia kollégájának, hogy az orosz hadsereg katonai hadművelete a Moszkva által eltervezettek szerint halad előre, és "súlyosbodni fog", amennyiben az ukránok nem fogadják el az oroszok feltételeit.
- jelezte az Elysée-palota.
A Kijev megsegítésére érkező nyugati zsoldosokat a nemzetközi humanitárius jog alapján nem fogja megilletni a hadifogoly-státus - figyelmeztetett csütörtökön Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Közölte, hogy a tárcához bekérették Horvátország katonai attaséját, akivel közölték:
Moszkvának tudomása van róla, hogy az elmúlt héten mintegy kétszáz horvát zsoldos csatlakozott egy ukrán nacionalista zászlóaljhoz Ukrajna délkeleti részén.
- mondta a szóvivő.
A NATO-ba, az Európai Unióba, az Európa Tanácsba, valamint más nemzetközi szervezetekbe történő sürgős jelentkezésre szólította fel a koszovói parlament csütörtökön elfogadott határozatában a pristinai kormányt - közölte a Koha Ditore című pristinai napilap az internetes oldalán.
Az elfogadott határozat szerint az teszi indokolttá a mihamarabbi csatlakozásokat,
hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ezáltal bizonytalanság alakult ki a térségben.
A 120 fős parlament 94 tagja támogatta a határozatot, a szerb kisebbségi képviselők kivonultak az ülésről.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki elszakadását Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
Emiatt a szerbek mindent megtesznek, hogy megakadályozzák Koszovó nemzetközi szervezetekhez történő csatlakozását.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetében ebben Oroszország és Kína támogatja őket.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök korábban kijelentette:
kérvényezni fogja az ország felvételét a NATO-ba, előbb a Partnerség a békéért programba történő belépést, majd a teljes jogú tagságot. A NATO-tagországok közül Románia, Spanyolország, Görögország és Szlovákia sem ismerte még el Koszovó függetlenségét, így a katonai blokkhoz történő csatlakozás nehézségekbe ütközhet Pristina számára.
Pristina három évvel ezelőtt kezdte meg fegyveres erőinek hadsereggé alakítását. A tervek szerint a koszovói hadseregnek ötezer hivatásos és háromezer tartalékos katonája lesz.
Hollandia nagyvonalúan nyújt menedéket az Ukrajna elleni orosz invázió elől menekülőknek - jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Mark Rutte holland miniszterelnök.
Az NLTimes holland hírportál jelentése szerint Rutte hangsúlyozta, hogy
a menekültáradat nagyon is érzékelhető következménye lesz a háborúnak.
A kormányfő elmondta, hogy a menekülteket többségében Lengyelország fogadja be, de már Hollandia is felkészült az elhelyezésükre, növeli befogadó-kapacitásait.
A hírportál szerint Hollandia Lengyelországnak is felajánlotta segítségét, Rutte a napokban tárgyalt erről, Andrzej Duda lengyel elnökkel és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel.
- idézte a miniszterelnök szavait az NLTimes.
Hétfőn a helyi sajtó arról írt, hogy eddig 50 menekült érkezett Hollandiába, őket az ország legnagyobb menekülttáborában a Ter Apel-ben található befogadó-központban helyezték el.
Rutte a sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy
szerdán telefonbeszélgetést folytatott Volodomir Zelenszkíj ukrán elnökkel, és megerősítette neki Ukrajna támogatását. Arról is tájékoztatott, hogy Zelenszkíj felkérésére videóüzenetet küld majd az ukrán népnek.
Rutte véleménye szerint "az orosz agresszió példa nélküli" és immáron civileket is sújt. Elmondta: kormánya arra kérte az ENSZ-t, hogy hozzon létre különbizottságot az Ukrajnában történtek feltérképezésére és az esetleges háborús bűnök azonosítására.
A holland kormányfő a Zelenszkijjel folytatott szerdai beszélgetésen hangsúlyozta az esetleges háborús bűnökre vonatkozó bizonyítékok összegyűjtésének fontosságát is.
- jelentette ki.
Az orosz hatóságok által bevezetett médiacenzúra, valamint az Ukrajnával szembeni indokolatlan orosz katonai invázió miatt szerveződött békés, háborúellenes tüntetések elleni fellépés fokozódik Oroszországban - jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön.
Borrell nyilatkozatában elmondta, hogy
Oroszországban betiltották az Echo és a TV Rain nevű médiaorgánumok működését, valamint lekapcsolták számos más, független médiaszervezet weboldalát.
- fogalmazott.
Szavai szerint "megbízható jelentések szerint" több mint 120 városban, több mint 7600 háborúellenes tüntetőt vettek őrizetbe az ukrajnai háború kezdete óta.
- fogalmazott.
Borrell végezetül üdvözölte mindazon orosz állampolgárok bátorságát, akik mint írta
a cenzúra és az elnyomás ellenére nyilvánosan szembe mernek szállni azzal a háborúval, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök folytat Ukrajna ellen.
Elismerését fejezte ki az orosz független média képviselőinek és az orosz civil szervezeteknek, amelyek - szavai szerint - megvédik a demokrácia, a jogállamiság és a szabadság értékeit, és arra törekszenek, hogy tájékoztassák az orosz népet az ukrajnai helyzetről.
A Moszkva elleni európai uniós szankciók szigorítását szorgalmazta közös csütörtöki varsói sajtóértekezletén Mateusz Morawiecki lengyel és Nicolae Ciuca román kormányfő.
A Morawiecki és Ciuca vezette, a két ország kormánytagjaiból álló küldöttségek tárgyalását követő sajtóértekezleten a lengyel kormányfő közölte:
a találkozó egyik fő témája az ukrajnai helyzet volt, valamint az ezzel összefüggő fenyegetések.
Morawiecki felhívta az uniós tagállamokat, hogy bátor, lesújtó, az orosz gazdaság számára valóban fájdalmas és érezhető" szankciócsomagot foganatosítsanak. Közölte:
Ciucával együtt megegyeztek abban, hogy a szankcióknak átfogóknak kell lenniük, érinteniük kell az egész orosz bankrendszert, mert csakis ez eredményezhet mély változást az orosz politikában.
A lengyel kormányfő beszámolt arról, hogy román hivatali partnerével megvitatták a Románián áthaladó gázszállítások és a fekete-tengeri gáztartalékok ügyét. Megemlítette "a következő évekre, sőt, már a legközelebbi hónapokra" vonatkozó, a gázszállítás irányairól és az interkonnektorokról szóló stratégia tervét is.
Ismét felszólította az Európai Bizottságot, hogy engedélyezze Lengyelországnak az orosz szénre kivetendő embargót.
Ciuca a beszédében elmondta:
Morawieckivel együtt elítélik az orosz fegyveres erők törvénytelen ukrajnai agresszióját, és támogatják az ukrán nemzetet.
- számolt be Ciuca.
Dél-Korea 10 millió dollár értékű humanitárius segélyt küld Ukrajnának és az ukrajnai menekülteknek - jelentette be az ország elnöki hivatala csütörtökön, Mun Dzse In dél-koreai elnök és ukrán hivatali partnere, Volodimir Zelenszkij telefonbeszélgetését ismertetve.
A tájékoztatás szerint
a mintegy félórás beszélgetés során Zelenszkij arra kérte Szöult, minden lehetséges eszközzel segítse Ukrajnát, hogy megvédhesse magát, és legyőzhesse a válságot.
Mun Dzse In reményét fejezte ki, hogy a gyorssegély - amelyről Szöul az ukrán és a vele szomszédos országok kormányaival, illetve nemzetközi szervezetekkel történő egyeztetések után döntött - valódi segítséget jelent majd.
Hangsúlyozta továbbá Ukrajna szuverenitásának és területi egységének tiszteletben tartását, és sürgette a konfliktus békés lezárását.
A dél-koreai elnök Twitter-üzenetben is szolidaritásáról biztosította Ukrajnát, kiemelve, hogy
teszi ezt olyan ország elnökeként, amely szintén átélt tragikus háborút.
Zelenszkij a beszélgetést követően ugyancsak Twitteren fejezte ki köszönetét Szöulnak, hozzátéve:
reméli, hogy országaik együtt dolgoznak egy globális háborúellenes koalíció kiépítésén.
Dél-Korea külügyminisztériuma hétfőn bejelentette, hogy Szöul szigorít az Oroszországba irányuló exporton, megtiltva a stratégiai cikkek kivitelét, és csatlakozik a nyugati országok döntéséhez, amely kizárja a legjelentősebb orosz bankokat a SWIFT bankközi kommunikációs rendszerből.
