Milyen lesz az idei gyümölcstermés?
Javában érnek az első nyári gyümölcsök. Az egyik szemünk sír, a másik nevet. A barack nagy részét idén is elvitte a március végi fagy, csak mutatóba maradt belőle valamennyi. Ám örülhetünk annak, hogy bőven van meggy és cseresznye. A gyümölcsösgazdák minden évben igyekeznek megvédeni a jövendő termést a fagytól – sokszor nem kevés anyagi áldozata árán –, de gyakran alul maradnak a küzdelemben.
Talán azoknak maradt meg legalább a termés egy része, akik nagyobb víztestek, mint a Balaton, környékén foglalkoznak kajszibarack termesztéssel. A víz megtartja a hőt és olyan mikroklímát hoz létre a környéken, ami egy-két fokkal képes kiegyenlíteni a hőmérsékletet. Ezért ott jóval nagyobb eséllyel marad meg a termés enyhe fagyok esetén” – tudjuk meg Dobay Gergelytől, a nyékvárkonyi gyümölcsös igazgatójától.
Kérdésemre, hogy akkor idén csak külföldről behozott méregdrága, sokszor teljesen ízetlen barackot vásárolhatunk-e, azt válaszolja, hogy nem. A hazai termés egy része megmaradt, főleg ahol olyan fajtákat termesztettek, amelyek még a fagy előtt elvirágoztak, vagy utána bontottak szirmot. Fagykár azonban szinte mindenütt van és igencsak jelentős. Nem lesz olcsó a barack. Hozzáteszi: négy-öt éve ismétlődik ugyanez a forgatókönyv, a meleg napok után jön egy-két hideg éjszaka és elfagynak a fák. Jó baracktermés bizony már régen volt.
A cseresznyeszüretünk már elkezdődött, de ez változékony esős, szeles idő nem tesz jót neki. A sok csapadék megrepesztheti a terméseket, és azok rothadásnak indulhatnak. A hideg és meleg idő gyors változására is kényes ez a gyümölcs, gombás betegségek jelentkezhetnek” – tudjuk meg tőle. Dobay Gergely azt is hozzáfűzi, a cseresznyéjükből lekvárt készítenek.
Szóba kerültek azok a régi gyümölcsfajták is, amelyek még apáink, nagyapáink kertjében teremtek és mára szinte teljesen eltűntek. Az a barack szinte vajpuhára érett meg a fán, a zamata, az íze pedig összehasonlíthatatlanul jobb volt, mint a mostaniaknak. Eltűnésük oka, hogy változtak a vásárlói igények. Ma már a gyümölcsnek mutatósnak és strapabíróknak kell lennie.
– mondja.
Dobay Gergely végezetül még megemlíti, hogy a gyümölcstermesztés, a gépesítés ellenére, még mindig eléggé munkaigényes, főleg a betakarítás. Talán ezért sem foglalkoznak nagyban például az egészségre igencsak jótékony hatással bíró apró bogyós gyümölcsök – a ribizli, a feketeribizli, az egres, a málna, az áfonya – termesztésével. Egyszerűen nincs, aki leszedje a termést, ami meglehetősen babramunka.
