Jó terméshozamok a Komáromi járásban
Öt hétig tartott az aratás a Komáromi járásban, ahol az időjárás többnyire kedvezett a nyári mezőgazdasági munkálatoknak. Az elegendő csapadékot felmelegedés követte, ezért néhány napos kényszerpihenő után zökkenőmentesen folytatódott a termények betakarítása – tudtuk meg Ollári Adrianna mérnöktől, a Szlovákiai Agrárkamara járási falugazdászától.
A tavalyitól nagyobb hozamokat értek el a gabonafélékből, búzából például hektáronként 6,5-7 tonna volt a termésátlag, ám a sikértartalma elmaradt az előző évitől. Emiatt az teljes mértékben nem értékesíthető kenyérbúzaként, csak olcsóbb takarmánybúzaként.
Szerencsére idén az elegendő csapadék miatt ilyen probléma nincs. Jól termett az árpa is, hektáronként mintegy 6 tonnát, de sikeres a repce is a hektáronkénti 3, a mustár a 1,5 tonnás hozammal. Járásunk burgonyatermesztői 27-30, a borsótermesztők pedig átlagosan 2,9 tonna körüli hektárhozamról számoltak be, ami szintén jó eredmény" – árulta el a szakember.
Ollári Adrianna falugazdász nagy problémának nevezte az alacsony felvásárlási árakat.
Ez a tetemes csökkenés világméretű negatív jelenség, amit a tőzsdék éppen aktuális világpiaci árai befolyásolnak. Ez az oka annak, hogy még a 7 tonnás hektárhozamot elért szövetkezetek sem könyvelhettek el nagyobb nyereséget – fejtette ki. Nem hagyhattuk ki természetesen azt a kérdést, hogy eközben mi okozza az olcsóbb gabonából készített péksütemények drágulását."
"A drágulás főként az energiaár folyamatos, valamint a műtrágya és a permetezéshez szükséges vegyszerek árának tavalyi 30-40 százalékos növekedésével magyarázható" – szögezte le.
A kapott összeg a szükséges technológiák fejlesztésére, gépek és eszközök beszerzésére, gyümölcsösök és szőlészetek felújítására fordítható. A pályázatokat az üzleti tervvel együtt a Slovensko.sk központi közigazgatási portálon kell benyújtani. Persze, teljesíteni kell az ott felsorolt feltételeket, s az értékelés során figyelembe veszik a pályázó tulajdonát képező mezőgazdasági terület nagyságát, illetve állattenyésztők esetében az állatállományuk nagyságát is" – hívta fel a szakember az érintettek figyelmét a lehetőségre.
Tudvalevő, hogy a Komáromi járás keleti és nyugati felében eltérőek a természeti adottságok: míg keleten inkább az állattenyésztéshez szükséges legelők és lucernaföldek vannak túlsúlyban, nyugatabbra jobb minőségűek és nagyobbak a növénytermesztéshez szükséges szántóföldek.
Kérdésünkre, hogy akadtak-e problémák az aratás személyi feltételeinek biztosítása terén, Ollári Adrianna elmondta, hagyományosan Kelet-Szlovákiából és Csehországból érkeztek segítők.
Gördülékenyen, megfelelő személyi és műszaki feltételek mellett folytak a munkálatok.
Arról is beszámolt, hogy jó szokásukhoz híven, a Falugazdász Mozgalom 2018-as indulása óta bekapcsolódnak az immár Magyar Örökség címmel kitüntetett Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem elnevezésű, összmagyar jótékonysági programba.
Úgy tervezzük, hogy augusztus utolsó hetében, egy készséges magánvállalkozó közreműködésével valamennyi gyűjtőpontról összegyűjtjük, és Lakszakállasra szállítjuk az összes adományozott búzát, s annak megőrlése után folytatódhat a rászorulók liszttel történő megajándékozása"
– tudatta olvasóinkkal Ollári Adrianna falugazdász.
Egy fontos szakmai rendezvényre, az október 20-a és 22-e között Budapesten zajló Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításra és Vásárra (OMÉK) is felhívta a figyelmet. – Magyarország legnagyobb agrárgazdasági seregszemléjén, mi, a Szlovákiai Agrárkamara képviselői is jelen leszünk, a standunkon pedig felvidéki termékeket kínálunk. Érdekességként megjegyzem, hogy gróf Széchenyi István 1829-ben hívta életre az első, akkor még állatbemutatóként megvalósuló rendezvényt, amely időközben nagyszabású, az ország határait átlépő seregszemlévé terebélyesedett. Kellő számú érdeklődő esetén a Felvidékről buszt indítunk az OMÉK-ra.
A járás más-más felében működő két mezőgazdasági szövetkezet vezető munkatársainál is érdeklődtünk az idei aratásról, illetve a hozamokról. Krutek Ottó mérnök, a Búcsi Mezőgazdasági Szövetkezet főagronómusa elmondta, hogy náluk a tervezettnél kissé később végeztek az aratással.
Sajnos, a csapadékos időjárás miatt csak augusztus közepén végeztünk a gabonafélék betakarításával. Időközben a csehországi és kelet-szlovákiai vendégkombájnosoknak haza kellett menniük, mert már náluk, odahaza is beértek a gabonafélék, és szükség lett rájuk. Az idei terméshozamot jó közepesnek tartjuk, ám a gabonafélék, főleg a sörárpa minősége némileg gyengébb a vártnál. A termények eladásával még várunk"
– mondta a búcsi szakember.
Lelkes Péter mérnöktől, a Lakszakállasi Mezőgazdasági Szövetkezet elnökétől megtudtuk, a tervezett időszakban, június 26-a és július 31-e között több mint 4 ezer hektáron végeztek az aratással.
"Mivel az utolsó héten több eső esett, megszakításokkal folyt a munka. Összesen 630 hektárról repcét, 350 hektárról őszi árpát, 445 hektárról tavaszi árpát, 770 hektárról durumbúzát, 1870 hektárról búzát, 118 hektárról pedig tönkölyt gyűjtöttünk be. A repce hektáronkénti átlaghozama 3,6, a tavaszi árpáé 6,2, az őszi árpáé 5,8, a durumé 5,6, a búzáé 6,0, a tönkölyé pedig 3,0 tonna volt Lakszakállason. A vártnál mintegy 10 százalékkal lett gyengébb a termésünk, mert a csapadékos, hidegebb időjárás negatívan hatott a termények hektárhozamára. A hektolitersúlyok nem rosszak, ami pedig a minőséget illeti, a búzáé közepes, s a reméltnél kisebb sikértartalom miatt abban több a takarmány-, mint az élelmiszer-ipari búza."
A Magyarok Kenyere programbeli partnerség kapcsán Lelkes Péter azt hangsúlyozta, nem akarta, hogy megszakadjon ez a szép hagyomány.
"Azért tettük ezt a gesztust, hogy ne szakadjon meg a felvidéki közreműködés, illetve az itteni liszt se hiányozzon az összmagyar jótékonykodásból, és a Magyarok Kenyeréből. Szívesen vettük át a Gútai Malom Rt. eddigi szerepét. Nemcsak a Komáromi járásból szállítják hozzánk az összegyűjtött gabonát, hanem több olyan helyszínről, ahol a szövetkezetek, gazdálkodók együttműködnek a Szlovákiai Agrárkamara dunaszerdahelyi részlegével. Jelképesen tehát kiállunk a magyarok összetartása mellett, erősítjük az együvé tartozás érzését, s legalább valamit tehetünk a nemzetünk megmaradásáért, ami nagyszerű érzés."
Megjelent a MAGYAR7 34. számában.
