Átlagosnak mutatkozik az idei termés
Országszerte a szokásosnál hamarabb kezdődött az aratás. Kassa és Rozsnyó környékén – bár ezt a vidéket elkerülték a sokfelé nagy károkat okozó viharok, jégesők – átlagos, illetve a vártnál némileg gyengébb termés mutatkozik.
Az ország különböző részeiben az elmúlt egy-két hétben már találkozhattunk kombájnokkal. Kezdetben a gazdák próbaképp arattak le egy-egy parcellát, felmérve, milyenek a körülmények az aratásra, milyen minőségű a gabona, milyen a szemek nedvességtartalma. Napjainkban már szinte mindenhol, Pozsonytól Nyitrán és Kassán át Tőketerebesig, javában zajlik a betakarítás. A gazdák jellemzően nem számítanak az átlagosnál nagyobb hozamokra, ugyanis rendkívül instabil volt az elmúlt hónapok időjárása. A napfényes tavaszi napokat hosszan tartó, intenzív esők követték, helyenként szupercellás viharok, jégverés tette tönkre a termést.
Burkus Imre falugazdász arról számolt be, hogy a Kassa-vidéki, Rozsnyói és Nagyrőcei járásban is elkezdődött az aratás, szokásosan először az őszi árpával. Mint mondja, a gazdák eleinte az átlagosnál jobb termésre számítottak, de az őszi árpa esetében egyelőre a vártnál gyengébb, hektáronkénti 5,5-6 tonnás terméshozam mutatkozik.
– Ez azonban még így is átlagosnak mondható. Meglátjuk, mit mutat a mérleg a repce és a búza aratásakor.
– Ezért bízunk abban, hogy meleg, napos lesz az időjárás. A belföldi ellátás biztosan nincs veszélyben – mondja a falugazdász, egyúttal arra kéri az autósokat, a közúton közlekedőket, hogy legyenek elővigyázatosak és türelmesek a következő időszakban, hiszen az aratási munkálatok alatt sok kombájnnal, traktorral találkozhatnak az utakon.
Burkus Imre falugazdász szerint a gabonapiaci környezet az előző évhez képest valamelyest rendeződött, jelentősen mérséklődtek az ukrajnai háború kedvezőtlen hatásai. A tavalyi év nehéz volt a gazdálkodók számára, egyrészt az orosz–ukrán háború okozta magas input árak, aztán a bezuhant felvásárlási árak miatt, másrészt a hazai, valamint az európai uniós politikai döntések is sorra lehetetlenítették el a gazdálkodókat és nehezítették meg az életüket. Csak tovább rontott a helyzeten, hogy a területalapú támogatásokat nem fizették ki idejében.
Vannak, akik már komolyan gondolkodnak, hogy abbahagyják a gazdálkodást, de sokakkal előfordulhat, hogy egy újabb nehéz gazdasági év után egyszerűen nem fogják tudni tovább folytatni, még akkor sem, ha szeretnék.
A falugazdász tájékoztatása szerint országos szinten, de térségünkben is egyre nagyobb problémát jelent a magas vadkár, amely miatt lassan a gabonafélén kívül mást már nem lehet eredményesen termeszteni. Ezen a téren is hiányzik a megfelelő jogi szabályozás.
Gergely László juhtenyésztéssel, illetve erre építve juhsajt készítésével foglalkozik Debrődön, a festői Gömör–Tornai-karszt keleti határán. A hegyes-dombos vidék egy része sziklás, egyenetlen, így nehezen művelhető, kaszálható, viszont szinte tökéletes a legeltetéses állattartásra. Így esett a választás a juhokra, amelyekből már kétszáznál több legel a családi farmon.
Van azonban még valami, ami az időjárásnál is nagyobb gondot okoz, ez pedig a munkaerő, pontosabban a szakemberek hiánya.
– A juhtartás nagyon szenved a szakemberhiány miatt. Alapvetően egy nagy gond van: a szakmának nincsen megbecsülése a társadalomban, ezért nem lehet megbízható, az állattartáshoz valamit is értő szakembert találni – állapította meg Gergely László juhtenyésztő.
Megjelent a Magyar7 2024/27. számában.
