Az iráni vezetés befagyasztott vagyonának felszabadításához köti a megállapodást Washingtonnal
Az iráni vezetés szerint a Washingtonnal tervezett keretmegállapodás előfeltétele, hogy az Egyesült Államok hozzáférést biztosítson a külföldön befagyasztott iráni pénzügyi eszközök egy részéhez.
Iráni hírügynökségi jelentések szerint Teherán ragaszkodik ahhoz, hogy a megállapodás aláírását követően legalább 12 milliárd dollárnyi, külföldön zárolt iráni vagyon szabaduljon fel. Mohszen Szanganeh (Mohsen Sanganeh), az iráni parlament költségvetési bizottságának szóvivője szerint az első ütemben összesen 24 milliárd dollár felszabadításáról lenne szó, két részletben.
A pénzek hozzáférhetővé tétele mellett Teherán a tengeri blokád megszüntetését is a megegyezés alapfeltételének tekinti.
Becslések szerint több mint 100 milliárd dollárnyi iráni vagyon található külföldi számlákon, amelyeket a nemzetközi szankciók részben vagy teljesen befagyasztottak. Az iráni Shargh napilap szombaton megjelent riportja szerint a közel százszázalékos infláció következtében a középosztály jelentős része elszegényedett, sok család már a hónap közepére kifogy a pénzből, és alapvető élelmiszerek megvásárlása is egyre nagyobb nehézséget jelent. Miközben az amerikai és iráni tárgyalók a február vége óta tartó konfliktus lezárásáról és az április 8-án életbe lépett fegyvernyugvás meghosszabbításáról egyeztetnek, továbbra sincs végleges megállapodás a felek között.
A tárgyalások egyik vitás pontja a nagy dúsítású iráni uránkészlet sorsa, valamint a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros hajóforgalmának kérdése.
Donald Trump amerikai elnök szerint Iránnak le kell mondania az atomfegyverekről, meg kell nyitnia a szorost a nemzetközi hajózás előtt, és meg kell semmisítenie magas dúsítású uránkészleteit. Az iráni vezetés ugyanakkor azt állítja, hogy ezek a követelések nem szerepelnek a tárgyalások során kialakított szándéknyilatkozatban. Eszmáil Bagáí (Esmail Baghaei) iráni külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy Teherán saját érdekei alapján hoz döntéseket, és nem fogad el külső diktátumokat. Mohammad Báger Kálibáf (Mohammad Baqer Qalibaf) parlamenti elnök pedig kijelentette:
Irán nem a tárgyalásoknak, hanem katonai erejének köszönhetően tud engedményeket kicsikarni.
Az amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok kész újraindítani a katonai műveleteket, amennyiben nem születik megállapodás az iráni atomprogram ügyében. A Fehér Ház ugyanakkor egyelőre nem erősítette meg az iráni sajtó azon értesüléseit, amelyek szerint Washington vállalta volna a befagyasztott pénzeszközök felszabadítását.
