A koszovói parlament döntött a biztonsági erők hadsereggé alakításáról
Elfogadta a koszovói parlament pénteken azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztonsági erőket hadsereggé alakítsák. A döntés várhatóan növeli a feszültséget a koszovói albánok és szerbek, valamint Koszovó és Szerbia között.
A javaslatokat a 120 tagú országgyűlés összes jelen lévő képviselője támogatta, a szerb kisebbség képviselői bojkottálták a voksolást.
A módosítások értelmében a koszovói biztonsági erők feladata Koszovó függetlenségének és területi egységének, valamint tulajdonainak és érdekeinek a védelme, a koszovói állampolgárok és közösségek védelme, a civil egységek katonai támogatása és a nemzetközi hadműveletekben való részvétel. Leszögezik azt is, hogy a koszovói biztonsági erők egy többnemzetiségű professzionális és fegyveres katonai erő, amely az alkotmánnyal és törvényes megbízatásával összhangban belföldön és külföldön is szolgálhat.
Ramush Haradinaj kormányfő a közösségi médiában történelminek nevezte a voksolást. Mint fogalmazott: a hadsereget nem azért alakítják meg, hogy megtámadják és elűzzék a szerbeket - mint ahogyan azt Belgrád sugallja -, hanem azért, hogy biztosítsák a békét a Koszovóban élőknek.
Pénteken a szerbek és albánok között megosztott Kosovska Mitrovicában volt érezhető a leginkább a feszültség. A szerbek lakta északi részben szerb zászlók lengtek, míg az albánok lakta részben albán és amerikai zászlókkal díszítették fel az utcákat és az épületek homlokzatait. Az összecsapások megelőzése érdekében a város két részét összekötő hídhoz a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő (KFOR) páncélos járműveit vezényelték ki.
A voksolás napjára időzítette Aleksandar Vucic szerb elnök a szerb-koszovói határ közelében fekvő laktanyák felkeresését, ahol biztosította a katonákat arról, munkájukat a szerbiai állampolgárok megbecsülik.
A NATO szakértői szerint a hadsereg megalakítása nem történhet egyik pillanatról a másikra, nem a névváltoztatástól válik egy kontingens hadsereggé, a teljes folyamathoz körülbelül tíz évre lesz szükség.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteki nyilatkozatában sajnálatát fejezte ki és nem megfelelő lépésnek nevezte, hogy a felvetett aggodalmak ellenére a koszovói parlament elfogadta azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztonsági erőket hadsereggé alakítsák. Stoltenberg kijelentette, a NATO világossá tette, hogy aggasztónak tartja a koszovói hatóságok javaslatát, amely szerint az alkotmány megváltoztatása nélkül fegyveres erővé alakítanák át a Koszovói Biztonsági Erőket (KSF). Aláhúzta, minden félnek biztosítania kell, hogy a döntés ne növelje tovább a térségben fennálló feszültségeket. A régió minden felelős politikai szereplőjének a reformok előrehaladására és a párbeszédre kell összpontosítania. A főtitkár arra szólította fel Pristinát és Belgrádot, hogy őrizzék meg a nyugalmat és tartózkodjanak minden olyan kijelentéstől vagy intézkedéstől, amely a helyzet elmérgesedéséhez vezethet. Kijelentette, a katonai szövetség továbbra is támogatja a Koszovó és Szerbia között 2013-ban uniós közvetítéssel a két ország közötti feszültségek enyhítése érdekében megkezdett párbeszédet mint a régióbeli kérdések egyetlen tartós politikai megoldását. Mint elmondta, a NATO támogatja a Koszovói Biztonsági Erőket jelenlegi mandátuma szerint, megbízatásának megváltoztatása esetén azonban az Észak-atlanti Tanácsnak újra kell vizsgálnia a biztonsági erők és a NATO együttműködését. A NATO az általa vezetett koszovói nemzetközi békefenntartó haderőn (KFOR) keresztül továbbra is elkötelezett a biztonság fenntartása mellett Koszovóban és a Nyugat-Balkán stabilitásában - tette hozzá a főtitkár.
Pristinában 17 órakor kezdődő ünnepi ceremónián jelentik be a biztonsági erők átalakítását.
A Belgrád és Pristina közötti 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. Belgrád most attól tart, az új hadsereg figyelmen kívül hagyná a korábbi megállapodásokat, és lépéseivel megfélemlítené és elűzné a szerb lakosságot.