Nincs közvetlen hatása az AutoWallis csoport gazdálkodására az orosz-ukrán háborúnak, illetve az Oroszországra kivetett gazdasági szankcióknak - közölte a vállalat csütörtökön az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a csoport a közép-kelet-európai régió 14 országában van jelen, de oroszországi és ukrajnai érintettsége nincs,
továbbá 16 márkát képvisel, így tevékenysége diverzifikált, válságálló.
Az AutoWallis fenntartja tavaly ősszel publikált frissített stratégiáját és tervszámait, a társaság részvényeinek árfolyamát az elemzői konszenzusra tekintettel alulértékeltnek tartja - közölték.
A csoport nem számol közvetlen negatív hatásokkal a háború miatt,
mert nem végez közvetlen tevékenységet Ukrajnában vagy Oroszországban, így ebből fakadó közvetlen üzleti kitettsége nincs.
Nincsenek eszközei - ingatlanok, tárgyi eszközök, készletek, pénzeszközök - a háborúval érintett országokban, ebből fakadó korlátozások vagy várható veszteségek az AutoWallisnál nem jelentkeznek.
A csoport irányítás szempontjából kulcspozícióban lévő kollégáit a háborús konfliktus nem érinti, irányítási struktúrájára a helyzet nincs hatással, valamint a csoportnak nincsenek szankciókkal érintett fontos partnerei, ezért a szankciókból eredő közvetlen üzleti hatásokkal nem számol.
A közleményben jelezték ugyanakkor, hogy
a kialakult krízisnek lehetnek olyan közvetett gazdasági hatásai, amelyek a vállalati szektort és a lakosságot is érinthetik.
Ezek a hatások jelenleg még nem felmérhetők, de az AutoWallis azzal számol, hogy a tavaly meghirdetett frissített, 2025-ig szóló növekedési stratégiája fenntartható.
Közölték: az AutoWallis Nyrt. tőkeellátottsága kiváló, csak az elmúlt két évben összesen 21 milliárd forint forrást - 9,6 milliárdot kötvényből, 11,4 milliárdot részvényből - vont be, így a tervezett üzletfejlesztéseken, akvizíciókon a vállalat jelenleg is dolgozik.
Akadályok léphetnek fel az Európába tartó egyes kínai tehervonatok menetrendszerű közlekedésében az ukrajnai háború miatt - jelentette a Caixin című kínai lap bennfentes forrásokra hivatkozva. A hivatalos tájékoztatás szerint a vonatok többsége a megszokott módon és útvonalakon közlekedik Kínából az EU tagállamokba.
A Caixin szerdai beszámolója szerint
a Kína és Európa között közlekedő egyes tehervonatok útvonalában kisebb módosításokat eszközöltek, elterelve a szerelvényeket az orosz ostrom alatt álló Kijeven áthaladó útvonalakról, míg néhány vonatot meg is állíthattak.
A lap több, meg nem nevezett iparági forrásra hivatkozott.
A lap a kínai kereskedelmi minisztériumhoz tartozó, egyik kutatóintézet munkatársát idézve azt írta, hogy az EU-tagországokba tartó kínai tehervonatok 98 százaléka halad át Oroszországon, Fehéroroszországon és Lengyelországon.
A Global Times című kínai lap internetes kiadásában vasárnap megjelent egyik cikkében arról írt, hogy egyes európai ügyfelek már elkezdték lemondani azokat a rendeléseiket, amelyeknek kiszállítása vasúton történt volna. Egy sanghaji logisztikai ügynökség vezetője a lapnak elmondta:
az Ukrajnán keresztül haladó vonatokat más útvonalakra terelték át, és leállították a közvetlen szállításokat Ukrajnába.
Az ügynökség továbbá az Oroszország és Ukrajna, valamint az Ukrajna és Magyarország közötti határokat is elkerüli az új útvonalak kialakításakor. A legjobb alternatív kereskedelmi útvonalakként a lengyelországi Malaszewiczén, valamint az oroszországi Kalinyingrádon keresztül haladó vasutakat tartják.
A Global Times mindazonáltal szakértőkre hivatkozva azt írta, hogy
mivel az Ukrajnán áthaladó tehervonatok a Kína és Európa között közlekedő vasúti áruforgalom csupán 3-5 százalékát tették ki, így a vonatok egyéb útvonalakra terelése nem okozhat jelentős fennakadást a vasúti áruszállításban.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke csatlakozott a balti hármak, tehát a lett, a litván és az észt parlament külügyi bizottsági elnökei által az orosz-ukrán háború kapcsán megfogalmazott és útjára indított felhíváshoz, nyílt levélhez az orosz félretájékoztatás ellen.
- jelentette ki Németh Zsolt az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
A felhívásban az áll:
az európai országok parlamentjeinek külügyi bizottsági elnökei felszólítják a közösségi média platformjait a Kreml félretájékoztatásának visszaszorítására, valamint az európai és orosz információs tér megerősítésére.
Németh Zsoltot a balti parlamenti partnerek nevében Rihards Kols, a lett törvényhozás külügyi bizottságának elnöke kereste meg levélben, hogy csatlakozzon a felhíváshoz.
A balti kezdeményezéshez a balti hármakkal együtt tizennyolc európai ország parlamenti külügyi bizottsági elnöke csatlakozott, és írta alá a levelet szerdán. Az aláírók között szerepel három nem európai uniós ország Georgia, az Egyesült Királyság és Ukrajna, valamint tizenöt EU-s tagállam - köztük a visegrádi négyek, továbbá Bulgária, Románia, Spanyolország, Horvátország és Dánia - külügyi bizottsági elnöke is - áll a közleményben.
- közölte Németh Zsolt.
Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szerint az Oroszország által Ukrajna ellen a múlt héten elindított háború legrosszabb része feltehetően még előttünk áll.
- tette hozzá az elmúlt évtizedekben az orosz bombázások által romba döntött szíriai és csecsen városokra utalva.
- vélekedett a külügyminiszter, miután szerdán amerikai kollégája, Antony Blinken úgy fogalmazott, hogy
az Oroszország emberi és nemzetközi jogsértéseiről szóló jelentések óráról órára halmozódnak, s nem kizárólag katonai célpontokat támadnak az orosz erők.
- állította Jean-Yves Le Drian.
- hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője.
Jean-Yves Le Drian ismételten orosz tűzszünetre szólított fel,
amely véleménye szerint az előfeltétele minden tárgyalásnak.
Közben már megérkezett Lengyelországba az ukrán tárgyalóküldöttség az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások második fordulójára.
- mondta a külügyminiszter.
Jean-Yves Le Drian azt is jelezte, hogy a regisztrált ezer francia állampolgárból csaknem hatszáz elhagyta Ukrajnát.
- hangsúlyozta.
- tette hozzá.
- mondta, megerősítve, hogy szerda este a kijevi francia nagykövet megérkezett a nyugati Lvivbe, ahol ismét működik a francia külképviselet.
Jean-Yves Le Drian még a nap folyamán Moldovába látogat, hogy kifejezze Franciaország támogatását a Románia és Ukrajna között fekvő országnak, amely "jelentős menekültáradattal néz szembe".
- írta közleményében a külügyminisztérium.
Lettország támogatja Ukrajna tagjelölti státusát és gyorsított felvételét az Európai Unióba - derült ki a rigai parlament egyhangúlag elfogadott csütörtöki nyilatkozatából.
A rigai parlament szerint az uniós intézményeknek törekedniük kell arra, hogy mielőbb hivatalos tagjelölti státust biztosítsanak az egy hete heves orosz támadás alatt álló Ukrajnának. Ezt az erőfeszítést az Európai Unió minden tagállamának támogatnia kellene - áll a nyilatkozatban.
Az orosz agresszióval szembesülve
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalosan kérelmezte országa gyorsított felvételét az Európai Unióba.
A lett parlament nyilatkozata szerint "most különösen fontos és szükséges" ennek a törekvésnek az egyértelmű támogatása.
- írta a rigai törvényhozás.
Csehországban ukrán iskolahálózatot hoznak létre, amelyben ukrán tanítók az anyanyelvükön fogják oktatni a menekültek gyermekeit - közölte a cseh oktatási minisztérium csütörtökön Prágában.
Az Ukrán Egyosztályosok elnevezésű projektet az oktatási tárca támogatásával a prágai ukrán nagykövetség és néhány civil csoport és alapítvány szervezte. Az első három osztály - egy Prágában, kettő Brünnben - már hétfőn megnyílik, egyelőre mintegy 20-25 tanulóval.
Érdeklődésük esetén a menekültek az interneten vehetik nyilvántartásba gyermekeiket. Ez vonatkozik a tanítókra is. A szükséges tankönyveket Nyugat-Ukrajnából biztosították.
A tanítókat ezekben az egyosztályosokban ukrán anyanyelvű pszichológusok is segíteni fogják.
