Állandó katonai jelenlétet tervez a NATO a keleti szárnyán
Kiterjedt és állandó katonai jelenlétet kíván biztosítani az észak-atlanti szövetség a keleti szárnyán elhelyezkedő tagállamai határain, hogy a jövőben meg tudja akadályozni az esetleges orosz agressziót. Jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a The Telegraph brit napilapnak adott interjújában, amelyet a Reuters idézett.
Stoltenberg szerint a szövetség egy alapvető átalakulás kellős közepén van, ami tükrözni fogja Vlagyimir Putyin Kreml-vezér lépéseinek „hosszú távú következményeit”. „Amit most látunk, az egy új valóság, egy új mérce az európai biztonság számára. Ezért arra kértük a katonai parancsnokainkat, hogy mutassák be annak a lehetőségeit, amit mi újraindításnak nevezünk, azaz a NATO hosszú távú adaptációját” – mondta a szövetség főtitkára, hozzátéve, ezeket a döntéseket a madridi NATO-csúcson kell meghozni idén júniusban.
– mondta Stoltenberg a Politico napilap szerint.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió hatására Finnország és Svédország a nyár folyamán csatlakozni készül az észak-atlanti szövetséghez – írja amerikai forrásokra hivatkozva a The Times brit lap, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „nagy stratégiai hibát” követett el, amennyiben az orosz invázió egyenes következménye a szövetség 30-ról 32 tagországra való bővülése lesz.
Putyin egyebek mellett azzal indokolta az ukrajnai „különleges katonai műveletet”, hogy megpróbálta megakadályozni a NATO-bővítést, idézi a hnonline.sk. Finnország NATO-jelentkezése júniusban várható, amit Svédországnak is követnie kellene – írta a napilap. Ha ezek a tervek megvalósulnak, Finnország lesz az a tagja a NATO-nak, amelyeknek a leghosszabb közös határa van Oroszországgal, 1340 kilométer hosszan – jegyezte meg a BBC az orosz nyelvű portálján.
Hozzátette, hogy mind Finnországnak, mind Svédországnak hosszú partvonala és sok szigete van a Balti-tengerben. Svédország több mint 200 éve nem tagja semmilyen katonai szövetségnek, Finnország pedig a hidegháború során végig szigorúan ragaszkodott a szovjetbarát semlegességhez.
Az orosz agresszió hatására azonban a közvélemény mindkét országban meredeken a NATO-csatlakozás felé billent
– tette hozzá a BBC, amely emlékeztetett arra is, hogy az Aftonbladet svéd lap is arról írt a múlt héten, hogy Svédország június közepén benyújthatja a NATO-tagság iránti kérelmét, amit a szövetség tagjai az ugyanebben a hónapban tartandó madridi csúcson jóvá is hagyhatnak. A lap szerint Finnország és Svédország egyszerre akar csatlakozni a NATO-hoz, és szorosan össze akarja hangolni tevékenységét.
Sauli Niinistö finn elnök nemrégiben úgy nyilatkozott, már nem tartja szükségesnek a népszavazást vagy a hivatalos felmérést az ország NATO-csatlakozásához. Már most is látható, hogy a lakosság többsége támogatja, hogy az ország csatlakozzon a védelmi szövetséghez.
Tavaly év végén még másképpen vélekedett a dologról, de időközben megváltozott a helyzet
– mondta az elnök. Niinistö azonban hangsúlyozta annak a fontosságát, hogy Finnország összehangolja fellépését ebben a kérdésben Svédországgal, és a két ország ugyanarra a következtetésre jusson.
