Kiszáradt földek, beszakadó hozamok: drasztikusan visszaesik az idei termés
Jelentősen elmarad a tavalyi számoktól a hazai mezőgazdasági termelés, a sűrűn vetett gabonafélék hozama tizenhat százalékkal esik vissza az előző évhez képest. A tartós aszály különösen a szemeskukorica és a cukorrépa esetében okozott drámai, helyenként negyven százalékot is meghaladó veszteségeket. A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb termésbecslése szerint a hektáronkénti hozamok a legtöbb kulcsfontosságú növény esetében nemcsak a múlt évi, hanem az elmúlt öt év átlagát is alulmúlják.
Bár az augusztus közepi állapotokat tükröző adatok minimális optimizmusra adnak okot a júniusi, tizenhét százalékos visszaesést vizionáló prognózishoz képest, az agrárium összképe továbbra is borús. Az aratás végéhez közeledve – amikorra a repcét és a gabonafélék zömét már betakarították – egyértelművé vált, hogy a gazdák megközelítőleg 496 ezer tonnával kevesebb sűrűn vetett gabonával számolhatnak, mint egy évvel korábban. A 2,6 millió tonnás várható teljes termésmennyiség elmaradása elsősorban a gyenge hektáronkénti hozamok számlájára írható.
A sűrűn vetett gabonafélék termőterületének több mint kétharmadát elfoglaló búza esetében a 1,9 millió tonnás eredmény tizenöt százalékos, azaz 341 ezer tonnás kiesést jelent, miután a hektáronkénti hozam 5,2 tonnára csökkent. Hasonlóan kedvezőtlen a helyzet az árpa esetében is, ahol a hektáronkénti 5,1 tonnás eredmény a tavalyi évhez képest ötödével kevesebb, mindössze 579 ezer tonnás össztermést vetít előre.
A rendkívüli szárazság a legnagyobb pusztítást egyértelműen a szemes kukorica földeken végezte. Bár a bevetett terület nagysága érdemben nem változott az előző szezonhoz képest, a termésmennyiség a statisztikusok szerint 39 százalékkal, 794 ezer tonnára zuhan. Ez a drasztikus csökkenés a hozamok beszakadásának tudható be: a tavalyi 8,2 tonnával szemben idén csupán öt tonnát takarítanak be hektáronként, ami a sokéves átlagtól is közel harminc százalékkal marad el.
Még ennél is súlyosabb a helyzet a cukorrépa piacán, ahol a termőterületek 32 százalékos eltűnése és a hozamok harmincszázalékos csökkenése együttesen 53 százalékos terméskiesést eredményez. A hektáronkénti 47 tonnás átlag meg sem közelíti a 60,7 tonnás ötéves normát, így a teljes mennyiség várhatóan csupán 575 ezer tonna körül alakul. A szója esetében szintén kedvezőtlen folyamatokkal számolnak a szakemberek, míg a veteményborsónál enyhe növekedés várható.
Némileg árnyalja a negatív képet a repce és a napraforgó esete, amelyeknél a termésmennyiség idén is eléri a tavalyi szintet, ám ez nem a kedvezőbb időjárásnak, hanem a vetésterületek célzott növelésének köszönhető.
A repce esetében a kilencszázalékos területbővülés ellensúlyozta a hozamok csökkenését, így 459 ezer tonnás eredmény várható, 3,3 tonnás hektáronkénti átlaggal. A napraforgónál még szembetűnőbb ez a tendencia: bár a hektáronkénti 2,2 tonnás hozam csaknem húsz százalékkal alulmúlja a tavalyit, a vetésterület drasztikus, 26 százalékos – 84 100 hektárra történő – növelése révén az össztermés stabilan 185 ezer tonna körül alakul.
A burgonyatermesztők ezzel szemben az 5100 hektárra zsugorodott terület ellenére is kifejezetten stabil évet zárhatnak. A tavalyival megegyező, hektáronként 31,9 tonnás hozam – amely az ötéves átlagot negyedével haladja meg – 161 ezer tonnás össztermést biztosít a hazai piac számára. A statisztikai hivatal a napraforgó, a kukorica és a cukorrépa pontosított adatait a szeptemberi termésbecslésben teszi majd közzé.