Petr Gazdík oktatási miniszter szerint a kormány jelenleg azzal számol, hogy a következő hetekben, hónapokban akár félmillió ukrajnai menekült is érkezhet Csehországba. Számuk csütörtökön meghaladta a 30 ezret. Vít Rakusan belügyminiszter közlése szerint most naponta mintegy ötezer ukrajnai menekült érkezik Csehországba.
- jegyezte meg Petr Gazdík.
A miniszter szerint
jelenleg már több mint száz alapiskola-köteles ukrán gyermek van Csehországban, és számuk folyamatosan emelkedik.
Lehetőségük van beiratkozni a cseh iskolákba is. Az iskolákat a tárca már tájékoztatta az eljárásról, s módszertani útmutatást adtak ki arra vonatkozóan is, hogyan kezeljék a tanítók a konfliktust a diákokkal beszélgetve. A prágai sajtóban olyan információk is megjelentek, hogy néhány iskolában kisebb incidensek voltak ukrán és orosz diákok között, de mint a hatóságok hangsúlyozták, egyedi esetekről volt szó.
Az ukrán és orosz diákokkal működő iskolákban rövid időn belül pszichológusok is a gyermekek rendelkezésére állnak majd.
Ukrajnából Magyarországra érkező menekült ember ellátatlanul nem marad - mondta a miniszterelnök csütörtökön a magyar-ukrán határ mellett fekvő Beregsurányban újságíróknak.
Orbán Viktor kiemelte: baj idején a legfontosabb a nyugalom, a higgadtság, a tapasztalat és a rutin.
- mondta.
Hozzátette:
az önkéntesek munkáját összehangolták, így semmilyen adomány nem megy kárba, mindent csoportosítanak, szétosztanak és eljuttatnak a megfelelő helyre.
A miniszterelnök szólt arról is:
azokat a menekülteket, akiknek nincs olyan ismerősük, akinél megszállhatnának és Magyarországon maradnak, átmeneti szálláson helyezik el.
Az ország különböző pontjain már kijelöltek számukra megfelelő helyeket, ahol ételt és szállást kapnak akkor is, ha hosszabb ideig kénytelenek maradni.
Orbán Viktor arról is beszámolt, hogy elkezdték szervezni a menekültek munkához juttatását.
- fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, "ez egy munkaalapú ország, itt mindenkit munkához segítünk".
Rekordszintre emelkedett a gáz ára csütörtökön délelőtt a holland gáztőzsdén, majd csökkeni kezdett, kora délután már a nyitóár alatt jegyezték.
A TTF legközelebbi áprilisi határidős jegyzésében fél kettő körül 160 eurón jegyeztek 1 megawattórát. Reggel fél tízkor rekordszinten, 198,56 eurón állt a jegyzés, miután a kereskedés 180 eurón indult csütörtökön.
Egy éve még csak 16,50 eurón állt a gázár.
Elemzők azt mondták, hogy
jelenleg fennakadás nélkül halad át Ukrajnán az orosz földgáz az európai megrendelők felé.
Az ellátási kockázatok azonban megnövekedtek azután, hogy a SWIFT-ből kikerült több orosz pénzintézet, miközben félő, hogy az Ukrajna elleni orosz háború során megsérülhet a gázinfrastruktúra.
Megfigyelők szerint bizonytalansági tényező az is, hogy rekordalacsonyra, 28,64 százalékra süllyedtek az európai föld alatti tárolók készletei, miközben csökkent a szélenergia-termelés, a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt.
A Kisebbségi Jogvédő Intézet ingyenes jogi tanácsadást és képviseletet biztosít minden Kárpátaljáról menekülő magyarnak.
A szervezet csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint emellett "minden lehetséges támogatást és segítséget" megadnak kárpátaljai jogvédő partnereinek, azok munkatársainak és hozzátartozóinak.
A kapcsolatfelvételhez szükséges információk a www.kji.hu honlapon találhatók, és a +36-20-278-8863 telefonszámon is lehet érdeklődni a lehetőségek iránt - írták.
A pozsonyi Slavín katonai emlékmű megrongálása, amely egyben emlékhely is, túlmegy minden határon - írta Boris Kollár (Sme rodina), az SZK Nemzeti Tanácsa elnöke a közösségi hálón.
Kollár szerint gusztustalanul megrongálni egy emlékhelyet megbocsáthatatlan vétség.
- tette hozzá.
A házelnök emlékeztetett, hogy Pozsonyt a Vörös Hadsereg részét képező ukrán front szabadította fel, és minden nemzetiség vállvetve harcolt a nácizmus ellen. Hozzátette:
Szlovákia a világnak és a szomszédainak világosan kifejezte az állásfoglalását azzal, hogy ukrán színekkel világították meg a pozsonyi várat.
A Slavín katonai emlékmű egy részét egy ismeretlen elkövető kék és sárga festékkel rongálta meg. Lefestette a lépcsőket, az emlékmű oszlopait és az előteret is. A rendőrség rongálás bűncselekménye ügyében indított büntetőeljárást.
A moldovai Chisinauban szállásolták el, és Berlinbe tartanak az orosz támadás alatt álló Ukrajnából kimenekített odesszai zsidó árvaház lakói - jelentette a Kan izraeli közszolgálati rádió csütörtökön.
Több mint száz gyermeket sikerült szerdán Odesszából átjuttatni a határon a szomszédos Moldovába,
az izraeli diplomácia, az ultraortodox Chabad mozgalom és egy nemzetközi alapítvány erre összegyűjtött négymillió dolláros segélyének a segítségével.
Ezeknek a gyerekeknek egy része a Chabad működtette odesszai zsidó árvaházban élt, de sokan csak a háború miatt csatlakoztak hozzájuk, mert családjuk Ukrajnában maradt harcolni, vagy mert valamilyen okból nem tudott vagy nem akart elmenekülni, de a gyerekeket ki akarták menekíteni a háborúból, értesült a The Jerusalem Post című, angol nyelvű izraeli újság.
A legfiatalabb gyermek mindössze 37 napos. Szerda reggel 7 órakor indultak el Odesszából négy busszal, és délután 5-kor érkeztek meg Chisinauba, noha ez az út békeidőkben csak 3 órán át tart. Negyven gyermeknek - köztük az újszülöttnek - még nem volt útlevele, az izraeli diplomácia segítette őket átkelni a határon.
Az árvaház lakói és a hozzájuk csatlakozott kicsik egyelőre Berlinbe utaznak.
A rádióban megszólaló nagykövet szerint Izraelben is szívesen fogadnák őket, de Tel-Avivba szállításuk nem lehetséges, mert ehhez a szülők hivatalos engedélye szükséges, és több "problémás" családi hátterű, zsidó származású gyermek is van köztük, akiket például kábítószerfüggő szülőjük az árvaházra bízott és elhagyott, s nem is tudják, merre élnek.
Útjukon és Berlinben a Chabad mozgalomhoz tartozó rabbik vigyáznak rájuk, és azt remélik, hogy
hamarosan véget ér az Oroszország által egy hete indított háború, és a gyerekek visszatérhetnek Ukrajnába.
Szintén a Chabad szervezésében egy másik, Zsitomirból útnak indult, 140 fős zsidó gyerekcsoport már kedden Romániába érkezett. A Chabad szervezet honlapja szerint azt tervezik, hogy őket a közeljövőben Izraelbe szállítják.
A Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság szervezői csütörtökön felbontották az Orosz Nagydíjra vonatkozó szerződést.
Ez azt jelenti, hogy
nemcsak az idei futamot nem rendezik meg Szocsiban, hanem Oroszország hosszú távon verseny nélkül marad - válaszul arra, hogy egy hete megtámadta Ukrajnát.
Az F1 vezetősége pénteken még csak a szeptember 25-ére kiírt Orosz Nagydíjat törölte a versenynaptárból arra hivatkozva, hogy ilyen körülmények között lehetetlen lenne megrendezni a futamot, de a további egyeztetések után most felbontotta a 2025-ig érvényes megállapodást.
A Forma-1-es idény március 20-án kezdődik Bahreinben.
Csehország megszünteti tagságát a Nemzetközi Beruházási Bankban, valamint a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankban (IBEC) - a cseh kormány döntését csütörtökön ismertette a CT24 prágai közszolgálati hírtelevízió.
A döntés oka Oroszország Ukrajna elleni támadása, illetve az a lehetőség, hogy a pénzintézeteket Oroszország az ellene foganatosított büntetőintézkedések megkerülésére használhatja fel.
Zbynek Stanjura pénzügyminiszter szerint
Csehország a tagság tényleges megszűnte után azon lesz, hogy visszakapja a befizetett tőkéjét, és megkapja a banki tevékenységből származó részesedését.
A cseh cégek bankokkal kapcsolatos projektjeit az állam tagságának megszüntetése nem érinti - jegyezte meg a tárcavezető.
- idézte a televízió Petr Fiala kormányfő indoklását.
