Utolsó útjára kísérték Erdélyi Gézát - GALÉRIÁVAL
Péntek délután tartották Rimaszombatban a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház emeritus püspöke, Erdélyi Géza temetését. A gyászszertartáson több ország egyházi és politikai életének a vezetői is részt vettek, köztük Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is.
A rimaszombati református templomban családtagok, barátok, hívek, egyházi és politikai tisztségviselők együtt rótták le kegyeletüket az életének 89. évében elhunyt püspök előtt.
A gyászszertartás Tőkés László református lelkész, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspökének igehirdetésével vette kezdetét. Az 1989-es romániai változásokban kulcsszerepet játszó lelkész elárulta, hogy néhány évvel ezelőtt maga Erdélyi Géza kérte fel őt erre a szolgálatra.
Tőkés beszédében atyai jóbarátjaként emlékezett Erdélyi Gézára, akit tudós püspökként és a Felvidék „szelíd, de szilárd hitű lelki vezetőjeként” jellemzett, olyan emberként, aki egész életében kerülte a kompromisszumot a rosszal, és aki a legnehezebb időszakokban is következetes maradt. Felidézte közös munkájukat is, amely a magyarországi és határon túli református egyházak együttműködését erősítette. Stratégiai jelentőségűnek tartja, hogy a határon túli egyházak nemcsak az anyaországgal, hanem egymással is felvették a kapcsolatot, s ez nagyban köszönhető Erdélyi Géza tevékenységének.
Az igehirdetést követően Rákos Loránt püspökhelyettes foglalta össze Erdélyi Géza életének legfontosabb állomásait, majd további egyházi és világi méltóságok osztották meg személyes gondolataikat. A megemlékezők között volt Ján Semjan, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese, Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke, valamint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is.
Balog Zoltán felidézte, hogy már gyermekként találkozott Erdélyi Gézával, mikor még Hanván teljesített lelkészi szolgálatot. Mint fogalmazott, lelkészi pályája során Erdélyi Gézának a lelkeken túl törődnie kellett nyilvánosságra került ügynöklistákkal, küzdenie kellett a nemzetközi református testvérek egyházdiplomáciai képmutatásával, elcsaklizott egyházi kárpótlással, belső viszályokkal.
„Minden, amit tett egy forrásból ered és egy irányba mutat: a forrás Krisztus, és az irány ugyancsak ő. Erdélyi Géza egész életének, bizonyságtételének üzenete: nincs más boldogság, mint a Krisztusban megtalált szabadítás és békesség. Ha ez a szabadítás ránk talál, mi akkor találunk rá életünk, elhívásunk közösségi céljára, ő így mondta: nemzeti küldetésünkre" - mutatott rá a a Dunamelléki református egyházkerület vezetője.
Orbán Viktor beszédében úgy fogalmazott: Erdélyi Géza halála nemcsak az egyháznak, hanem a magyar nemzeti közösségnek is súlyos veszteség.
Olyan vezetőnek nevezte őt, „akinek a tartásában mindig meg lehetett bízni”, és akinek jelenléte biztonságot adott nemcsak a felvidéki hívőknek, hanem a szélesebb magyar közösségnek is. A miniszterelnök kiemelte: számára mindig megnyugtató volt tudni, hogy Rimaszombatban él valaki, akihez bármikor fordulhat segítségért vagy tanácsért. Hozzátette: Erdélyi Géza nem pusztán egyházi tekintély volt, hanem olyan vezető, akinek csendes, mégis rendíthetetlen kiállása „acélos tartást” sugárzott.
Orbán Viktor felidézte: Erdélyi Géza nehéz időkben, a rendszerváltozás viharai közepette állt a felvidéki reformátusok élére, akiket olyan időszakban kellett vezetnie, amikor a felvidéki magyarságnak újra meg kellett tanulnia felemelt fejjel járni a kommunista rendszer embertelen dekrétumai és az évtizedes elnémíttatás után.
Azért dolgozott, hogy a felvidéki magyarok ismét otthonukra találjanak szülőföldjükön, hogy anyanyelvükön beszélhessenek, tanulhassanak, imádkozhassanak - méltatta a püspököt, hozzátéve "az ő munkája nélkül nem jöhetett volna létre az a talapzat sem, amelyre 2010 után építkeztünk".
Erdélyi Géza abba a nagy láncolatba illeszthető, amelynek tagjai Bethlen Gábortól Ravasz Lászlóig mindig tudták: a hit dolga egyben a nemzet dolga is - hangsúlyozta.
A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar közösség jövője nem támaszkodhat kizárólag a politika küzdelmeire és keménységére, szükség van azokra „a szelíd emberekre”, akik képesek egyensúlyt, békességet és irányt mutatni. Erdélyi Géza életművét ilyen kiegyensúlyozó, összekötő erőként értékelte.
A magyar kormányfő felidézte: Magyarország 2005 tavaszán állami kitüntetést adományozott Erdélyi Gézának. Az átadás a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló, december 5-i népszavazás után lett volna, de a püspök nem vette át a kitüntetést, hogy utána is a hívek szemébe tudjon nézni. Nem a dicsőség, nem a protokoll, nem a politikai széljárás, nem a pillanatnyi érdek, csak egyetlen zsinórmérték: a hívek tekintete, a közösség bizalma, az Isten előtti egyenes megállás vezette - méltatta a református vezetőt.
Orbán Viktor végül köszönetet mondott Erdélyi Gézának, amiért prédikációival tanította, életével pedig bizonyította, hogy a hit nem fájdalomcsillapító, hanem tartás, magyarnak lenni pedig nem választás, hanem küldetés.
A templomi szertartás befejeztével a gyászoló sokaság csendes menetben indult el a rimaszombati temető felé, ahol örök nyugalomra helyezték Erdélyi Gézát. A temetésen résztvevők a végső búcsú perceiben nemcsak egy kivételes egyházi vezetőtől váltak el, hanem a felvidéki magyarság egyik meghatározó alakjától is – olyan embertől, akinek szolgálata, hite és embersége évtizedeken át adott erőt és támaszt közösségeinek.
