A háború 71. napja: harcok a csatamezőn és olajfronton – HÍRFOLYAM
Humanitárius folyosókat nyitottak a távozni kívánó civilek számára az oroszok Mariupolnál. Szlovákiába 3 177 ember érkezett. Minden háborús hír egy helyen.

Németország Csehországgal együttműködve is támogatja nehézfegyverekkel az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát - jelentette be csütörtökön Berlinben a két ország kormányfője.
Olaf Scholz német kancellár és Petr Fiala cseh miniszterelnök a megbeszélésük után tartott tájékoztatóján ismertették, hogy Németország a körcsere elnevezésű megoldás révén segít Csehországnak pótolni azokat a katonai felszereléseket, amelyeket átad Ukrajnának.
Csütörtökön Bulgária is jelezte, hogy más európai uniós tagországokhoz hasonlóan ideiglenesen felmentést kér az Európai Bizottság javaslata alapján az orosz kőolajra kivetni tervezett EU-embargó alól.
Alekszandr Nikolov energiaügyi miniszter a délkelet-európai energiaügyi miniszterek, valamint ukrán és azerbajdzsáni hivatali partnereik tanácskozását követően azt mondta, hogy a kérést a jövő héten fogják előterjeszteni.
A Matteo Salvini vezette Liga és a Giuseppe Conte irányította Öt Csillag Mozgalom (M5S) is nemet mondott Ukrajna további felfegyverzésére, miután az olasz védelmi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy Róma az orosz tüzérségi állásokat hatástalanító fegyvereket ad Kijevnek.
Lorenzo Guerini, a védelmi tárca vezetője közölte, hogy a római kormány továbbra is támogatja Ukrajna védelmi rendszerét "az orosz agresszióval szemben olyan eszközökkel, amelyek képesek hatástalanítani azokat az oroszországi tüzérségi állásokat, ahonnan a városokat és a civil lakosságot bombázzák".
Az Ukrajnának a háború február 24-i kezdetétől szánt harmadik olasz fegyverszállítmány részleteit titkosították, de a miniszter járműellenes és rövid hatótávolságú légvédelmi eszközökről beszélt, tüzérségi lövedékekről, aknavetőkről, távközlési-kommunikációs berendezésekről, egyéni védelmi, valamint túlélést elősegítő felszerelésről.
A német és az ukrán elnök tisztázta a kapcsolatukat zavaró ügyeket csütörtökön egy telefonbeszélgetésben - közölték Berlinben.
Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök a hivatalának közleménye szerint Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel telefonon folytatott megbeszélésén kifejezte az ukrán nép "orosz agresszorok elleni bátor küzdelme iránti szolidaritását, tiszteletét és támogatását".
Frank-Walter Steinmeier kiemelte, hogy Németország kezdettől fogva támogatja Ukrajnát az önvédelmi harcban pénzügyileg, gazdaságilag és katonailag egyaránt.
A megbeszélést mindkét elnök nagyon fontosnak és nagyon jónak nevezte, a "múltbeli irritációkat tisztázták", és megállapodtak abban, hogy szoros kapcsolatban maradnak - áll a közleményben.
Az Európai Unió további 200 millió eurót szán az Ukrajnán belül menekülő emberek támogatására - jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke csütörtökön Varsóban, az ott rendezett nemzetközi donorkonferencián.
A Mateusz Morawiecki lengyel és Magdalena Andersson svéd kormányfő kezdeményezésére szervezett, Ukrajna humanitárius támogatását célzó adományozói konferencián az EB-elnök megerősítette: az EU egyebek mellett a Moszkvával szembeni gazdasági szankciókkal segíti Ukrajnát. Úgy látta: a szerdán általa bejelentett hatodik szankciócsomag "nagyon mélyen felszántja Oroszország gazdaságát".
Április eleje óta a Pentagon felgyorsította az ukrán katonák felkészítését a nyugati tüzérségi fegyverek, drónok és radarrendszerek használatára - jelentette helyi idő szerint szerda este a The Hill című washingtoni hírportál, védelmi illetékesekre hivatkozva.
Az Európai Unió közvélemény-kutató intézete, az Eurobarométer csütörtökön közzétett gyorsfelmérése szerint az európai polgárok többsége egyetért az Ukrajna elleni orosz támadásra adott uniós válaszokkal.
Az eredményekből az derül ki, hogy a válaszadók többsége támogatja az Ukrajna és az ukrán nép melletti szilárd elkötelezettséget, s 93 százalékuk egyetért azzal, hogy humanitárius segítséget kell nyújtani a háború által érintetteknek.