A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankot 1963-ban alapították a KGST akkori tagállamai. Csehország alaptőkéje a bankban 26,7 millió euró. A Nemzetközi Beruházási Bankot 1970-ben hozta létre kilenc KGST-tagállam. A cseh alaptőke értéke a pénzintézetben 37,4 millió euró - mutatott rá a CTK hírügynökség a pénzügyminisztériumra hivatkozva.
Ukrajna védelmi vonalai állják az orosz támadást - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legfrissebb videoüzenetében csütörtökön, hozzátéve, hogy Moszkva éjfél óta szüntelenül lövi országát.
- hangsúlyozta az elnök.
Megjegyezte:
naponta érkeznek fegyverszállítmányok az országba Ukrajna szövetségeseitől.
Zelenszkij emlékeztetett: két éve regisztrálták az első koronavírus-fertőzöttet Ukrajnában.
- tette hozzá az orosz invázióra utalva.
Elmondta:
Oroszország taktikájának megváltoztatása és a lakott területek ágyúzása annak bizonyítéka, hogy Ukrajna sikeresen megtorpedózta Moszkva eredeti tervét, amely a gyors győzelemre alapozott.
Azt javasolta Moszkvának, hogy kezdje el tanulmányozni a "jóvátétel" szót, mert Kijev Oroszországgal fogja megfizettetni a megszállás okozta károkat.
Volodimir Zelenszkij hozzáfűzte:
az ukránok megkapják a nyugdíjakat, és segélyt ajánlanak fel azoknak, akik a háború miatt maradnak ki a munkából.
Az ukrán elnök szerint 16 ezer külföldi önkéntes csatlakozott Ukrajnához a háborúban.
Zelenszkij emlékeztetett: az ukránok túlélték a világháborúkat, a holodomort (a Sztálin által mesterségesen előidézett éhínséget), a szovjet terrort, a holokausztot, a csernobili balesetet és a Krím félsziget orosz annektálását, illetve a kelet-ukrajnai szakadárok Moszkva általi támogatását.
- mondta.
- tette hozzá.
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek pedig a következőt üzente:
Az Ukrajna elleni orosz invázió miatt a Volkswagen leállítja a járművek oroszországi gyártását és az Oroszországba irányuló exportot - jelentette be a német vállalatcsoport csütörtökön.
A legnagyobb európai járműgyártó csoport vezetősége német hírportálokon idézett közleményében azt írta, hogy a további intézkedésig szünetel a gyártás a kalugai és a Nyizsnyij Novgorod-i üzemben, és azonnali hatállyal az exportot is leállítják.
Előző nap a német autóipar egy másik meghatározó szereplője, a Mercedes-Benz csoport jelentette be, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt felfüggesztik az orosz exportot és a helyi gyártást.
Több ország tévétársasága megvásárolta a színészből lett ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij népszerű televíziós vígjátéksorozatát.
A nép szolgája (Szluga naroda) című sorozatban, amely három évadon át futott Ukrajnában, és egy film is készült belőle, Zelenszkij alakította a főszereplőt, Vaszilij Petrovics Goloborodko középiskolai történelemtanárt. A történet szerint a tanárból azután lesz elnök, hogy a közösségi médiában elterjed a videója, amelyben megfogalmazza Ukrajna égető problémáit és elítéli az országban tapasztalható korrupciót.
Goloborodko államfőként is ragaszkodik normális életéhez, és nem kér a hivatal kínálta kiváltságokból.
A nép szolgája 2016-ban elnyerte a legjobb játékfilmsorozat díját az ukrán televíziós díjátadó ceremónián, és a houstoni WorldFesten is Arany Remy-díjat kapott.
A Zelenszkij produkciós cége, a Kvartel-95 által készített sorozat iránt már azt követően megnőtt a nemzetközi érdeklődés, hogy a színészt megválasztották Ukrajna elnökének. A produkció nemzetközi forgalmazási jogaival rendelkező Eccho Rights tájékoztatása szerint azonban az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió óta számos ország tévécsatornája vásárolta meg.
Nagy-Britanniában a Channel 4 közölte, hogy
megszerezte A nép szolgája vetítési jogait, és tervei szerint már vasárnap levetíti egy epizódját egy Zelenszkijről szóló aktuális politikai műsor kíséretében.
Az Eccho Rights már a közel-keleti MBC, a görög ANT 1 és a román PRO TV csatornával, valamint bolgár, moldovai, észt, francia, finn és georgiai műsorszolgáltatókkal is megállapodott.
Nicola Soderlund, az Eccho Rights ügyvezető partnere 2012-ben ismerte meg Zelenszkijt, mikor egy humoros műsorát forgalmazták, amelyben hétköznapi embereknek kell megnevettetniük a komikusokat. Soderlund szerint
Zelenszkij színészként is képes volt arra, hogy meggyőző üzeneteket juttasson el az emberekhez, s ez segített neki abban, hogy politikussá váljon.
Az Eccho Rights 50 ezer eurót adományozott az Ukrán Vöröskeresztnek, ami Soderlund szerint éppen annyi, amennyi a műsor eladásából befolyt. A cég emellett minden orosz vagy orosz gyártású tévéműsort eltávolított a katalógusából.
Az Európai Unió humanitárius segélyközpontot alakít Romániában, hogy összegyűjtse és célba juttassa az Ukrajnának, illetve a háború elől menekülőknek szánt nemzetközi segélyeket - jelentette be szerdán Bukarestben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke.
Klaus Iohannis román elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén az EB elnöke elismeréssel beszélt a szabadságáért harcoló ukrán nép hősiességéről,
és az európai szolidaritás példájának nevezte Romániát, ugyanakkor a szankciók fokozását helyezte kilátásba Oroszországgal szemben.
A román államfő olyan európai energetikai stratégiát sürgetett, amely rövid távon megakadályozza az energiaárak "robbanását" és a gazdaság megfojtását, közép- és hosszú távon pedig megszünteti az EU függőségét az orosz gáztól.
Európának függetlenné kell válnia az élelmiszerellátásban - mondta a bajor tartományi kormány mezőgazdasági minisztere a dpa német hírügynökségnek az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
Michaela Kaniber rámutatott, hogy tavaly Oroszország és Ukrajna a globális búzakereskedelem 29 százalékát adta, a napraforgóolaj esetében ez az arány közel 80 százalék.
A Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa azt mondta, szeretné elkerülni, hogy az élelmiszerellátás is hasonló függőségbe kerüljön, mint az energiaszektor.
- mondta Kaniber. Hozzátette, hogy a kérdést a német tartományi mezőgazdasági miniszterek március végi konferenciáján meg fogják vitatni.
Véleménye szerint
a globalizáció és a szabad piacok korában a lokális élelmiszer-biztonságot sokan idejétmúltnak tekintik, most azonban az emberek ismét aggódni kezdtek a termékek eredete és az ellátási láncok biztonsága miatt.
- hangsúlyozta Kaniber.
A mezőgazdasági termőterületek azonban egyre kisebbek a lakásépítések, az infrastrukturális projektek, a napelemek és szélerőművek által lefoglalt, és az ennek kompenzálására elkülönített területek miatt. Ugyanakkor a társadalom egyre kevesebb műtrágyát és növényvédő szert akar használni, ami szintén csökkenti a termést.
- fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg a fogyasztóknak nem kell szűk keresztmetszetektől tartaniuk.
A miniszter felhívta a figyelmet egy, a biogazdálkodás válság idején betöltött fontosságát kihangsúlyozó szakértői jelentésre is.
A szakértők szerint
az EU-nak még az ukrajnai háború miatt az élelmiszerpiacokon várható feszültségek ellenére is a biogazdálkodásra kellene összpontosítania.
- jelentette ki a Thünen piackutató intézet vezetője, Martin Banse.
Az ukrajnai háború miatt sokan tartanak az élelmiszerárak emelkedésétől. Ennek részben az az oka, hogy Ukrajna fontos búzaexportőr. Emellett a nitrogénműtrágya-előállításhoz fontos földgáz is drágulhat a háború miatt.
Banse szerint nem lehet úgy tenni, mintha az éghajlatváltozás vagy a talajvíz magas nitrátszennyezettsége mostanra már a múlt problémái lennének.
- mondta Banse.
Cem Özdemir német gazdasági miniszter (Zöldek) vasárnapi nyilatkozatában szintén hangsúlyozta, hogy a környezetbarát élelmiszertermelés támogatásának nagyobb arányú visszavágása "rossz lépés" lenne.
Carina Konrad, az FDP frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott:
- mondta. Hozzátette, hogy a műtrágyák és növényvédő szerek kevesebb használata vagy a monokultúrák terjedése miatt csökken a terméshozam. A fenntarthatóságot a termelés korlátozása helyett innovációval és új technológiákkal kell biztosítani - mondta.
