Mezőgazdasági trendek: vízmegőrzés és köztesnövények
Az éghajlatváltozás és az egyre kiszámíthatatlanabb csapadékminták miatt a mezőgazdaságban a víz hatékony kezelése és a talaj védelme lett egyik központi kérdés. Mind Magyarországon, mind Szlovákiában nő az érdeklődés a víztakarékos öntözési technológiák, a talajmegőrző gyakorlatok és a köztesnövények iránt. Folytatódik sorozatunk, melyben ezúttal Bodon Dávid mérnök, falugazdász írását olvashatják.

Köztesnövények alkalmazása (pl. pillangósok, mustárfélék, takarmánykeverékek) csökkenti a talaj felszínének fedetlenségét, mérsékli az eróziót, növeli a talajnedvesség megtartását és javítja a talaj szervesanyag-tartalmát. Emiatt a köztesnövények szerepe a vízmegőrzésben és a talajellenálló képesség növelésében jól dokumentált.
- Szlovákiában több gazdaság és bemutatóprojekt kísérletezik takarónövényekkel és no-till/konzerváló talajműveléssel, amelyekkel csökkentik a talajnedvesség-veszteséget és a költségeket. Ilyenek például a Soil4Nature (Interreg / regionális bemutatófarmok) vagy az Agrokomplex kiállítás rendszeresen tartott technológia és gép bemutatói.
- Magyarországon a köztesnövények bevezetését támogatják egyes agrárprogramok és privát kezdeményezések, ezáltal növekszik az érdeklődés a regeneratív gazdálkodás felé.
A precíziós öntözés (csepegtető, mikroszórófejes rendszerek, talajnedvesség-érzékelők, időjárásalapú vezérlés) hatékonysága a vízfelhasználás csökkentésében jelentős, és a piaci előrejelzések szerint az európai csepegtető-öntözés piaca erőteljes növekedés előtt áll. A technológia különösen értékes szabadtéri kultúráknál és üvegházi termelésben, ahol a vízhasználat optimalizálása közvetlenül javítja a termelékenységet.
-
Magyarországon a fejlettebb zöldség- és gyümölcstermesztő régiókban növekszik a csepegtető rendszerek, valamint a szenzor-vezérelt öntözés alkalmazása; támogatási források és üzleti programok (magán- és nagyvállalati kezdeményezések) is segítik a terjedést.
-
Szlovákiában pilotprojektek és regionális fejlesztési programok fókuszálnak a vízmegtakarításra és a vízbiztonságra, de a beruházási kapacitás a kisebb gazdaságoknál korlátozó tényező lehet.
Az EU-s és nemzeti agrártámogatások (CAP-tervek) egyre inkább a fenntartható, víztakarékos és talajvédő gyakorlatokat részesítik előnyben: zöldítési komponensek, jó gyakorlatok és célzott támogatások ösztönzik a takarónövények, vetésforgó és biosávok alkalmazását.
A cél az lenne, hogy a modern technológia és a hagyományos gazdálkodás szemlélete találkozzon
- Érdemes pilot méretben bevezetni köztesnövény-keverékeket a talajnedvesség és erózió csökkentésére; kezdésként egyszerű, helyi viszonyokra igazított takarónövény-keverék.
- Részleges precíziós öntözés (szezonális csepegtető sávok, talajnedvesség-érzékelők) bevezetését, ahol a beruházás megtérülési ideje elfogadható.
- Szükséges lenne növelni a kis- és közepes gazdaságok hozzáférését támogatásokkal és kedvezményes finanszírozással a víztakarékos technológiákhoz.
- Támogatni kell a regionális bemutatófarmokat és tudásátadást (tréningek, mezőgazdasági tanácsadás), hogy a helyi feltételekhez igazított gyakorlatok terjedhessenek.
A mezőgazdaság jövője szerintem a termelékenység és a környezetvédelem összhangjában van. A köztesnövények, a víztakarékos öntözés és a regeneratív gazdálkodás kombinációja segít a gazdáknak és a térségnek felkészülni a szárazságra és az időjárási szélsőségekre.
A politika, a piaci szereplők és a gazdák együttműködése gyorsíthatja az átállást és csökkentheti a klímaváltozás kockázatait a mezőgazdaságban.