Lesz-e az idén mit betakarítani?
Évtizedek óta nem látott aszály sújtja Szlovákiát. Az extrém szárazság az ország területének csaknem 55 százalékát érinti. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet jelentése szerint a helyzet Kelet- és Közép-Szlovákiában a legrosszabb.
Besztercebánya megye egyes térségeiben a csapadékhiány mértéke elérheti a 175 millimétert is. A szárazság által leginkább érintett településeken az ivóvízfogyasztás korlátozására szólították fel a lakosságot, a hatalmas forróság miatt gyakoriak a bozóttüzek, a mezőgazdászok vészharangot kongatnak.
Hetek óta tartó extrém szárazság uralkodik Nógrádban is. Kiszáradt parkok, megrepedezett, kőkemény talaj, szikkadt, forró közterületek – ezt látja az ember mindenfelé.
A szomszéd néni is panaszkodott a minap, hogy kiszáradt a kútja, amire eddig még soha az életben nem volt példa, ezért nem tud öntözni. A szélsőséges időjárási viszonyok miatt a mezőgazdaságból élők kerültek a legnehezebb helyzetbe.
– Nagyon jó termés ígérkezett szilvából, körtéből, almából, meggyből, de sajnos azt tapasztaljuk, hogy nem bírnak a gyümölcsök fejlődni, megsülnek a fán. A fa ugyanis úgy védekezik, hogy a tápanyagot meghagyja magának, a gyümölcsökbe nem ad, ezáltal azok vagy összeszáradnak vagy lehullanak a fáról, és a végén nem tudunk semmit leszüretelni. Óriási a kár, az állam részéről pedig semmilyen támogatást nem kapunk, és ígéret sincs a segítségre – adott hangot nemtetszésének Juhász István, a Juhászfarm tulajdonosa.
Mint mondja, az állattenyésztésre is kihat az aszály, hiszen a legelők teljesen kiégtek. Egy tehén 100 liter vizet iszik naponta, ennek a vízmennyiségnek egy részét a reggel még harmatos fűvel veszi magához. Erre viszont most nincs lehetőség. Bár István rendelkezik egy 80 méter mély tartalék kúttal, de sajnos az is szinte teljesen kiszáradt.
Mivel legeltetni nem tudunk, ezért a korábban megtermelt szénát etetjük az állatokkal. Szélsőséges esetben kénytelenek leszünk eladni őket – panaszolja.
S ha mindez nem lenne elég, a megnövekedett energia- és üzemanyagárak csak rontanak a helyzeten.
A dobozok előállítása, a pasztőrözés mind energiafüggő, viszont a gáz és villany ára olyan ütemben nő, hogy nem tudunk tervezni. Ha pedig termés sem lesz, az a totális kár. Az üzemanyagot tekintve, azelőtt 1500 euróért tankoltunk a hónap felében, most ugyanaz a mennyiség 2700 euróba kerül. A Belarus és Zetor traktorokhoz szükséges alkatrészeket háromszoros áron veszem meg. Úgyhogy ez a helyzet tényleg tarthatatlan – hangoztatta Juhász István.
A csákányházi Tóth család is megsínyli ezt az időszakot. A családi vállalkozás legfőképp állattenyésztéssel foglalkozik. Az állatállományt 350 tojótyúk, 40 sertés, 4 ló és 20 szarvasmarha jelenti. A több mint 100 hektáron elterülő Bázsánpuszta területéből 50 hektár erdő, 60 hektár pedig szántóföld, legelő. Az aszály miatt a legelők kiszáradtak, ezért az állatokat nem tudják legeltetni. A napi adagot így szénával pótolják, azzal, amelyet normális esetben már télre raktároznának el.
– avatott be Tóth Lilla, a családi vállalkozás legifjabb tagja, majd hozzáteszi azt is, hogy az idei termés nagyon elmaradt a várttól.
– A szárazság miatt a gabonaszemek besültek, így a termés sokkal kevesebb lett. Mivel az üzemanyag ára is felment, ezért minden egyes művelet, amit a termőföldön elvégzünk a tavalyi ár duplájába kerül. Ehhez jön még a víz szállítása, ami szintén nem várt többletköltséget jelent. De hála istennek, sikerült két nap alatt learatni, így ezen tudtunk spórolni – mondja.
– Mikor az ember azt gondolja, hogy a farm jól működik, jön egy ilyen száraz időszak, amit az infláció csak tetéz. Az aszály miatt a termékek előállítása is drágább lett, de az árainkon sajnos nem emelhetünk, mert nem vásárolják meg az emberek. Azt is jól meg kell gondolnunk, hogy mit és hogyan vetünk, hiszen víz nélkül nem tudjuk, mi fog egyáltalán megteremni – sorolja a gondokat Lilla.
A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara tájékoztatása szerint az óriási aszály miatt idén rekord-alacsony átlaghozamokra számítanak a termelők.
Főleg a tavasszal vetett gabonák, valamint a takarmánynövények hozama eshet komolyan vissza. Ha az állati takarmány ára a kereslet-kínálat piaci törvényei miatt megemelkedik, az más élelmiszerek árára is kihat majd.
– Az erdő- és bozóttüzek kialakulásának leggyakoribb oka a természetben történő tűzgyújtás, a bokrok és fák égetése, a dohányzás vagy a szándékos gyújtogatás. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a legkisebb figyelmetlenség is, mint egy eldobott, égő cigarettacsikk vagy gyufa, hatalmas pusztítást okozhat – mondja Marián, hozzátéve, hogy legutóbbi riasztásaik alkalmával is kivétel nélkül a figyelmetlenség okozta kültéri tűzesethez hívták őket.
Sajnos az emberek egy része ezt nem tartja be, a gondatlanság miatt pedig hatalmas károk keletkeznek – magyarázta az önkéntes tűzoltó.
Megjelent a Magyar7 2022/30. számában.
