Hadgyakorlatokról és az INF-szerződésről egyeztetett a NATO-Oroszország Tanács
A kölcsönös hadgyakorlatokról, továbbá a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) felszámolásáról szóló szerződésről egyeztettek a NATO-Oroszország Tanács szerdai ülésén Brüsszelben – közölte az észak-atlanti szövetség.
A tanácsban, amely utoljára májusban ülésezett, a NATO közlése szerint a felek „nyílt eszmecserét” folytattak a kelet-ukrajnai konfliktusról, Oroszország Vosztok fedőnevű hadgyakorlatáról, illetve a NATO Trident Juncture 2018 fedőnevű manőveréről. Szintén szót ejtettek Afganisztánról és a hibrid biztonsági fenyegetésekről.
Norvégiában csütörtökön kezdődött meg a NATO történetének egyik legnagyobb hadgyakorlata, amelyben a nem NATO-tag Svédország és Finnország is részt vesz.
Moszkva idén már Oroszország keleti részén maga is tartott hadgyakorlatot: a Vosztok elnevezésű műveletben orosz biztonsági források szerint 300 ezer ember vett részt, bár nyugati diplomaták ezt a számot azonban túlzónak tartják.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ismételten felszólította Oroszországot, hogy tegyen eleget az 1987-ben aláírt amerikai-szovjet INF-szerződés rendelkezéseinek.
„Mindannyian egyetértünk, hogy az INF-szerződés kulcsfontosságú volt az euroatlanti biztonsághoz ... a szövetségesek azonban ismételten komoly aggályukat fejezték ki 9M729, vagy SSC-8 jelzéssel ismert új orosz fegyverrendszer miatt” – jelentette ki Stoltenberg.
Mint mondta, a földi indítású, közepes hatótávolságú manőverező robotrepülőgépek „komoly kockázatot jelentenek a stratégiai stabilitásra”. „A NATO újfent sürgette Oroszországot, hogy alapos és átlátható módon oszlassa el ezeket az aggályokat, és aktívan vegyen részt az Egyesült Államokkal folytatandó, építő jellegű párbeszédben ... sajnáljuk, hogy Moszkva nem hallgatott erre a felhívásra” – hangsúlyozta a NATO-főtitkár.
Stoltenberg emellett kiemelte: a NATO abban reménykedik, hogy Washington végül mégsem fog kivonulni az INF-szerződésből, dacára annak, hogy az Egyesült Államok másik két riválisát, Kínát és Iránt nem kötik ennek a megállapodásnak a rendelkezései.
Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a Novator 9M729 típusú manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.
