Nincs mitől félni, a sok nehézség ellenére a gabonatermés nem lesz rosszabb a tavalyinál! Sőt!
Aszály, vadkár, jégverés, fagy, rovarok, csak néhány tényező, amellyel a mezőgazdászoknak számolniuk kell, ha meg akarják becsülni, milyen hozamokra számíthatnak a nyári gabonaaratáskor. A szaktárca előzetes felmérései azt mutatják, az idei, bizonyos szempontból rendkívüli, más nézőpontból átlagos év sem sokban különbözik majd a tavalyitól. Nem kell tehát megijedni, hasonló terméseredményekre számíthatunk.
Mindig megmosolyogtató, amikor így június, július környékén a riporterek arról kérdezik a hozzáértő mezőgazdászokat, vajon lesz-e elég gabona az ország önellátásához. Az ide vonatkozó statisztikák és adatok ismeretében erre a kérdésre egy határozott igen és egy jól álcázott szemforgatás kíséretében felelhet csak minden mezőgazdász. Figyelem, alapszintű matematika következik!
A magyar kormány hivatalos statisztikái alapján az egy főre jutó éves gabonafogyasztás nagyjából 75-85 kiló között változik. Míg a szocializmus utolsó éveiben ez az érték inkább valahol 100 és 110 kilogramm között mozgott, addig mára, részben az egyre egészségtudatosabb életmódnak, jelentősen visszaesett a kenyér-, pékáru- és lisztfogyasztás nem csak Magyarországon, de gyakorlatilag egész Európában. Ugyan ide vonatkozó, a fentivel egy az egyben összevethető szlovák statisztikákat nem találtunk, nem vetjük messzire a sulykot azzal, ha elfogadjuk, a szlovákiai lakosság fogyasztása is hasonló.
Az ország lakosságszámával felszorozva ez 440 ezer tonna gabonaszükségletet jelent évente.
Szlovákiában mintegy 350-400 ezer hektáron termesztenek búzát (beleértve a takarmánybúzákat, kenyérbúzákat és durumbúzákat is). Évjárattól függően átlagosan 5-6 tonna/hektár terméshozamot sikerül elérnie a gazdáknak, így világosan látszik, esély sincs arra, hogy az adott év hozama ne fedezze az ország lakosságának igényeit, és az is érthető már,
miért óriási blődség arról értekezni, idén is jut "szlovák" gabona az exportpiacokra.
Könnyen belátható, ennek ellenkezője csak úgy fordulhatna elő, ha másfél-, kéttonnás terméseket aratnának, de ez legfeljebb akkor lenne elképzelhető, ha a földeket egyszerre sújtaná sáskajárás, dögvész, forgószél és focilabdányi méretű jeget hozó égi háború. Tehát, nagyjából semmikor! Még úgy sem, hogy az egyenletből nyilvánvalóan kihagytuk a gabonák igen jelentékeny ipari és takarmánycélú felhasználását.
A szaktárca június huszadikán lezárt felmérése alapján még magasabb is lehet az idei terméshozam.
A tavalyihoz képest 0,9%-os többletet jósolnak, mintegy 2 677 000 tonna összterméssel. A várható átlagos hektárhozam 4,9-5 tonnányi lesz, ebbe természetesen a belvízzel vagy szárazsággal sújtott 3 tonnás és a gyönyörű, 8-10 tonnányi hektárhozamot hozó búzatáblák is beletartoznak. Ezt az értéket a következő hetekben biztosan pontosítják majd.
Az elméleti becslések mellett fontosnak tartottuk, hogy a gyakorlati tapasztalatokról is beszámoljunk. Portálunk Csémy Tiborral, az Istropol Solary gabonanemesítő vállalat igazgatóhelyettesével, termelési részlegének vezetőjével készített rövid, telefonos interjújából kiderült:
az idei év kihívásai ellenére a csallóközi székhelyű vállalat földjein is magasabb hozamok várhatóak.
Az őszi gabonák fejlődése sokáig átlagon felüli volt, mondja a szakember, az októberi vetés után kellő mennyiségű csapadék és tápanyag állt rendelkezésükre, egészen február végéig kitűnő feltételek voltak. Március elején még egyszer volt komolyabb eső, de onnantól, hasonlóan az ország más területeihez, csaknem hetven napig nem esett számottevő csapadék. A Vámosfalu mellett található földeken ezekben a napokban mindössze tíz milliméternyi csapadék hullott. Ez a jó tápanyag-ellátottságú csallóközi talajokon kevesebb gondot okozott, de az ország más részein, ahol lényegesen rosszabbak a feltételek, komoly problémát jelentett a mezőgazdászoknak.
- tájékoztatott a szakember.
