A Covid által okozott törésvonalak miatt erősödik több párt Európában
Immár harmadik éve határozza meg mindennapjainkat a koronavírus, ami amellett, hogy több korábbi törésvonalat is felnagyított, új ellentétek kialakulását is eredményezte. Az ebből fakadó társadalmi elégedetlenségeket több párt is sikerrel lovagolta meg Európában, aminek köszönhetően rövid idő alatt, jelentős támogatottságra tudtak szert tenni. A jellemzően elitellenes formációk erősödése azonban a koronavírus megfékezésével könnyen visszaeshet, így közel sem biztos, hogy hosszútávon is képesek lesznek fenntartani a vírus okozta ellentétek miatt megnövekedett támogatottságukat.
A történelem során a nagy világjárványok és természeti katasztrófák mindig meghatározó eseménynek számítottak az emberek életében. Így van ez a koronavírus esetében is, aminek negatív hatásai már harmadik éve határozzák meg a mindennapjainkat. A vírus ráadásul a pandémia előtti konfliktusokra is rávilágított, ezzel pedig a világot már hosszú ideje átszövő törésvonalakat is felnagyította, és újabb ellentétek kialakulását is eredményezte.
A járvány alatt bevezetett munkahelyvédelmi intézkedésekből fakadó ellentétek (például az otthoni munkavégzés lehetősége vagy éppenséggel ennek hiánya), az emberek bizonyos csoportját érintő szigorúbb utazási szabályok, a kormányok által meghozott korlátozó intézkedések (életkorhoz kötött vásárlási sáv, kötelező maszkhasználat, kijárási korlátozás) és a vírus által okozott egyéb társadalmi, gazdasági és politikai törésvonalak ennek következtében mára komoly feszültségforrássá váltak.
A legszembetűnőbb törésvonal ugyanakkor kétségtelenül a koronavírus elleni védőoltással rendelkezők és az oltatlanok között alakult ki az elmúlt hónapokban. Az oltottak és oltatlanok közti megkülönböztetésből (védettségi igazolvány bevezetése, szigorúbb korlátozások az oltatlanok számára, folyamatos tesztelés) fakadó elégedetlenség több országban is komoly tüntetéshullámot eredményezett, amik szervezésében rendre olyan pártok jeleskednek, amelyek korábban csupán kevés támogatottsággal rendelkeztek, és a koronavírusból „hasznot húzva” igyekeznek növelni a szavazóbázisukat.
Jó példa erre Ausztria, ahol február elején döntöttek a kötelező oltás bevezetéséről, ami ellen az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kezdett erőteljes kampányba. A már több hónapja lockdown ellenes politikát folytató párt támogatottsága a társadalmi elégedetlenségek kihasználva így rövid idő alatt a 20 százalékot is elérte, amivel az FPÖ már alig marad el az egyaránt 25 százalékon álló szociáldemokratáktól és a néppárttól. Emellett az országban az oltatlan állampolgárok emberi alapjogainak védelme érdekében egy új oltásellenes párt (Menschen – Freiheit – Grundrechte, MFG) megalapítására is sor került, ami vélhetően szintén a társadalmi elégedetlenségtől várja a támogatottságának gyors növekedését.
Ezzel párhuzamosan Németországban a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) a 2020 óta folytatott lezárásellenes politikájának köszönhetően 12 százalékos eredményt tudott elérni a szeptemberi választásokon, míg az Alternatíva Németországért (AfD) pártnak közel 5 millió szavazatot hozott a lockdown ellenes politikája. Romániában pedig a „minden ellenes” Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) lovagolta meg sikerrel a covid által okozott törésvonalakat, ami a lezárásellenes politikájának köszönhetően már a decemberi választásokon is 10 százalékkal került be a parlamentbe. Az intézkedések ellen folyamatosan tüntetéseket szervező párt által folytatott oltásellenes politikának köszönhetően az AUR támogatottsága ráadásul mára a 20 százalékot is eléri, ami miatt már a második legerősebb pártként tartják számon Romániában.
Magyarországon a Mi Hazánk Mozgalom igyekszik az oltásellenesek megszólításával növelni a támogatottságát. A párt politikusai az utóbbi hónapokban rendre a védőoltás elutasítása mellett érveltek a nyilvános megszólalásaik során, emellett pedig több tüntetést is szerveztek a kötelező oltás ellen. A társadalmi elégedetlenségből politikailag hasznot húzó, vállaltan szélsőjobboldali formáció támogatottsága ennek köszönhetően szintén jelentősen megnövekedett az utóbbi hetekben, ami így már a parlamenti küszöb körül mozog a választásokhoz közeledve.
De Szlovákiában is többezres megmozdulásra került sor január végén, ahol több ellenzéki párt tagjai közösen ellenezték a kötelező oltást, és követelték az előrehozott választásokat. A tüntetések főképp azért robbantak ki, mert a kormány megszellőztette, hogy egy bizonyos fertőzésszám felett mérlegelné az oltás kötelezővé tételét, amiről azonban még a koalíciós kormány tagjai között sincs egyetértés. A demonstráció egyik fő vezéregyénisége az a Robert Fico volt, aki a 2018-as Kuciak-gyilkosság kapcsán kialakult botrányok miatt volt kénytelen lemondani a miniszterelnöki posztról, ami után a pártja végül elvesztette a 2020-as parlamenti választásokat. A következetesen oltás és lezárásellenes politikának köszönhetően a Smer-SD azonban több mint 5 százalékkal növelte a támogatottságát az elmúlt hónapokban, aminek köszönhetően a párt a legnépszerűbb politikai formációvá lépett elő a legújabb közvélemény-kutatások szerint.
A Covid kapcsán fellépő törésvonalakat kihasználva tehát több párt is jelentősen megerősödött az elmúlt hónapokban. Annak ellenére azonban, hogy az említett pártok a társadalmi elégedetlenségre építve jól láthatóan jelentősen megnövelték a szavazóbázisukat, mindeddig sehol sem tudtak komoly politikai fordulatot előidézni.
A pandémia megfékezésével ráadásul a hirtelen jött támogatottságuk is visszaeshet, így a koronavírus által okozott ellentétekre „építő” pártok sikere könnyen rövid életű lehet, ami az említett törésvonalak betemetésében is kulcsszerepet játszhat.
