A Nyugat a koronavírus-járvány új kínai hullámától tart
A járvány új kínai hulláma tovább gyengítheti a világgazdaságot, például az ipar alkatrészellátásának korlátozásával. Egyes európai és amerikai tisztviselők ezért arról beszélnek, segíthetnek-e Pekingnek, s ha igen, hogyan a helyzet megoldásában.
A járvány korábbi hullámai alapján az egészségügyi szakértők szerint a siker kulcsa a felkészült egészségügyi rendszer, a pontos adatgyűjtés és -megosztás, valamint a nyílt kommunikáció. Ezek közül azonban Kínában több is hiányzik. A kínai tisztviselők a múltban azzal érveltek, hogy az ő politikai rendszerük alkalmasabb a járványok kezelésére. Kiemelték a kínai vakcinák hatékonyságát is a nyugatiakéhoz képest. A tapasztalat azonban ennek az ellenkezőjét mutatja. A segítség elfogadása ezért politikailag érzékeny lehet a kínai vezetés számára, írja az euractiv.sk portál.
„A kínai vakcina-nacionalizmus Hszi Csin-ping kínai elnök mélyen gyökerező büszkesége. Craig Singleton, az Alapítvány a Demokráciák Védelméért kínai programjának igazgatóhelyettese szerint a nyugati segítség elfogadása nemcsak megalázná Hszit, hanem megkérdőjelezné a kínai kormányzási modell felsőbbrendűségéről szóló, gyakran hirdetett narratíváját is.
Az európai, amerikai és kínai tisztviselők közötti bármilyen tárgyalás tehát a színfalak mögött zajlik, a nyilvános kommunikációjuk nagyon óvatos. Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági főtanácsadója a múlt héten arról számolt be, hogy az amerikai és a kínai tisztviselők a hónap elején a COVID-19 világjárvány megközelítéséről tárgyaltak, Antony Blinken külügyminiszter jövő évi pekingi útjának előkészületei kapcsán.
A nyugati országok szállíthatnának például Kínába a vírus omikron változatához adaptált mRNS-oltóanyagokat, amelyek sok szakértő szerint hatékonyabbak, mint a kínaiak.
A német kancellár a múlt havi pekingi látogatása során tárgyalt is erről a BioNTech vakcinagyártó cég vezetőjével, Ugur Sahinnal.
A Nyugat azonban nyíltan nem szólítja fel a kínai kormányt a külföldi vakcinák elfogadására. Peking pedig nem siet a segítség elfogadásával. Kínai illetékesek szerint az „intézményi előnyöknek” köszönhetően az ország enélkül is kezelni tudja a helyzetet. A járvány áldozatainak száma Kínában még mindig alacsonyabb, mint az 1,1 milliós elhalálozás az Egyesült Államokban vagy Európában a 2,1 millió járvány következtében elhunyt ember.
Ennek ellenére az amerikai Pfizer a múlt héten megállapodott egy helyi kínai céggel a COVID kezelésére használt Paxlovid vírusellenes gyógyszer behozataláról.
A Nyugat és Kína közötti növekvő rivalizálás ellenére a járvány új hullámának lehetséges gazdasági következményei aggodalmat keltenek Washingtonban és az európai fővárosokban is. „Azt akarjuk, hogy Kína oldja meg a COVID-helyzetet” – jelentette ki nemrégiben Joe Biden amerikai elnök.
Egyes szakértők szerint azonban már túl késő. „Mit lehet tenni, ha egy 5-ös erősségű hurrikán másfél órára van a tengerparttól? Ha addig semmit sem tettünk, már késő” – mondja Michael Osterholm igazgató, a Minnesotai Egyetem Fertőző betegségek kutatásának és politikájának központjából.
– tette hozzá.
A járványt a kapcsolódó problémák is bonyolíthatják. Kínában több mint 160 millió ember szenved cukorbetegségben. Hatmillió 80 év feletti kínait nem oltottak be – figyelmeztet Janzsong Huang a Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsától.
A kormány egészségügyi központokat és alkalmazásokat hozott létre, amelyek segítségével tanácsokat tudtak adni a tünetekben szenvedőknek, hogyan ne fertőzzenek meg másokat. „Nem tudni, hogy végződik, ami most Kínában zajlik” – tette hozzá J. Kim.
