2024. november 16., 17:23

A pénz a hegyekbe és a nagyokhoz vándorol

A MAGYAR7 rendelkezésére áll az a lista, amelyből kiolvasható, hogy évente milyen összegekkel járulnak hozzá a dél-szlovákiai, magyarok is lakta városok, illetve az egyes dél-szlovákiai járások ahhoz, hogy a magasabban fekvő települések élete jobb és könnyebb legyen.

önkormányzatok finanszírozása
A pirosak bevétele bánja a zöldek gyarapodását
Fotó: Pro Civis

Érsekújvár 519, Tőketerebes 340, Losonc 205 ezer! – kiabálhatnák az összegeket egy képzelt aukción a dél-szlovákiai városok polgármesterei, amikor arról van szó, hogy az egyes járási központok milyen összegről kénytelenek lemondani azoknak a szlovákiai településeknek a javára, amelyek 300 méternél magasabban fekszenek.

A jelenleg érvényes előírások értelmében ugyanis minden alacsonyabban fekvő település bevételeinek kárára ennyivel többet kapnak azok, amelyek magasabban fekszenek. 

Szlovákiában kis híján háromezer település, falu és város van, amelyek közül 1700 alacsonyabban és 1300 pedig magasabban fekszik a művileg meghatározott 300 méteres tengerszint felett, azaz a települések mintegy 44 százalékának a többlettámogatásával aránytalanná válik a települési önkormányzatok finanszírozása. Érdekességképpen azt is megemlítjük, hogy a magasabban fekvő településeken szinte pontosan 2 millióan élnek, míg a 300 méter alatti, akár szponzornak is nevezhető falvakban és városokban 3,5 millióan laknak. Tehát nemcsak a települések számában, hanem a lakosság arányában is majdnem ugyanaz az arány, 40 százalék kap plusz pénzt a fennmaradó mintegy 60 százaléktól. 

A problémára már hosszú ideje igyekszik rámutatni a Pro Civis társadalomkutató műhely, illetve a Csallóközi Falvak és Városok Szövetsége, valamint mindkettő oszlopos tagja, Őry Péter, akit szeptember végén a Magyar Szövetség alelnökévé választottak. Így aztán nem sokáig váratott magára, hogy a megújulni szándékozó párt és annak új vezetése a fő preferenciák közé sorolja az önkormányzatok anyagi részesedése területén tapasztalható visszásságok napirendre tűzését és megoldását.

Nemcsak egyetlen furcsaságról van ugyanis szó, hiszen a tengerszint feletti magasság csak az egyik kritérium, ami különböző kategóriába sorolja a településeket. A másik megosztó kritérium a települések nagysága szerinti finanszírozási elv. 

Fizetésünk adója kerül elosztásra

Még mielőtt a nagyság szerinti elosztási elv rövid ismertetésére szánnánk néhány gondolatot, fontosnak tartjuk elmondani, hogy írásunkban a szlovákiai települési önkormányzatok fő bevételi forrásáról, az alkalmazottak és az egyéni vállalkozók bevételei után fizetett adó nagy részének elosztásáról van szó. Ahogy azonban azt már fenti sorainkban is jeleztük, az elosztás nem arányosan történik, s mindjárt hozzá is kell tennünk, hogy ez a rendszer húsz éve működik.

Tehát, amikor azt mondjuk, hogy Érsekújvár pénze 519 ezer euróval lett kevesebb, az csak egyetlen évet jelent. Ha belegondolunk, hogy az aránytalan elosztás eredménye húsz év alatt már több mint 10 millió euró, akkor az érsekújvári olvasóink konkrétan el tudják képzelni, hogy ebből mit csinálhatott volna a város.

