2025. szeptember 2., 14:02

Tanácstalan? Segítségre szorul? Forduljon a falugazdászhoz!

A Falugazdász Program 2018-ban indult és a Szlovákiai Agrárkamra koordinálta. A magyar agrárminisztérium döntése értelmében idén augusztus 1-től átkerült ez a feladat a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségéhez. Ekkor született a döntés, hogy kialakítanak egy fő falugazdász pozíciót, s aki ezt betölti, a program szakmai felelőse lesz, valamint a többi falugazdászt is szakmailag irányítja, segíti. Ezt a tisztséget Pecsérke Andreas agrármérnök látja el, akivel a programról és az abból eredő feladataikról beszélgettünk.

vetés- traktor- tavaszi munkák
Fotó: TASR

„A Falugazdász Program ingyenes tanácsadói rendszer elsősorban magyar ajkú mezőgazdászok, gazdálkodók számára. A program Magyarországon indult és több külhoni országban is működik.

Főleg a kisebb földterületen gazdálkodóknak, az őstermelőknek, a fiatal gazdáknak, a családi vállalkozásoknak segítünk hasznos információkkal. Leginkább a digitális adminisztrációra vonatkozik ez a támogatás, mert főleg az idősebb gazdagenerációk számára ez jelenti a legnagyobb nehézséget. Akik a rendszerváltozást követően, még az offline világban, mezőgazdasággal kezdtek foglalkozni, azok zöme már a nyugdíjkorhatár közelében jár.

A fiatalok számára, ha nincs megfelelő háttér, nagyobb földterület, mezőgazdasági gépek vagy éppen istállók, sokkal nehezebb belevágni az agrárvállalkozásba. Ahol ez családi hagyomány, generációról generációra öröklődik, ott könnyebb, és általában valamilyen formában jelen van az életükben a gazdálkodás, ha nem is ez a fő bevételi forrásuk. Nekik is szívesen adunk tanácsot” – tudjuk meg a fő falugazdásztól.

Beszél arról is, hogy a földhöz jutás manapság nehézkes. A fiatal gazdák elindulását külön pályázatokkal segíti a mezőgazdasági tárca. Fontos meghatározni, hogy mi az, amivel a gazda foglalkozni kíván, mert bár a zöldségtermesztés nagyobb beruházással és több munkával jár, ugyanakkor kisebb területen jóval nagyobb haszonnal kecsegtet, mint például a szántóföldi gabonatermesztés. Az állattenyésztés állandó odafigyelést, rendszeres napi munkát igényel és bizonytalanok az értékesítési feltételek.

A tevékenység megkezdésekor a jogszabályi előírások széles körét szükséges betartani, ami fokozott körültekintést igényel. Feladatunk, hogy az érintettek figyelmét ezekre felhívjuk, és segítsünk nekik megtalálni a céljaik eléréséhez vezető legoptimálisabb megoldásokat. Több éven át vezető pozícióban dolgoztam mezőgazdasági vállalatoknál, így átfogó rálátással rendelkezem arra vonatkozóan, hogy mely területek biztosítanak reális bevételi lehetőséget, és melyek kevésbé. A kisüzemi gazdálkodás jövőjét elsősorban a speciális kultúrák termesztésében látom, amelyek közvetlen értékesítés révén kerülhetnek a fogyasztókhoz, így a hozzáadott érték nem a közvetítőknél realizálódik.

Az állattenyésztés összetettebb kihívásokat jelent, ugyanakkor ott is van lehetőség arra, hogy a megtermelt termékből – például tejből – magasabb feldolgozottsági fokú termékek (joghurt, túró, tejföl, vaj, sajt) készüljenek, és ezek kerüljenek piacra. Mindez természetesen szigorú élelmiszer-biztonsági előírások betartását feltételezi, amelyhez megfelelő infrastruktúra – kisüzemi feldolgozóhely – kialakítása szükséges. Ezen túlmenően a gazdálkodóknak fel kell készülniük arra is, hogy a hatósági szervek rendszeres ellenőrzései a folyamat szerves részét képezik” – fűzi hozzá.

