Emelkedő költségek, ingadozó piac – Mit hozott 2025 a mezőgazdaságnak?
A 2025-ös év a szlovákiai gazdák számára továbbra sem hozott megnyugtató piaci környezetet. Falugazdász sorozatunkban ezúttal Pecsérke Andreas fő falugazdász írását közöljük.
Bár a terményfelvásárlási árak összességében emelkedtek az előző évhez képest, ez a növekedés sok esetben nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy ellensúlyozza a termelési költségek folyamatos drágulását. A statisztikák körülbelül 5 százalékos átlagos áremelkedést mutatnak a mezőgazdasági termékeknél, ám a gazdák többsége ezt nem érzékelte pozitív változásként. Az energia, a műtrágya, a vetőmag és a takarmány ára ugyanis jóval nagyobb mértékben nőtt, az inputköltségek 2020 óta nagy mértékben emelkedtek. Így hiába kap ma valamivel többet a gazda a búzáért, kukoricáért vagy repcéért, a végén gyakran kevesebb marad a zsebében, mint korábban.
A felvásárlási árak ugyanis sok esetben épp a legnagyobb mennyiségek piacra kerülésekor csökkentek, ami jelentős bevételkiesést okozott. Ez különösen érzékelhető volt a búza és az árpa esetében, ahol a jó hozamok ellenére sem sikerült mindenhol nyereségesen zárni az évet.
A növénytermesztési eredmények tekintetében az idei év vegyes képet mutatott. A repce, a búza és az árpa hozamai általánosságban jól alakultak, sok gazdaságban átlag feletti eredmények születtek.
A napraforgó esetében inkább közepes hozamokról beszélhetünk, míg a kukorica és a szója kifejezetten gyengén teljesített, részben az időjárás, részben a talajnedvesség hiánya miatt. Ez a kettősség a piaci árakkal együtt határozta meg a gazdasági eredményeket: volt, ahol a magasabb ár képes volt kompenzálni a gyengébb termést, máshol viszont a jó hozam sem hozott jobb eredményt, mert a piaci árak időközben csökkentek.
A 2025-ös év nyertesei gazdasági szempontból egyértelműen azok a gazdák voltak, akik repcéből jó termést takarítottak be, mivel ebben az esetben a hozam és az ár is kedvezően alakult. A legtöbb helyen a repce biztosította a legjobb jövedelmezőséget, ezt követte a napraforgó és az élelmiszeripari búza – amennyiben sikerült időben jó áron lekötni, előre eladni. Ahol nem volt előzetes szerződés, ott a betakarítás utáni árcsökkenés jelentősen csökkentette a bevételeket, hiába volt jó a termés.
A helyzetet tovább bonyolítja az időjárási kockázat, hiszen az aszály és a szélsőséges hőingadozás egyre gyakoribb, így a termésbiztonság költsége is nő. A biztosítási konstrukciók iránti érdeklődés nőtt, ugyanakkor sok gazda számára ezek még mindig nehezen elérhetők vagy nem elég rugalmasak.
A gazdálkodók körében egyre nagyobb figyelmet kapnak az alternatív növénykultúrák, a precíziós gazdálkodási technológiák és az energiahatékonyságot célzó beruházások. Ezek nemcsak a költségek csökkentését szolgálják, hanem a piaci kiszolgáltatottság mérséklését is. A jövőben várhatóan azok a gazdaságok tudnak versenyképesek maradni, amelyek képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, és proaktívan reagálnak a piaci és környezeti kihívásokra.
Összességében elmondható, hogy a 2025-ös év nem a nagy nyereségek időszaka volt, hanem az alkalmazkodásé, a költségek kontrolljáé és annak, hogy ki mennyire tudta jókor és jó áron értékesíteni a terményét. A magasabb árak helyenként megmentették a gyengébb hozamot, de a jó hozam sem mindig jelentett biztos nyereséget. A repce lett az idei gazdasági listavezető, a napraforgó és a szerződött búza még tartani tudta a lépést, minden más kultúra esetében pedig a jövedelmezőség erősen függött a piaci időzítéstől. A gazdák most nem a bőség idejét élik, hanem egy olyan időszakot, amikor a tudatos gazdálkodás, az előrelátás és a piaci kockázatok kezelése jelenti a túlélés kulcsát.