A megkérdezettek 80 százaléka az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók mellett foglal állást, 79 százaléka pedig egyetért
Az Európai Unióra nagyon nehéz döntések várnak Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke szerint, aki diákokkal találkozva Rómában csütörtökön kijelentette, hogy Ukrajna a közös európai értékekért harcol.
Roberta Metsola úgy fogalmazott: az ukránok "azokért az európai értékekért harcolnak, amelyeket mi is vallunk".
"Tehetünk többet, de már eddig is befogadtuk Európában a rászoruló gyerekeket és nőket, szolidaritást tanúsítottunk, megmutattuk, hogy szívünk nyitott azok iránt, akik a mi értékeinkért harcolnak, és most kötelességünk tovább segíteni őket a győzelemben" - mondta az Európai Parlament elnöke.
A Suzuki cégcsoport egymillió eurós pénzadománnyal segíti az Ukrajnában kialakult helyzet elől menekülőket az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Hivatalán (UNHCR) keresztül - tájékoztatta a Magyar Suzuki Zrt. csütörtökön az MTI-t.
Ebből 150 ezer eurót a Magyar Suzuki Zrt. biztosít három segélyszervezet számára - tartalmazza a közlemény.
Magyarország 37 millió euró értékben kínál segítséget Ukrajnának - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Varsóban.
A tárcavezető a Lengyelország és Svédország által szervezett, Ukrajna megsegítését célzó donorkonferencián felszólalásában kiemelte: Magyarország nem akarja az ukrajnai háborút, épp ellenkezőleg, azt szeretné, hogy a béke, amint lehet, visszatérjen a régióba. Magyarország Ukrajna mellett áll és támogatja az ország szuverenitását - jelentette ki.
Hangsúlyozta: "teljesen egyértelműen meg tudjuk különböztetni, hogy ki az, aki támadó és ki az, aki megtámadott". Elítéljük a katonai agressziót Oroszország részéről és elítéljük az emberi jogok súlyos megsértését, továbbá sürgetjük az elkövetett háborús bűnök azonnali feltárását - mondta.
Oroszország válaszintézkedésként csütörtökön nemkívánatos személynek nyilvánította Dánia moszkvai nagykövetségének hét munkatársát, egy további diplomatától pedig megtagadta a vízum kiadását.
Az orosz külügyminisztérium kedden kérette be a moszkvai dán diplomáciai képviselet vezetőjét, akinél határozott tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Koppenhága április 5-én "alaptalanul" nemkívánatos személynek nyilvánította a dániai orosz nagykövetség és kereskedelmi képviselet 15 alkalmazottját, valamint hogy a dán hatóságok katonai segítséget nyújtottak Kijevnek.
Nem hitte volna, hogy az orosz hadsereg ukrajnai "művelete" így elhúzódik - fejtette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök az AP amerikai hírügynökségnek adott csütörtöki interjújában, közölte, ő maga mindent megtesz annak érdekében, hogy véget érjen a háború.
- jelentette ki Lukasenka.
A fehérorosz elnök azt is állította, hogy Ukrajna provokálja Oroszországot, Fehéroroszország pedig békét akar.
Repülőgépek és több száz ukrán katona megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a csütörtök délelőtti hadijelentést ismertetve.
A légierő gépei 93 élőerő- és a hadfelszerelés-összpontosulásra, a rakétacsapatok két harcálláspontra, egy tüzelőállásban lévő tüzérségi ütegre, a Tocska-U taktikai rakétarendszer két indítóállására, a tüzérségi egységek pedig 32 parancsnoki állásra, öt lőszerraktárra, 403 erődítményre és élőerő- és a hadfelszerelés-összpontosulásra, valamint 51 ukrán tüzérségi állásra mértek csapást. A tábornok szerint a tüzérség több mint 600 "nacionalistát" és 61 egységnyi haditechnikát semmisített meg.
Az orosz légvédelem a Konasenkov által ismertetett jelentés értelmében lelőtt egy Szu-24-es harci gépet a Kígyó-sziget közelében, egy Szu-27-est a Herszon megyei Inhulec közelében és egy Szu-25-öst a Dnyipropetrovszk megyei Koseve falunál, valamint 14 drónt - köztük egy Bayraktar-TB2-t a Kígyó-szigetnél - és két Szmercs rakétát is.
Az orosz katonai szóvivő összesítése szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 149 repülőgépet, 112 helikoptert, 726 drónt, 288 légvédelmi rakétarendszert, 2834 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 325 rakéta-sorozatvetőt, 1306 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2646 speciális katonai járművet veszítettek.