Gazdatalálkozók és kihívások

A falugazdászok régiós elosztásban, nagyjából száz kilométeres körzetben dolgoznak, Dunaszerdahelytől egészen Királyhelmecig. Egy-egy falugazdászra ötven-száz gazda jut, a régió nagyságától függően. Ehhez a falugazdászhoz lehet fordulni telefonon, e-mail-ben, személyesen, de ő is felkeresi a gazdákat, hogy a legfrissebb tudnivalókról tájékoztassa őket.

Minden falugazdász évente egyszer tart egy gazdatalálkozót, általában az év első negyedévében, amikor viszonylag kevés a mezőgazdasági munka, ahol a törvényi változásokat és pályázati lehetőségeket is ismertetjük. Szükség esetén az adminisztrációt is elvégezzük a gazda helyett, jobban mondva, szeretnénk levenni a vállukról az adminisztratív terheket. A falugazdászok nagyobb tapasztalattal és rutinnal rendelkeznek például a pályázatok esetében. Tudják, hogy egyetlen hiba is elég lehet ahhoz, hogy az adott pályázat ne legyen sikeres. Természetesen a pályázásra is megtanítjuk azokat, akik ezt szeretnék”

– mondja el tevékenységi körükről.

Pecsérke Andreas szerint a mezőgazdaság is állandóan fejlődik új technológiák jelennek meg, melyek például a föld nedvességtartalmának megőrzését szolgálják. A klímaváltozást is figyelembe kell venni. Haladunk a fenntartható mezőgazdaság felé, de még meglehetősen gyermekcipőben járunk. A sikeres gazdálkodó véleménye szerint az, aki a területi alapú támogatáson kívül is nyereséges tud lenni. Ehhez azt kell megtalálni, mivel érdemes foglalkozni.

aratás- gabona - árpa
Fotó:  Bodó Károly

Gyakran hangoztatott szlogen, hogy vegyük a hazait, csak az sok esetben jóval drágább, mint a szupermarketben vásárolt. Hogyan lehet(ne) mégis minőségi hazai termékhez jutni elfogadható áron?

„Nem mindig drágább a hazai, mint a boltban vásárolt. S van már egy olyan vásárlói réteg, amelyik megengedheti magának, hogy a minőségibbet és drágábbat megvegye. Egy tudatos réteg pedig preferálja a hazait. A többség azonban, kényelmi szempontból, szereti elintézni a nagybevásárlást valamelyik nagyobb boltban. Ezekbe regionális, vagyis helyben vagy a közelben előállított termék csak nehezen kerül be, annyira alacsony áron hajlandó átvenni az üzletlánc.

Éppen ezért érdemes közvetlenül értékesíteni, ami azt eredményezheti, hogy nem lesz drágább, mint a boltban. Probléma a szezonalitás, például, hogy a kistermelő nem tud egész évben zöldpaprikát biztosítani, hanem csak tavasztól késő őszig. Az ideális az lenne, ha egy-egy régión belül tudnák értékesíteni termékeiket, közvetlenül a végfelhasználónak, ezzel kialakítva a saját vásárlókörüket. Számos külföldi példa is azt mutatja, hogy az ilyen struktúrájú értékesítés létezik és működik”

– mondja a Falugazdász Program vezetője.

Mint hozzáteszi: fontos, hogy a gazdák tervezzenek, költségekkel kalkuláljanak, ugyanakkor ebben a pillanatban nagyon nehéz megmondani például azt, hogy jövőre milyen értékesítési lehetőségek lesznek, és mi fogja leginkább befolyásolni a felvásárlói árakat. Ez függ a globális piactól és nagy mértékben az időjárástól is. A gazdálkodó ugyanakkor maga is hozzájárulhat a termésbiztonság növeléséhez a megfelelő agrotechnikai beavatkozások alkalmazásával, valamint a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok következetes érvényesítésével.

Pecsérke Andreas szerint a jelenlegi viszonyok között a gazdák támogatások nélkül nem tudnak működni, és egy olyan váratlan dolog, mint az orosz-ukrán háború is igencsak megnehezítette a beszerzést és még inkább az értékesítést. A falugazdászokhoz azonban bátran lehet fordulni, bármilyen elakadás, megoldandó probléma esetén.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék