A NATO növeli reagáló képességét és szorosabbra fűzi kapcsolatait az EU-val
A NATO tagországok védelmi miniszterei kétnapos brüsszeli tanácskozásukon a katonai szövetség készenléti és reagáló képességeinek javítása mellett döntöttek, állást foglaltak az Európai Unióval való kapcsolatok erősítése mellett, valamint az afgán biztonsági erők 2024-ig tartó finanszírozásának meghosszabbításáról határoztak.
A NATO tagországok állam-, illetve kormányfőinek július közepén esedékes csúcstalálkozóját előkészítő tanácskozás résztvevői az elrettentés és a védekezés további erősítése érdekében a szövetség parancsnoki struktúrájának megerősítése mellett határoztak.
A döntés értelmében 2020-ig meglesz annak lehetősége, hogy kevesebb idő alatt megvalósítható legyen a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága. Szükség esetén 30 gépesített zászlóalj, 30 repülőszázad és 30 csatahajó lesz bevethető - az eddig 90 napos határidő helyett - 30 napon belül, vagy akár ennél rövidebb idő alatt.
A miniszterek megegyeztek abban is, hogy az észak-amerikai és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokságot hoznak létre az amerikai Norfolkban. Az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős központ pedig a németországi Ulmban jön létre.
Jens Stoltenberg, az észak-atlanti védelmi szövetség főtitkára sajtótájékoztatóján kijelentette, a képességfejlesztés által javul a NATO és a szövetségesek kommunikációs képessége, gyors és hatékony reagálása szükséghelyzet esetén.
A védelmi miniszterek pénteki munkanapjukon a katonai szövetség Afganisztánnak nyújtott támogatásának folytatása, az afgán biztonsági erők finanszírozásának 2024-ig tartó kiterjesztése mellett határoztak, és elkötelezték magukat a békefolyamat előmozdítása és a teljes megbékélés megteremtése mellett.
A szakminiszterek Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével folytatott megbeszélésen abban egyeztek meg, hogy fokozzák az unióval az eddig is szoros együttműködésüket, amelyet az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével júliusban, közös nyilatkozatban is megerősítenek. Az együttműködés egyebek mellett a katonai mobilitás könnyítésére terjed ki. Lebontja a jogi és bürokratikus akadályokat a határokon átnyúló csapatmozgatások előtt és javítja annak infrastrukturális feltételeit is. A NATO és az unió kapcsolatát mélyíti az is, hogy a katonai szövetség ismételten megerősítette elkötelezettségét a menekültek megmentése és az embercsempész-hálózatok felderítése és felszámolása érdekében a Földközi-tengeren tevékenykedő Sophia haditengerészeti uniós flottája támogatásában.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter magyar újságíróknak adott pénteki nyilatkozatában kiemelte, a világban végbemenő változások jelentős veszélyeket hordoznak Európa, azon belül Magyarország számára is.
A több kihívás több katonai jelenlétet követel, amely a reagálás gyorsaságának és a készenlét állapotának fokozását jelenti. Ennek elérése érdekében Magyarország olyan vezetési elemekben gondolkodik, amely segíti a közép-európai biztonság megteremtését és fenntartását. Ez szárazföldi és különleges műveleti képességet, valamint a visegrádi országokkal kötött együttműködést jelent egy közös logisztikai központ parancsnokságának magyarországi létrehozása által 2020-ig. A parancsnokság feladta a részvevő országok közös műveleteinek összehangolását végzi majd. A gyorsabb és hatékonyabb alkalmazás érdekében hadműveleti kötelékekről lehet szó szárazföldi erők formájában - tette hozzá.
Mint elmondta, az ukrán védelmi miniszterrel folytatott kétoldalú megbeszélésén elsősorban katonai, védelmi kérdésekről egyeztetett, ugyanis Magyarország számára fontos a szomszédos ország békéje, biztonsága és stabilitása. A találkozón kiemelte: Magyarország számára rendkívül fontos a Kárpátalján élő magyarság jövőjének kérdése, akiknek szerzett jogait nem lehet csorbítani. A miniszter reményét fejezte ki, hogy az érintettek meg fogják találni a megoldáshoz vezető utat, amelyhez Magyarország minden segítséget megad.
