Újabb, a mezőgazdászokat ellehetetlenítő lépést tervez Brüsszel
Az Európai Bizottság legújabb tervei szerint a következő Oroszország elleni szankciós csomagba belevennék a műtrágyabehozatalt is, vagy teljesen betiltanák vagy magas vámokat vezetnének be az Oroszországból származó műtrágyára, ami az európai felhasználás közel harmadát teszi ki – számolt be több hírforrás, köztük a report24.news is.
Azt, hogy a valós élettől teljesen elrugaszkodott brüsszeli bürokraták ötletei és döntései az elmúlt években nem az európai lakosság érdekeit képviselik, a hírfigyelő olvasónak talán nem is kell ecsetelni. Az viszont igenis megér egy-két szót, hogy az uniós döntéshozók, akiknek egyes elképzeléseit korábban csak szimpla agymenésnek volt hajlamos gondolni a jószándékú választó, egyre inkább olyan méreteket és formát öltenek, amely mögött már szinte lehetetlen nem meglátni a rossz szándékot, pontosabban a miénktől eltérő érdekek képviseletét. Ennek a tevékenységnek az evidensen gyorsuló ütemére pedig egy igencsak találó mondás állandósult a magyaroknál, méghozzá az, hogy „ezek a vesztüket érzik.”
Azt sajnos már megtapasztalhatta az európai ipar és nem egy országban a lakossági felhasználók is, hogy milyen következményei vannak az Oroszország elleni szankciós politikának és az Északi Áramlat ellen elkövetett terrorrobbantásnak, mit tesz az európai ember pénztárcájával az, ha többszörös áron kell vásárolni az amerikai, katari, norvég cseppfolyósított gázt. Ha ezt az őrületet – amit jobb időkben hazaárulásnak szoktak nevezni, annak minden velejárójával együtt – nem sikerül sürgősen leállítani, hasonló következményekkel kell számolni az európai mezőgazdaság terén is, amit egyébként is hajlamosak afféle mostohagyerekként kezelni Brüsszelben az utóbbi években.
A helyzetet árnyalandó, még néhány szám. Az unióban műtrágyagyártással foglalkozó vállalatok az ukrajnai konfliktus kezdete óta átlagban csak gyártási kapacitásuk 80 százalékán termelnek.
Vajon miért? A válasz egyszerű: a műtrágyagyártás egyik elengedhetetlen kelléke a gáz, s ennek ára már évek óta történelmi maximumán van, legalábbis Európában. A gyártáscsökkenés miatti áremelkedések következtében az európai farmerek már most a kés élén táncolnak, számos országban a mezőgazdasági termelők a 2024-25-ös szezonra műtrágya szükségleteiknek csak 40-45 százalékát biztosították. És akkor ebben még benne van az egyelőre elérhető orosz behozatal.
Az árak már most önmagukért beszélnek, hiszen például a karbamid - ami az egyik széleskörűen használt, nitrogénban gazdag anorganikus műtrágya – tonnánkénti ára januárban a szokványos 75 euróról 525 euróra emelkedett. Ha valóban ennek folytatását akarjuk, akkor bizony csak előre! A szakadékba.
