A tökéletes vihar – a természet és a háború is sújtja a hazai gazdákat
Bár a szektorra vonatkozó apokaliptikus jóslatok beteljesülése szerencsére mind ez idáig várat magára, ez a háborúval, szárazsággal és energiaválsággal súlyosbított év az elmúlt évtizedek legkeményebb kihívása elé állítja régiónk mezőgazdaságát. Szakemberekkel jártunk utána, mekkora is a baj, és mihez lehet kezdeni.
E sorok írója öt éven át maga is mezőgazdaságból élt, öt vetésen és ugyanennyi aratáson keresztül figyelhette meg a természeti törvények kérlelhetetlenségét. A befektetett munka ugyan sosem volt hiábavaló, de azt hamar megtanultam, az időjárás viszontagságait a legjobb szakemberek is legfeljebb csak kompenzálni tudják. Egy aszályos nyár, egy szokatlanul hideg tél, vagy egy túlságosan csapadékos tavasz miatt felbukkanó rég nem látott gombabetegség komoly kihívás elé állítja a sokat tapasztalt gazdákat is.
– gondol vissza négy évtizedes pályafutására dr. Zalabai Gyula, az ország egyetlen hazai tulajdonban lévő gabonanemesítő vállalata, a Felsővámos mellett működő Istropol Solary Rt. igazgatója. A szakember azt mondja, az elmúlt évtizedek egyik csapadékban legszegényebb éve az idei. Korábban is voltak már gondok a csapadék eloszlásával. Eshet ugyanis elegendő eső az év folyamán, a hosszan tartó csapadékhiányt megszakító nagyobb esőzések a mennyiséget hiába biztosítják, ha „rosszkor” érkeznek. Idén is hasonló volt a helyzet – mondja Zalabai – azzal a különbséggel, hogy immár a mennyiség sem volt elegendő. Ezzel együtt, legalábbis itt, a Csallóközben, az állapotok messze nem olyan horrorisztikusak, ahogy arról néhány sajtótermék beszámolt.
– tudjuk meg a 2019-ben Andrej Kiska köztársasági elnök által a Pribina kereszt első fokozatával kitüntetett szakembertől.
Csémy Tibor még egy érdekes dologra felhívta a figyelmünket. Idén a szokottnál is nagyobb szerep jutott a mikroklimatikus hatásoknak. Egymástól alig néhány kilométerre fekvő parcellákon lehettek többtonnás hozamkülönbségek, pusztán azért, mert az egyik helyen 50-60 milliméterrel több csapadék esett. – Felső-Csallóköz, Somorja környéke volt szerencsés ebből a szempontból – mondja Csémy.
Miközben a magyar sajtó az Orbán-kormány aszálykárok enyhítésére vonatkozó elképzeléseivel van tele, arra a kérdésünkre, érkezett-e már legalább szándéknyilatkozott Pozsony részéről a termelői károk enyhítésére vonatkozóan, mindketten csak lemondóan legyintenek.
– Régi öregek mondták ilyenkor, megoldjuk valahogy, csak hagyjanak minket nyugodtan dolgozni! Ugyanezt tudom mondani én is! – legyint lemondóan az igazgatóhelyettes.
Az orosz–ukrán konfliktus kirobbanásakor számos elemző figyelmeztetett rá, a háború felforgatja majd az élelmezési láncokat. Az afrikai vagy közel-keleti helyzetről rengeteget lehetett olvasni a hazai sajtóban is, de arról, mi lesz a mi termelőinkkel, már kevesebbet.
Ahogy Zalabaitól megtudtuk, a Gabonatermesztők Egyesülete (Združenie pestovateľov obilnín – ZPO) július végén nyilatkozatban hívta fel a közvélemény és a kormány figyelmét arra, mekkora bajt okozhat az országba importált ukrán gabona. A gyakorlatilag minden ellenőrzés nélkül Szlovákiába áramló ukrán gabona ugyanis óriási kockázatokkal jár. Egy dolog, hogy lenyomja a hazai árakat.
A ZPO felszólította a mezőgazdasági tárcát a mielőbbi beavatkozásra, a legfrissebb hírek szerint talán el is indul valami. A tárca azt ígéri, hamarosan szigorítják az országba érkező ukrán gabona és egyéb mezőgazdasági, élelmiszer-ipari áruk ellenőrzését. A ZPO illetékesei szerint különösen a kisebb termelők, vagy azok, akiknek nincs hol raktározni a készleteiket, vannak most bajban az ukrán gabona miatt. Az érdekvédelmi szervezet állásfoglalásában az áll, helyenként 50, sőt 80 euróval olcsóbb tonnánkénti árakkal termelőink képtelenek versenyezni.
Szükség is lesz rá, hiszen a Covid-válságból éppen csak kilábaló mezőgazdaságot az energiaválság újra a padlóra lökte. Az üzemanyagok, vegyszerek és műtrágyák ára az egekbe szökött, a legegyszerűbb nitrogéntartalmú műtrágyák ára például megháromszorozódott. Ennek következményeit még csak most kezdik érezni a gazdák, hiszen az előrelátóbbak még tavaly, viszonylag jó áron „bekészleteztek”. A raktárak kiürülésével derül majd ki pontosan, mekkora többletköltséget kapnak a nyakukba. Zalabai szerint gazdasági szempontból a neheze még csak most jön.
Úgy véli, néhány szezonon belül ugyan normalizálódhatnak majd a dolgok, de, hogy a várható átrendeződésnek ki fölözi le a hasznát, azt legfeljebb megjósolni lehet. – Csak remélni tudjuk, hogy nem a tőkeerős nyugati óriáscégek, hanem a hazai termelők – zárja beszélgetésünket Zalabai Gyula.
Megjelent a Magyar7 2022/32. számában.