Az Egyesült Államok úgy alárendelte magának Európát, ahogy annak idején ezt Napóleon és Adolf Hitler próbálta megtenni - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter körkapcsolásos nemzetközi sajtótájékoztatóján.
- mondta.
- tette hozzá.
Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa csütörtökön ajánlást tett közzé, amelyben az Európába menekülőknek biztosítandó védelem tekintetében tíz emberi jogi alapelv betartására emlékeztetett, és arra hívta fel a figyelmet, hogy még több menekült érkezésére kell felkészülni egy Ukrajnában esetlegesen elhúzódó háborús helyzet esetén.
A strasbourgi székhelyű, 47 tagot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa hangsúlyozta, az ET összes tagországának a kinyilvánított szolidaritás és a felajánlott segítség mellett gondoskodnia kell arról, hogy a háború elől menekülő minden ember biztonságra leljen nemzetiségi, faji, vallási, szexuális irányultság vagy bármely más alapján történő megkülönböztetés nélkül.
Kijelentette:
meg kell osztani a védelem és a befogadás felelősségét az összes tagország között.
Meg kell szüntetni a határátlépési korlátozásokat, hogy az emberek teljes körű biztonságot találjanak a tagországok területén. A védelem biztosításához szükséges eljárást minimális követelmények mellett kell lefolytatni, továbbá szállást kell adni a menekülteknek, és teljes hozzáférést biztosítani az oktatáshoz, a munkaerőpiachoz, a szociális segélyekhez és az egészségügyi ellátáshoz.
Az emberi jogi biztos arra szólította fel a tagállamokat, hogy biztosítsanak teljes finanszírozást a humanitárius segítség eljuttatásához az Ukrajnában élő embereknek és a szomszédos országokban élő menekülteknek, valamint segítsék elő a családok egyesítését Európa-szerte.
Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy
a tagállami kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy az emberi jogi intézmények, a civil szervezetek és a média akadálytalanul végezhessék munkájukat.
Válaszul az ellene bevezetett szankciókra, Oroszország befagyasztja az Egyesült Államokba irányuló rakétahajtómű-exportját - jelentette be Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz állami űrvállalat vezérigazgatója csütörtökön a Rosszija 24 tévécsatornán.
Közölte, hogy leáll a már a tengerentúlra leszállított hajtóművek szervizelése is.
Ezenkívül Oroszország leállítja Németországgal az eddigi együttműködést a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmensében, és önállóan folytatja a tevékenységet.
Már megérkezett Lengyelországba az ukrán tárgyalóküldöttség, de ellenzi, hogy a tárgyalásokat a fehéroroszországi Belavezsszkaja Puscsa Nemzeti Parkban tartsák - közölte csütörtökön a fehérorosz Demokratikus Erők Kerekasztalának vezetője.
Jurij Voszkreszenszkij a Rosszija-24 tévéműsorban nyilatkozott. Mint mondta, az ukrán küldöttség Lengyelországban van, de kategorikusan ellenzi, hogy Belavezsszkaja Puscsát (oroszul Belovezsszkaja Puscsa) válasszák a tárgyalások helyszínéül.
A nyilatkozó úgy vélekedett, hogy ennek talán valamiféle "képzettársításhoz" van köze, mert "mindannyian emlékszünk arra, hogy a Szovjetunió ott vesztette el államiságát".
1991. december 8-án Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök, valamint Sztanyiszlav Suskevics, a fehérorosz törvényhozás elnöke ezen a helyszínen írta alá a Szovjetunió feloszlatásáról szóló szerződést.
- mondta Voszkreszenszkij.
A jelenlegi helyzetben Magyarország biztonsága az első, az az ország határozott érdeke, hogy ne sodródjon bele a háborúba - mondta a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtökön a Kormányinfón, Budapesten.
Kiemelte:
Magyarország határozott döntése, hogy nem küld katonákat Ukrajnába és fegyverszállítmányt sem enged át a magyar-ukrán határon.
A katonai szakértők és a rendelkezésre álló információk alapján ugyanis komoly esélye van annak, hogy megsemmisítik ezeket a szállítmányokat, ezért Kárpátalja és az ott élők védelme érdekében ez az indokolt és helyes magatartás - tette hozzá.
Közölte:
a kárpátaljai magyarok biztonsága a legfontosabb, sokan elhagyni kényszerültek az országot, de a 18-60 év közötti férfiak már nem hagyhatják el, ezért sok család inkább ott maradt, és az ő biztonságuk kiemelt jelentőségű.
Hangsúlyozta: Magyarország álláspontja szerint az első biztonságos országban kell gondoskodni a menekültekről, ez volt az álláspontja a délszláv háború idején és a migrációs válság idején is.
- mutatott rá.
Önös politikai érdekeik félretételére, felelősségteljes viselkedésre, Magyarország biztonságának figyelembe vételére kért minden politikai erőt a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely a legfontosabbnak azt nevezte, hogy a háború, a biztonság kérdésében nemzeti egység jöjjön létre.
A miniszter nagyon szomorúnak tartja, hogy - mint mondta - a baloldal a választási kampány miatt mintha nem lenne tekintettel azokra a veszélyekre, amit ez a háborús helyzet jelent Európának és Magyarországnak.
Hozzátette:
az ország biztonsága még a választásoknál is fontosabb, egy háborús helyzetben felelőtlenül összevissza beszélni különösen káros.
Katonákat küldeni - ahogy a baloldal akarta - vagy fegyvereket küldeni csak olaj a tűzre, és ebben a helyzetben Magyarország és a kárpátaljai magyarok biztonságát is veszélyezteti - jelentette ki.
Gulyás Gergely azt mondta, "arra kérünk minden politikai erőt, hogy ezen a területen tegye félre önös politikai érdekeit, felelősségteljesen viselkedjen, az ország biztonságáról van szó".
Csütörtökön lesz az orosz-ukrán tárgyalások újabb fordulója - erősítette meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön nemzetközi körkapcsolással megtartott sajtótájékoztatóján.
- mondta.
Lavrov szerint nem kétséges, hogy az ukrán tárgyalódelegáció Washingtonból kap jelzéseket.
Az orosz hadsereg elpusztított egy múzeumot a Kijevtől 80 kilométerre északnyugatra fekvő Ivankivban - jelentette be a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának (ICOM) amerikai nemzeti bizottsága.
A szerdai közlemény szerint az orosz támadásban a régészeti, helytörténeti és képzőművészeti kiállításoknak helyet adó múzeum teljesen megsemmisült.
A rombolás hírét az ukrán külügyminisztérium is megerősítette a Twitteren. - A múzeumban Marija Primacsenko ukrán népi festőművész (1909-1997) mintegy 25 alkotása is elégett - közölte a külügyminisztérium.
Vlada Litovcsenko, a vishorodi Hagyományok Múzeumának igazgatója szerint
az ivankivi múzeum elpusztítása helyrehozhatatlan veszteséget jelent, és szemben áll az UNESCO alapelveivel.
Az igazgató a Facebookon közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a háború miatt számos történelmi és építészeti műemlék, valamint régészeti lelőhely van veszélyben.
Az artnet.com online művészeti hírportál szerint
az ukrán kormány Oroszország tagságának megszüntetését kérte az UNESCO-tól a múzeum elpusztítása miatt.
A szervezet szerin több mint 3000 műemléket tartanak nyilván Ukrajnában, ezek közül hét a világörökségi listán is szerepel.
Szerbia óriási nyomás alatt áll amiatt, hogy egyedüli európai országként nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz - hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök szerda este a televízióban is közvetített beszédében.
A szerb elnök nem először beszélt arról, hogy
a nyugat-balkáni ország csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, ugyanakkor meg akarja őrizni partneri kapcsolatát hagyományos szövetségesével, Oroszországgal, amelyhez vallási és történelmi kötelékek kapcsolják.
Belgrád nemcsak hogy nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen, hanem más európai országokkal szemben a repülőjáratokat sem szüntette meg Moszkva és Belgrád között, sőt növelte a járatok számát.
Aleksandar Vucic rámutatott, hogy
Szerbia egyetért az ENSZ Közgyűlésével abban, hogy elítélendő Oroszország támadása Ukrajna ellen, ugyanakkor nem tud csatlakozni a szankciókhoz.
- hangsúlyozta. Hozzátette: egy hét alatt óriásit változott a világ, és már semmi sem olyan, mint azelőtt, "tektonikus mozgások történtek a világpolitikában néhány nap alatt".
Leszögezte:
Szerbia nem vesz részt fegyverek szállításában, és egyik fél számára sem engedélyezi, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak a háborús térségbe.
- húzta alá.
