Egy száraz, forró nyár után
Az ország legkeletibb szegletében jelenleg is szorgoskodó gazdák évtizedekre visszamenőleg sem tudtak felidézni még egy olyan évet, amikor annyira korán kezdték volna a betakarítási munkákat, mint az idén. Imáikat az égiek meghallgatták, lapunk megjelenésekor a több mint hat hetes szárazságot egy kiadós eső követte, ami áldás az őszi vetésnek.
Június 12-én jelentek meg a földeken az első kombájnok, a megszokottól 2 héttel hamarabb.
A gabonaárak tavalyi csökkenése miatt – akárcsak az ország más részein – a bodrogközi és Ung-vidéki mezőgazdászok is valamivel kisebb területre vetettek kalászos növényeket. A falugazdászok eddig összesített eredményei alapján a már betakarított termények átlagos hektárhozama nagyjából megegyezik a szezon elején becsült értékekkel.
A régióban kis híján 15 ezer hektáron termesztett őszi és tavaszi búza átlagosan 6,5 tonnát termett hektáronként, a majdnem 2,5 ezer hektáron termesztett, június végén már teljes mértékben betakarított durumbúza 6 tonnát, a valamivel több mint 2 ezer hektáron termesztett, július harmadik hetében betakarított őszi és tavaszi árpa szintén 6 tonnát adott hektáronként. Akadtak ezeket a jónak mondható átlagmennyiségeket meghaladó táblák is, de rekordtermésről idén nem beszélhetünk. A 9,3 hektárnyi repce átlaghozama 3,5 tonna volt. Az idei termés a tavalyinál szebb és jobb volt mennyiségben, minőségben egyaránt. Az 55 hektáron vetett takarmányborsót július közepére 2 tonnás átlagos hektárhozammal takarították be.
Az aratást az árpával kezdték, a júniusi változó, gyakran heves esőzésekkel tarkított időjárás miatt mihamarabb szerettek volna végezni a betakarítással, nehogy a sok nedvesség rontsa a termés minőségét. A júniusi esőzések régiós 70-120 mm-es átlagához képest Kisgéresben mérték a maximumot, 180 mm-t. Még akkor tájt is lehetett Bodrogköz-szerte találkozni felázott földekkel, amelyeket lehetetlen volt megközelíteni a munkagépekkel.
A saját gépekkel rendelkező, nagyobb területen gazdálkodók két hét alatt learattak, a kisebb gazdaságok a bérelt kombájnok miatt csak a hónap végén tudták befejezni a munkákat.
Sokan a búzával párhuzamosan júliusban már a repcét is tudták vágni. Aki időben megkötötte a szerződést, garantáltan jó áron tudta eladni a termését. A szezon közben is 180-190 euró/t körül mozgott a búza felvásárlási ára, ami nem rossz.
Szabó Tamás falugazdász megjegyezte, hogy az idei gabonaárakon szerencsére nem volt érezhető a tavalyi ukrajnai import miatti árzuhanás. A repce tonnájáért 400-480 eurót adnak, a 400-420 euró körül megkötött szerződésekkel rendelkezők kisebb veszteséget könyvelhettek el, de a gazdamatek soha nem egyszerű.
A takarmányborsó idei felvásárlási ára 310 euró/t, a takarmánynak való őszi árpa 110-120 euró/t volt.
Augusztusban, a kalászosok betakarítását követően az őszi vetésre történő talajelőkészítés során a gazdák gondokba ütköztek. A júliusi aszály miatt a föld kiszáradt és megkeményedett, de a szárazság a vetett köztes kultúrára is negatívan hatott, csökkentette a magok csíraképességét, ezért a földeken nem lett elegendő zöldfelület.
A rendszer rögzíti a hibát, ami számára egyenlő a mulasztással és a büntetéssel. A gazda viszont tudja, hogy mi történik valójában a földjén. Ezért ezekben a konkrét esetekben, hogy elkerüljék a büntetéseket, kimentek a pirossal megjelölt parcelláikra, hogy saját közeli felvételeikkel és egyéb dokumentumokkal bizonyíthassák: teljesítették kötelességüket, időben elvetették a terményt, csak a szárazság miatt lassabban növekszik.
A megkérdezett keleti gazdák nem találkoztak az ország más részeiben gondot okozó pocokinvázióval. Szerencsére nem kellett azzal küzdeniük, mint az ország más régióiban gazdálkodó társaiknak, akik a rágcsálókkal versenyt futva voltak kénytelenek betakarítani az idei termést.
A vetőmagok ára ismét emelkedett. Míg tavaly az őszi, egy hektárra szükséges 2,5-3 kilónyi repcevetőmagot 70-80 euróért tudta megvenni a gazda, addig idén 90-100 eurós árral indul a szezon.
A gazdák a héten kapott hírekre alapozva azon izgulnak, vajon bezavar-e a szója és a kukorica felvásárlási árába a piacon esetlegesen feltűnő ukrán áru. A jelenleg becsült 3 t körüli szójahozam egy kicsit csalódás lesz, jobbnak ígérkezett még a nyár derekán, de egyelőre elégedettek a gazdák. Egyetlen kirívó bodrogközi esetet említettek, amikor is egy magas, 5-6 t/ha hozamú, magas növésű szójafajta felső egyharmadán nem értek be a szemek.
A hetek óta elmaradt eső miatt a szemek a megszokottnál szárazabbak. A standard 12-13 százalékos felvásárlási nedvességtartalom mellett átlagban 14-16 százalékos értékkel szokták leadni szójatermésüket a keleti gazdák.
Jelenleg a 4 tonnás hozamot mutató területről a kisebb és szárazabban, 6-7 százalékos nedvességgel beérett szemek a valóságban 3 tonnát adnak.
– mondja a falugazdász, Szabó Tamás, akit éppen a szójaaratás közben, a kombájnban értem utol. Mint mondta, néhol a gazdák életét megkeseríti a parlagfű, hiába kezelték lokálisan, szárazság ide vagy oda, a gaz vígan zöldell, nem hat a gyomirtó szer.
Lapzártánkig a 6 ezer hektárnyi napraforgó 10 százalékát már levágták azok a gazdák, akik hamarabb tudtak vetni tavasszal. A kukoricát utolsóként, október elején szokták vágni 19-20 százalékos nedvességtartalommal, de nem meglepő, hogy már azt is elkezdték betakarítani néhányan, 13 százalékos nedvességgel.
Megjelent a MAGYAR7 37. számában.