Az elosztás lényege ugyanis az, hogy nem egy további forrásból juttatnak plusz pénzt a magasabban fekvő településeknek, hanem a többiek járandóságából csípnek le nem kis szeletet. Ahogy azt Őry Péter múlt pénteki sajtótájékoztatóján határozottan kijelentette, nincs tudomása semminemű olyan körülményről, amely indokolná, hogy a magasabban fekvő települések ilyen plusz bevételre legyenek jogosultak, ráadásul éppen a többi település kárára. Őry azt is hozzátette, hogy a klímaviszonyok változása nyomán éppen, hogy a déli, alacsonyabban fekvő települések költségei növekednek a hűtési szükségletek miatt, míg a hegyvidéken a fűtési költségek egyre inkább csökkenő tendenciát mutatnak. 

A nagyobb aránytalanul többet kap

Mindehhez társul az aránytalanságot eredményező másik elosztási elv, a település nagysága, vagy pontosabban a lakosságszáma alapján létrehozott két kategóriás elv.

A szűk, 9 tagú, de nagyobb bevételű csoportot az 50 ezernél nagyobb városok jelentik, amelyek a többiekhez képest kapnak aránytalanul nagyobb részt az adóbevételekből. Gubík László, a magyar párt elnöke erről az ország miniszterelnökének is beszámolt egy személyes találkozót kérő levélben, konkrét példaként Robert Fico szülővárosát, Nagytapolcsányt hozta fel, amely évi mintegy 600 ezer eurótól esik el, mert lakossága nem haladja meg az 50 ezret és nem fekszik magasabban, mint 300 méter.

önkormányzatok finanszírozása
A táblázatból látszik, hogy mekkora az éves bevételkiesés (ezer euróban)
Fotó:  Pro Civis

Azt már lapunk kérdésére mondta el a pártelnök, hogy még nem kapott választ, de Gubík azt is megfelelő reakciónak tartaná, ha a miniszterelnök egy kompetens kormánytagot vagy szakértőt jelölne ki a tárgyalás lefolytatására. 

A magyar párt petíciót indít

A Magyar Szövetség azonban nem akar csak a miniszterelnöki válaszra hagyatkozni, hanem be kíván kapcsolódni a települések finanszírozását szabályozó törvény módosításának tárcaközi vitájába. Kapóra jött ugyanis, hogy a téma gazdája, a pénzügyminisztérium az óvodák állami finanszírozásba vétele miatt a törvény módosítását kezdeményezte.

A Magyar Szövetség, mint a nyilvánosság egyik képviselője úgy tud részt venni az egyeztetési folyamatban, hogy petíciót indít érveinek és véleményének ismertetése érdekében. Ha sikerül ötszáz támogató aláírást szerezniük, a minisztériumnak konzultálnia kell velük. 

Az említett sajtótájékoztatón a két pártvezető be is jelentette az aláírásgyűjtés megkezdését, amelyre nagyon rövid idő áll rendelkezésre, hiszen legkésőbb november 18-án már a megfelelő helyen kell az íveknek lenniük.

A Magyar Szövetség határozott véleménye, hogy a két, aránytalanságot eredményező kritériumot, a tengerszint feletti magasságot és a település nagyságát törölni kell.

Regionális és nem nemzetiségi probléma

Arról nincs tudomásunk, hogy az elmúlt húsz évben folyamatosan átcsoportosított pénzösszegeket legalább valamilyen szimbolikus módon megköszönték, elismerték volna a „kötelezően adakozóknak”, de hát, a hála nem politikai kategória, ez esetben még regionális szinten sem! 

Mindenesetre ez komoly próba lesz a Magyar Szövetségnek, elvégre az alacsonyabban fekvő, délnyugati, déli és keleti régiókban a szlovákság is jelen van, azaz elsősorban regionális és nem nemzetiségi problémát jelent az ügy.

A korábban sokat hangoztatott, nemzetiségtől független regionalizmus képviseletének a kitűnő példája ez! 

(Köszönjük a Pro Civis két kutatójának, Mészáros Andrásnak és Kállay Andrásnak a cikkünk írásához nyújtott segítségét.)

Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/46. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.