A szerb elnök félelmének adott hangot, hogy kizárhatják Oroszországot az ENSZ-ből, és ezzel lehetővé válna, hogy módosítsák az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatát, amely Szerbia és Koszovó viszonyáról, illetve Szerbia területi egységéről szól. Oroszország kiáll amellett, hogy Koszovó nem önálló állam - annak ellenére, hogy 2008-ban kikiáltotta függetlenségét -, hanem Szerbia déli tartománya, és Belgrádnak ez a határozott kiállás nagyon fontos, ugyanis nem akar lemondani Koszovóról.
Szerbia 2014-ben, a Krím félsziget elcsatolásakor sem vezetett be szankciókat, ugyanakkor el sem ismerte a Krím elcsatolását, ezzel ugyanis Belgrád koszovói követelései kerültek volna veszélybe.
Az orosz-ukrán háborúnak csak vesztesei lesznek - mondta Kövér László házelnök az Észak-Magyarország című lap csütörtöki számában megjelent interjújában, amelyben arról is beszélt, hogy Márki-Zay Péter "Gyurcsány trójai falova és kormányváltás esetén visszatérne az "erőszakos és megszorító gyurcsányi politika.
A házelnök az ukrajnai háborús helyzetet úgy értékelte: amellett, hogy mint a háborúkban általában ártatlan emberek élete veszik el vagy
megy tönkre, azért is tragikus ez a konfliktus, mert "két testvérnép csap össze", és azért is, mert ennek a háborúnak csak vesztesei lesznek.
Szerinte
a legtöbbet az ukránok veszítenek, de arra is felhívta a figyelmet, hogy Kárpátalján több mint 150 ezer magyar él.
Hozzátette: veszít Oroszország is, hiszen olyan szankciókkal szembesül, amelyek biztosan nem válnak az orosz gazdaság és az orosz emberek életszínvonalának a javára. Vesztese a krízisnek Európa, főleg Közép-Európa - tette hozzá a házelnök, aki úgy látja, hogy a szomszédban zajló konfliktus - ha a háború esetleg véget is ér - nem fog megszűnni belátható időn belül.
Kövér László szerint ez azt is jelenti, hogy
az Európa és Oroszország között a bizalomépítést a történelemben már régen tapasztalt mélypontról kell majd egyszer újrakezdeni. Ezt az európai gazdasági és biztonsági érdekek szempontjából drámai fejleménynek nevezte.
A Fidesz országos választmányának elnöke a közelgő országgyűlési választások tétjét úgy fogalmazta meg: vagy az elmúlt évtizedben a magyar emberek munkája révén elért eredményekre támaszkodva tovább tud fejlődni az ország, vagy visszatér "a külső erőket gátlástalanul kiszolgáló, a magyar nép érdekeit figyelmen kívül hagyó, az embereket megnyomorító baloldali vezetés".
Szerinte a választási kampányban "semmi jóra" nem lehet számítani a magyar baloldaltól, mert annak vezetése "mindenre képes", pont úgy, ahogy a Tanácsköztársaság, 1956 vagy 2006 idején. Megjegyezte: nem zárható ki egy kis +internacionalista segítségnyújtás sem külföldi titkosszolgálatok vagy az információs hálózatokat uraló egyes cégek részéről. De a választás mindenképpen a magyar emberek kezében lesz - hangoztatta.
Kövér László szerint a baloldal morális mélyrepülésben van, ennek fő okát pedig abban látja, hogy vezetőjük Gyurcsány Ferenc.
A házelnök Márki-Zay Pétert "Gyurcsány trójai falovának" tartja, és úgy véli: egy esetleges kormányváltás esetén nem Márki-Zay Péternek hívnák a kormányfőt, vagy ha mégis, akkor "rövid pórázon lenne tartva", és "az emberek érdekeit figyelmen kívül hagyó és az ország szuverenitását aláásó, erőszakos és megszorító gyurcsányi politika térne vissza".
Az elmúlt négy év parlamenti és kormányzati munkáját Kövér László úgy értékelte:
a kormányoldal büszke lehet, mert nincs olyan terület, ágazat - a közbiztonságtól az egészségügyön át a foglalkoztatásig - ahol legalább részsikereket ne lehetne felmutatni.
A pedagógusok és a rendvédelmi dolgozók béremelésére utalva hozzátette: mindig vannak újabb kihívások, amelyeket meg kell válaszolni, és van jogos igényekből fakadó elégedetlenség is, amit majd a következő időszakban kell orvosolni.
Az Országgyűlés elnöke az ellenzék parlamenti munkáját úgy kommentálta: "mivel ilyen nincs", ezért azt nem is tudja értékelni.
- fogalmazott. Egyben sajnálatát fejezte ki, hogy - bizonyos szélsőséges, erőszakos helyzeteket kivéve - nem tudja "kipenderíteni" őket, amit egy "kocsmáros megtehet az ittas és kötekedő hajlamú vendégekkel", legfeljebb pénzbüntetéssel tudja sújtani azokat, akik durván megsértik a házszabályt.
Kövér László az Európai Bíróság jogállamisági perben hozott döntését úgy értékelte: "minden határon túlmegy", és az Európai Unió jövőjét tekintve aggasztó, hogy az Európai Unió Bírósága politikai szereplővé vált a Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatos legutóbbi ítéletének meghozatalával.
Szerinte az Európai Bizottság teljesen jogtalanul "einstandolta" a helyreállítási alap kapcsán közösen felvett hitel Magyarországnak járó részét.
Ezt diktatórikus, hatalmi visszaélésnek, közönséges rablásnak nevezte, aminek szerinte az az oka, hogy Magyarország nem engedi be az "LMBTQ-őrület" képviselőit az óvodákba, iskolákba, hogy szexuálisan "+érzékenyítsék+" a gyermekeket.
A házelnök ezért arra szólított fel, hogy
a népszavazáson az emberek mondjanak nemet a gyermekeik, unokáik lelki-szellemi megrontására irányuló kísérletekre.
Sikerrel zárult a második külügyi evakuációs művelet Kijevből: a kormány az ukrajnai helyzet romlása miatt kimenekített harminckét embert, köztük tíz dél-afrikai és tíz nigériai diplomatát az ukrán fővárosból - jelentette be csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint
a tárcavezető arról számolt be, hogy egyre rosszabb a helyzet Kijevben, ezért kedden tizenegy autóval kimenekítették a magyar nagykövetség munkatársainak egy részét, az ott menedéket kereső három magyar civilt, illetve a dél-afrikai és nigériai külképviselet tíz-tíz, segítséget kérő munkatársát.
Tájékoztatása szerint az érintettek kedden Munkácson keresztül megérkeztek Ungvárra, ahonnan egy rövid pihenő után elindultak a határra, amelyet Záhonynál léptek át késő este.
Majd hozzátette, hogy az akciót természetesen addig nem hozták nyilvánosságra, amíg le nem zajlott sikerrel, hogy ne kockáztassák a benne részt vevők életét.
- mondta.
Szijjártó Péter végül reményét fejezte ki, hogy sikerrel jár csütörtökön a béketárgyalások második fordulója.
A kassai Vörös Csillag fürdőhelyen menekültszállást alakítanak ki, döntött szerdai, rendkívüli ülésén a város képviselő-testülete. Az alapvető működést, folyamatos bővítés mellett már ma délután megkezdheti. A város várja önkéntesek jelentkezését is az üzemeltetéshez.
A menekülteket a felsőnémeti határátkelőtől busszal szállítják az ideiglenes befogadó intézménybe, ahol helyet és ételt biztosítanak számukra. Letesztelik őket koronavírusra, és aki akar, oltást is kaphat. Ezt követően az önkéntes koordinátorok segítenek nekik az utazás megszervezésében, vagy a szálláskeresésben.
Kassán, a helyi iskolákban tanítanák az Ukrajnából érkezett menekült gyermekeket. Ez egyelőre még csak elméleti szinten merült fel, érdeklődés már volt, de még egy gyermek sem kezdte meg a tanulmányait.
A város óvodáiban 150, iskoláiban 500 gyereket tudnak elhelyezni, esetlegesen új osztályok kialakításával.
India három katonai repülőgéppel 648 állampolgárát szállította haza csütörtökön az Ukrajnával szomszédos államok repülőtereiről - számolt be az NDTV indiai állami televíziós csatorna.
Az evakuáláshoz az indiai légierő C-17 Globemaster típusú nehéz katonai szállító repülőgépeit használták. A gépek Bukarestből, Budapestről és a lengyelországi Rzeszów repülőteréről szálltak fel.
India február 26-án kezdte meg állampolgárainak kimenekítését az Ukrajnával szomszédos országokból, a művelet a Gangesz nevet kapta.
A járatokat Romániából, Magyarországról, Lengyelországból és Szlovákiából szervezik, mivel az ukrán légteret lezárták.
Előzőleg az indiaiakat polgári repülőgépekkel vitték haza.
