A horvátok belső politikai feszültsége miatt bukhat meg a svéd és finn NATO-tagság?
Horvátország vétózhatja meg Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. Ezt a horvát miniszterelnök, Zoran Milanović jelentette ki kedden.
Milanović közölte, amíg nem oldódik meg a bosznia-hercegovinai választási törvény reformja, addig mindent megtesz annak érdekében, hogy Svédország és Finnország ne legyen NATO-tag.
A dolog azért is érdekes,
mert a horvát államfőt orosz barát politikával vádolja a horvát kormány.
A horvát kormányfő, Andrej Plenković szerint Milanović visszaél a a boszniai horvátok helyzetével.
A horvát államfő azonban cáfolja, hogy az oroszok oldalán állna és nyíltan agresszornak nevezi őket. Milanovićnak elsősorban azzal van problémája, hogy
a horvát kormány a bosznia-hercegovinai horvát közösség érdekei ellen dolgozik.
Olyan kijelentéseket is tett, hogy ha politikailag bele is bukik, akkor is megvédi boszniai horvát kisebbséget.
Horvátországban az államfő és a kormányfő között már régóta elmérgesedett a viszony. Ez a kapcsolat olyan szintre süllyedt, hogy nem is beszélnek egymással a felek.
Az országban a nemzetiségi viszonyok nem a legjobbak, hiszen a horvát kisebbség úgy érzi, nincsenek kellőképpen biztosítva a jogaik. A horvát kisebbség szerint nem arányos a választási rendszer, ezért szeretnék azt megváltoztatni. A horvát államfő, Zoran Milanović pedig ebben akar nekik segíteni.
Ez okoz konfliktust a jelenlegi horvát kormány és az államfő között.