Egyoldalú fegyvernyugvást hirdettek a mariupoli Azovsztal acélműnél, és humanitárius folyosókat nyitottak a távozni kívánó civilek számára a gyártelepet körülzáró donyecki népi milícia és az orosz hadsereg katonái - közölte csütörtökön a Rosszija 24 orosz hírcsatorna.
Az orosz katonai tárca szerda este kihirdette, hogy csütörtöktől szombatig, 8 és 18 óra között ismét minden nap humanitárius folyosókat nyit a polgári személyek számára. A civilek szabadon távozhatnak a "Donyecki Népköztársaság" vagy az ukrán kormány ellenőrzése alatt álló területek irányába.
A létesítmény "felszabadítására" törekvő erők törzsének szóvivője a RIA Novosztyi hírügynökségnek csütörtökön azt mondta, hogy a körülzárt "nácik" közölték, hogy élelmiszerre és gyógyszerre kívánják kicserélni a civileket. A névtelenül nyilatkozó illetékes azt mondta, hogy minden 15 emberért egy tonna élelmiszert kértek. Azt nem mondta el, hogy teljesült-e akár részlegesen is ez az igény.
Az informátor szerint az április 30-án és május 1-jén az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszet által végrehajtott sikeres mentőakció ellenére még mindig több mint kétszáz civil tartózkodhat az acélmű alatt, akiket a nyilatkozó szerint a náci Azov alakulat erőszakkal tart vissza. Mint mondta, az április-május fordulóján az Azovsztal területét elhagyó civilek a katakombákban az utolsó pillanatig semmit sem hallottak a biztonságos evakuálás lehetőségéről és a minden nap megnyitott humanitárius folyosókról, az ukrán fegyveresek ezt az információt elhallgatták előlük.
Egy kimenekített civil, akit szintén nem nevezett meg a hírügynökség, úgy nyilatkozott, az ukrán fegyveresek találomra választották ki azokat az embereket, akiknek megengedték, hogy elmehessenek. Mint mondta, minden távozó telefonját átnézték, hogy nincs-e rajta fotó kazamatákról és a benne lévő emberekről.
A RIA Novosztyi a kiszabadult civilekre hivatkozva azt írta, hogy az Azovsztalban lévő ukrán erőknek szűkösek az élelmiszerkészleteik, és hogy a fegyveresek már rég nem engedelmeskednek Volodimir Zelenszij ukrán elnöknek. Az elmúlt napokban egyébként a felek lőtték egymást az acélműnél, Moszkva szerint azonban ez nem tekinthető a létesítmény ostromának.
Moszkva szerint az Azovsztal az utolsó olyan létesítmény Mariupolban, amelyet még nem sikerült elfoglalniuk az orosz erőknek. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter először április 21-én tett bejelentést az azovi-tengeri kikötőváros felszabadításáról, hozzátéve, hogy az acélmű bevételéhez még három-négy napra lesz szükség. Putyin elnök "emberiességi megfontolásból" elrendelte akkor, hogy ostrom helyett tartsák blokád alatt az acélművet.
Az Azovsztal 11 négyzetkilométeren elterülő létesítményében hétszintes földalatti alagútrendszer húzódik, amelyben Sojgu szerint több mint kétezer fegyveres tartózkodik. Gyenyisz Pusilin, a "Donyecki Népköztársaság" vezetője korábban azt mondta, hogy mintegy négyszáz külföldi zsoldos van a föld alatt. Ukrán források szerint mintegy ezer civil is a helyszínen lehet.
Mariupolban az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elkezdte fogadni a helyi lakosok háborús bűnökről szóló bejelentéseit. Ezt Andrej Turcsak, az orosz parlament felsőházának első alelnöke, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára közölte csütörtökön a Telegramon.
Hozzátette, hogy a városban az Egységes Oroszország kilenc humanitárius segélyközpontot működtet. Turcsakkal együtt Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció első helyettes vezetője is felkereste Mariupolt.
Az ukrán-magyar határszakaszon 5490 ember lépett be szerdán Magyarország területére, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 6067-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.
A beléptetettek közül a rendőrség 239 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - tájékoztatott a rendőrség.
A menekülök közül többen már visszatértek Ukrajnába.
Magyarország nyersolajellátása 65 százalékban, földgázellátása 84 százalékban az Oroszországból érkező importtól függ, és ebből is világosan látszik, hogy az orosz nyersolaj embargójáról szóló brüsszeli javaslat "nagyon messze jár attól", ami Magyarország számára elfogadható lenne - mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a BBC televíziónak.
A bolgár parlament szerdán jóváhagyta az Ukrajna humanitárius és katonai-műszaki támogatásáról szóló kezdeményezést, Szófia azonban továbbra sem fog fegyvereket szállítani Kijevnek.