Arindam Bagcsi, az indiai külügyminisztérium szóvivője szerdán egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Gangesz-művelet keretében végrehajtott repülések száma elérte a tizenötöt. A már hazaszállított indiai állampolgárok száma szerda estig összesen 3352 volt.
A külügyminisztérium becslése szerint a katonai művelet kezdete előtt mintegy 20 ezer indiai állampolgár tartózkodott Ukrajnában. Miután a kijevi indiai nagykövetség január közepén arra kérte honfitársait, hogy ideiglenesen hagyják el az országot, mintegy 17 ezren távoztak fokozatosan Ukrajnából.
A kimenekítésre az Ukrajnában zajló háború miatt van szükség. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására.
Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről.
Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának és szankciókat hoztak Oroszország ellen.
Újabb fegyverszállítmányt kaphat Németországtól az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadsereg - jelentették csütörtökön német hírportálok.
A szállítmány 2700 Strela típusú, vállról indítható szovjet légvédelmi rakétából áll. A leginkább helikopterek elleni bevetésre alkalmas fegyverek az egykori NDK hadseregének készletéből származnak. A szövetségi gazdasági minisztérium már hozzá is járult kivitelükhöz.
A kormány az Ukrajna elleni orosz invázió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.
Az első szállítmány 1000 páncéltörő fegyverből és 500 Stinger légvédelmi rakétából áll. Christine Lambrecht védelmi miniszter egy hétfőn - február 28-án - reggel tett nyilatkozatában azt mondta, hogy a támogatás megérkezése Ukrajnába "nem napok, hanem órák kérdése".
A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400 német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.
A berlini vezetés az invázió első napjaiban azt is elhatározta, hogy felállítanak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.
Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagyarányú - a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan kétszázalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű - haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz invázió fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.
Egy rendkívüli ülésen a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság igazgatótanácsa úgy határozott, hogy megtagadja az orosz és fehérorosz sportolók nevezését a pekingi téli paralimpiára - olvasható a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) csütörtöki közleményében.
Az IPC egy napja még úgy foglalt állást annak kapcsán, hogy Oroszország - fehérorosz támogatással - háborút indított Ukrajna ellen, hogy a két ország sportolói versenyezhetnek, de csak függetlenként, a paralimpiai zászló alatt, az éremtáblába pedig nem számítanak bele az eredményeik.
A szervezet azért kényszerült szerdai döntése megváltoztatására, hogy "életképes" maradjon az esemény, miután más országok és sportolóik jelezték, nem versenyeznek, amennyiben az IPC nem vizsgálja felül a határozatát.
- indokolt az IPC.
A paralimpia jövő vasárnapig tart. A magyar színeket egy versenyző képviseli Pekingben: a monosíző Dumity Richárd jövő csütörtökön óriás-műlesiklásban, két nappal később pedig szlalomban indul.
Eperjes megye krízisszállóiban eddig 198 menekültet szállásoltak el. A legtöbb menekült nő és gyermek, de vannak közöttük harmadik országokból származók is. A legtöbben Felsővízközben (Svidník) vannak elhelyezve, 72-en.
A megye a fennhatósága alá tartozó középiskolák kollégiumaiban alakított ki szükségszállásokat. Az öt kollégiumban összesen 461 embert tudnak elhelyezni.
Kassa a tartalékalapjából 200 ezer eurót szabadít fel a humanitárius válság kezelésére. Erről a képviselők a testület szerdai, rendkívüli ülésén döntöttek. 100 000 eurót célzottan testvérvárosuk, Ungvár megsegítésére folyósítanak, a másik 100 ezret pedig a menekültek ellátásának biztosítására fordítják. (TASR)
A nagymihályi járásbeli Vaján hőerőművében is menekültszállást alakítottak ki – közölte a Szlovák Erőművek szóvivője, Oľga Baková. Egyelőre 50 fekhely van kialakítva, de a kapacitást a napokban 150-re emelik. (TASR)
Már egymillió ember menekült el Ukrajnából a háború elől valamelyik szomszédos országba múlt csütörtöktől szerda éjfélig - közölte csütörtök hajnalban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR), amely szerint ebben az évszázadban ilyen intenzív exodusra még nem volt példa a világon
A legtöbben - 5,7 millióan - a szíriai háború elől menekültek el külföldre az ENSZ-szervezet adatai szerint, de a leggyorsabb szíriai exodus idején, 2013 elején is legalább három hónap alatt hagyta el az országot egymillió ember.
Az ENSZ tisztségviselői a mostani válságban dicsérték az Ukrajnával szomszédos, befogadó országokat segítőkészségükért.
Az ukrajnai menekültből több mint 505 ezer érkezett Lengyelországba, több mint 116 ezer ember Magyarországra, 79 ezret meghaladta a Moldovába, 71 ezret a Szlovákiába és 131 ezret a Romániába érkezők száma.
Hatalmas robbanás hallatszott helyszíni beszámolók szerint szerda este Kijevben, a Déli Pályaudvar és az Ibis szálloda közelében, amelyektől nem messze az ukrán védelmi minisztérium épülete is található. Volodimir Zelenszkij elnök hivatala azt közölte az AP hírügynökséggel, hogy rakétacsapás történt.
Azt is közölte, hogy a törmelék az ukrán főváros egyes részeit ellátó központi fűtést is megrongálta a dermesztő téli fagyban.
Herascsenko nem említette, hogy lennének áldozatok.
Az Ukrzaliznyicja ukrán állami vasúttársaság korábbi közleménye még abból indult ki, hogy az egy hete kezdődött háború keretében orosz légicsapást hajtottak végre a pályaudvar közelében, ahonnan nők és gyermekek ezreit kimenekítették. A Függetlenség terétől, a Majdantól három kilométernyire fekvő létesítmény a két kijevi pályaudvar egyike, ahonnan a menekülők ezrei elhagyják a fővárost.
A vasúti közlemény szerint a pályaudvar épülete kisebb károkat szenvedett, a sérültek száma egyelőre nem ismert, a vonatok továbbra is közlekednek.
A Világbank bejelentette szerdán, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette minden oroszországi és fehéroroszországi programját Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt.
Az előző nap a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetői közös nyilatkozatban ítélték el az ukrajnai háborút. Megállapították, hogy a háború más országokra is jelentős hatással lesz.
Hangsúlyozták viszont, hogy az IMF megvizsgálja Ukrajna sürgősségi finanszírozás iránti kérelmét - a gyorsfinanszírozási eszközön keresztül -, amelyet az igazgatótanács már a jövő héten meg fog tárgyalni. Emellett az IMF továbbra is dolgozik Ukrajna készenléti hitelkeret-megállapodásának programján, amelynek keretében június végéig további 2,2 milliárd dollár áll rendelkezésre.
A Világbank 3 milliárd dolláros támogatási csomagot készít elő az elkövetkező hónapokra, kezdve egy legalább 350 millió dolláros, gyorsan folyósítható költségvetés-támogatási művelettel, amelyet ezen a héten terjeszt az igazgatótanács elé jóváhagyásra.
Ezt követi majd egy 200 millió dolláros, gyorsan folyósítható támogatás az egészségügy és az oktatás számára. Ez a csomag magában foglalja a Világbank számos fejlesztési partnere finanszírozási keretének mobilizálását is.
Emmanuel Macron francia államfő szerdán ismét elítélte az Oroszország által Ukrajna ellen a múlt héten elindított háborút, amelyet szerinte "Európa történelmének revizionista olvasata táplál".
"Nem állunk háborúban Oroszországgal. Tudjuk, hogy mennyi minden köt össze bennünket ezzel a nagy európai néppel, az orosszal" - hangsúlyozta Macron, jelezve, hogy "minden olyan orosz mellett áll, aki elutasítja, hogy a nevében folytassanak egy méltatlan háborút".
Emmanuel Macron elmondta: úgy döntött, kapcsolatban marad Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, "amennyire tud és amennyire szükséges" azért, hogy "meggyőzze őt, mondjon le a fegyverekről", valamint hogy "megelőzze a konfliktus kiszélesedését".
Az államfő arra is figyelmeztetett, hogy a háború hatással lesz a francia gazdaságra.
"A mezőgazdaságunk, az ipari és gazdasági ágazataink meg fogják érezni. A gazdasági növekedésünket is biztos, hogy sújtani fogja a olaj, a gáz és a nyersanyagok árának emelkedése, és ez hatással lesz a vásárlóerőnkre" - mondta az elnök.
"A háború Európában mostantól nemcsak a történelemkönyvekben és a tankönyvekben olvasható, hanem itt van a szemünk előtt" - hívta fel a figyelmet.
Az ukrajnai háború gazdasági következményei miatt a francia elnök szerint "történelmi döntésekre" van szükség ahhoz, hogy Franciaország és Európa függetlenebbé váljon energetikai téren, és biztosítani tudja a védelmét. Üdvözölte, hogy Európa már eddig is egységet és eltökéltséget mutatott, s ezzel "új korszakba lépett" - mondta.
- szögezte le.
Mindezek érdekében az Európai Unió állam- és kormányfőinek március 10-én és 11-én esedékes informális találkozójának témája Európa "energetikai függetlenségének stratégiája" és "az európai védelmi politika" lesz. A találkozót az EU soros elnökeként Franciaország a Versailles-i kastélyban rendezi meg.
"Egy európai energetikai függetlenségi stratégiát fogok képviselni" - mondta Emmanuel Macron, mert szerinte mostantól "nem függhetünk másoktól, elsősorban az orosz gáztól nem, sem a közlekedésben, sem a fűtésben vagy a gyáraink működtetésében".
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette egy csütörtök hajnalban megjelent videoüzenetében: az ukrán nép "meghiúsította Oroszország álnok tervét", hogy megszállja országát, és büszke az ukránok hősies ellenállására.
- mondta az elnök a néphez intézett üzenetben, amely Telegram-fiókjában jelent meg.
Arról nem beszélt, hogy az orosz hadsereg milyen városokat foglalt már el. "Ha valahova sikerült is betörniük, nem lesznek ott sokáig, mert kiűzzük őket" - jelentette ki, hozzátéve, hogy a harcok meg fogják tépázni az orosz katonák morálját. "Ők nem egy szuperhatalom harcosai, hanem megtévesztett és kihasznált gyerekek" - mondta. Állítása szerint az orosz hadsereg embervesztesége elérte a 9000 főt.
Az orosz védelmi minisztérium szerdai közlése szerint Oroszország vesztesége 500 fő, Ukrajnáé pedig 2870 volt akkor.
Az orosz védelmi minisztérium azt is közölte szerdán napközben, hogy a hadsereg teljesen elfoglalta az Odesszától keletre, a Fekete-tenger partján fekvő Herszon várost, bár ezt ukrán részről kétségbe vonták. Zelenszkij hivatala csütörtök hajnalban azt közölte az AP hírügynökséggel, hogy a harcok még mindig folynak a városért, de részleteket nem ismertetett a hivatal. Ihor Kolihajev polgármester viszont elárulta, hogy az orosz katonák már a belvárosban vannak, és megszállták a városházát. Ő arra kérte az oroszokat, hogy civilekre ne lőjenek, és hagyják nekik összegyűjteni a halottakat. Ukrán fegyveresek nincsenek a városban - állította.
Herszon stratégiai jelentőségű város a Dnyeper-partján, annak tengeri torkolata közelében.
Az északkelet-ukrajnai Harkiv bombázásában életét vesztette kedden az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) egyik helyi alkalmazottja, Marina Fenina, miközben bevásárolt a családja számára - közölte szerdán este a szervezet. Fenina az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelőcsoportjának tagja volt. A csoport tagjai az ukrán fegyveres erők és a kelet-ukrajnai, oroszbarát szakadárok közötti tűzszünet betartását ellenőrizték az elmúlt években. Az EBESZ múlt csütörtökön, az orosz támadás megindulása miatt úgy határozott, hogy ideiglenesen felfüggeszti misszióját, és elviszi az országból a csoport külföldi tagjait.
Megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású államadós-besorolást a Moody's és a Fitch
Megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású államadós-besorolást csütörtökön két nemzetközi hitelminősítő, a Moody's Investors Service és a Fitch Ratings.
A Moody's az eddigi "Baa3"-ról "B3"-ra rontotta a devizában és hazai valutában fennálló hosszú futamú orosz államadósság-kötelezettségek osztályzatát, és az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartja.
A Moody's módszertanában a "Baa3" minősítés a befektetési ajánlású kategória alsó határa, az Oroszországnak most megadott "B3" osztályzat már mélyen a spekulatív sávban van.
Nem sokkal a Moody's csütörtöki bejelentése után a Fitch Ratings is a befektetési ajánlású szint alá, az eddigi "BBB"-ről - a Moody's-hoz hasonlóan szintén egyszerre hat fokozattal - "B"-re minősítette vissza az orosz államadós-osztályzatot, és az új besorolást is negatív minősítési figyelőlistára helyezte.
A múlt héten a harmadik globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings is megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású osztályzatot, "BBB mínusz/A-3"-ról egy fokozattal "BB plusz/B"-re - ugyancsak befektetésre már nem ajánlott szintre - rontva az orosz szuverén devizaadósság-kötelezettségek besorolását.
A Moody's és a Fitch által csaknem egyszerre bejelentett két csütörtöki leminősítés azt is jelenti, hogy Oroszország a nemzetközi intézményi befektetők körében már nem számít befektetésre ajánlott szuverén adósnak. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis legalább két hitelminősítőnek befektetési ajánlású besorolást kell érvényben tartania az adott szuverén vagy kereskedelmi adósokra ahhoz, hogy a befektetési társaságok a szóban forgó ország vagy vállalat adósságeszközeit befektetésre ajánlottnak tekintsék.
A Moody's a csütörtök hajnalban Londonban bejelentett leminősítés indoklásában kiemelte: az ukrajnai háború miatt érvényesített súlyos és összehangolt nyugati szankciók növelték annak a kockázatát, hogy fennakadások keletkeznek az orosz államadósság-kötelezettségek törlesztésében, és a szankciókat bevezető nyugati országok közötti koordináció magas szintje is súlyos lefelé ható kockázatokkal terheli Oroszország szuverén adósprofilját.
A Moody's közölte: véleménye szerint most már jelentős a valószínűsége annak, hogy a szankciók kikezdik Oroszország képességét és hajlandóságát szuverén adósságkötelezettségeinek törlesztésére.
A súlyos és összehangolt nyugati szankciók mindemellett jelentős bizalmi sokkot is okoztak, és ez valószínűleg tartós felfordulást okoz a reálgazdaságban és a pénzügyi szektorban egyaránt.
A rubel esetleges tartós leértékelődésének is súlyos gazdasági következményei lehetnek, mivel emelheti az inflációt, markánsan lassíthatja a gazdasági aktivitást és ronthatja az életszínvonalat - áll a Moody's elemzésében.
A hitelminősítő szerint emellett ha olyan mértékű betétkivonás kezdődik, amely szűkíti a bankrendszer likviditását, az növelheti a pénzügyi szektor stabilitását terhelő kockázatokat és szükségessé teheti a bankrendszer kormányzati megsegítését.
Még tovább fokozhatja a makrogazdasági instabilitás kockázatát az, hogy az új szankciók miatt hozzáférhetetlenné vált az orosz pénzügyi tartalékok nagyon jelentős hányada.
A Moody's idézi az orosz jegybank adatait, amelyek szerint az arany nélkül számolt orosz devizakészleteknek legalább a 60 százaléka olyan országokban van, amelyek szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben.
Jóllehet Oroszország a tartalékok hozzávetőleg 20 százalékát aranyban tartja, a Moody's várakozása szerint azonban nehézségekbe ütközne ennek az aranykészletnek az átváltása is devizára.
Az orosz nyersolaj- és földgázexportból eredő devizabevételek enyhíthetik a súlyos szankciók hatásait, de ez sem zárja ki a tartós gazdasági felfordulás és a sokkokkal szembeni növekvő gazdasági érzékenység igen magas valószínűségét - áll a Moody's csütörtöki elemzésében.
A cég szerint ráadásul a szankciók esetleges még további szigorítása már ezt a fontos devizaforrást is érintheti.
A Fitch Ratings is azzal a véleményével indokolta Oroszország leminősítését, hogy a nemzetközi szankciók súlyossága növelte a makroszintű pénzügyi stabilitást terhelő kockázatokat, hatalmas sokkhatásnak tette ki Oroszország adósminőségi alapmutatóit, és kikezdheti Oroszország hajlandóságát arra, hogy eleget tegyen államadósság-szolgálati kötelezettségeinek.
A Fitch emellett szintén kiemelte, hogy a szankciók maradéktalan betartása hozzáférhetetlenné tenné Oroszország nemzetközi tartalékainak jelentős részét.
A cég adatai szerint Oroszország devizakészleteinek 32 százaléka euróban, 16 százaléka dollárban fekszik, és e készleteknek több mint a fele olyan országokban van, amelyek részesei a szankcióknak.
Az orosz export 55 százalékát dollárban, 29 százalékát euróban számolják el, a szankciók viszont korlátozzák a kereskedelmi fizetések klíringjét is. Ráadásul a kereskedelmi partnerek várhatóan más forrást keresnek majd az eddig Oroszországból importált termékek beszerzéséhez, különösen az energiaszektorban, amelynek exportbevétele tavaly 241 milliárd dollár volt. Ez a teljes orosz exportjövedelem 44 százalékát tette ki - áll a Fitch Ratings csütörtöki londoni elemzésében.
