2026. március 10., 12:34

Kinek az érdeke, hogy eltöröljék a külföldi levélszavazást?

Az elmúlt hetekben komoly vita alakult ki a levélszavazás megszüntetéséről Szlovákiában. A javaslatot elsősorban a kormánypártok, a Smer és az SNS támogatja, míg az ellenzék szerint ez a külföldön élő szlovákiai állampolgárok választójogának korlátozását jelentené. A témáról Jozef Lenč politológust kérdeztük.  

Jozef Lenč
Fotó: Jozef Lenč hivatalos facebook oldal, TASR
A demokrácia aktív választót feltételez

Jozef Lenč szerint elvi szinten nem feltétlenül problémás a levélszavazás megszüntetésének gondolata. A politológus ugyanis nem híve, hogy levélben, sem pedig az online történő szavazásnak.

Úgy véli,

a demokrácia működéséhez aktív választókra van szükség, és az állampolgároknak többet kellene tenniük a közéletért annál, minthogy két hétköznapi tevékenység között leadják voksukat.

A választások egyik alapelve szerinte a titkosság, amelyet garantálni és következetesen megkövetelni kell.

Ebben a tekintetben azonban a levélszavazás és a hagyományos, szavazóhelyiségben történő voksolás között lényeges különbségek vannak

- mondja az elemző.

Míg a szavazóhelyiségben a választóktól elvárják, hogy titokban tartsák döntésüket, és az egész eljárás arra épül, hogy a szavazás pillanatában senki ne befolyásolhassa őket, addig a levélszavazás esetében ezek a feltételek nem ellenőrizhetők ugyanilyen módon

- fejti ki a politológus.

Lenč szerint

ezért jogos felvetés lehet a választás titkosságának megerősítése.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, ha valóban ez lenne a cél, akkor a kérdést a választási ciklus elején kellett volna megnyitni, nem pedig közvetlenül a következő választások előtt. A választási szabályok módosítása a voksolás közeledtével, széles társadalmi vita nélkül szerinte veszélyes precedenst teremthet.

Politikai érdekek a háttérben

A politológus szerint a jelenlegi vita egyik paradoxona, hogy a javaslatot benyújtó Smer még saját koalíciós partnereivel sem egyeztetett kellőképpen.

Erre utal az is, hogy Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter korábban azt nyilatkozta, nem tudott a kezdeményezésről, miközben Robert Kaliňák, a miniszterelnök tanácsadója arról beszélt, hogy a belügyminisztérium hivatalnokai már dolgoznak a módosításon.

Ez a helyzet Lenč szerint politikai lehetőséget adhat az ellenzéknek, ha képes kihasználni a koalíción belüli feszültségeket. 

Nem meglepő tehát, hogy az ellenzéki pártok élesen bírálják a javaslatot, hiszen a külföldön élő szlovákiai állampolgárok többsége hagyományosan inkább rájuk szavaz

- mondja Lenč, aki szerint az egyik oldal érvelése sem teljesen őszinte:

mind a kormányoldal, mind az ellenzék elsősorban saját szimpatizánsait próbálja meggyőzni álláspontja helyességéről.

Lenč arra is figyelmeztet, hogy az ellenzéknek óvatosnak kell lennie, előfordulhat, hogy a levélszavazás megszüntetésének ürügyén a parlamentben végül olyan további módosítások is átmennek, amelyek egyes pártok választási esélyeire sokkal nagyobb hatással lehetnek.

Bizonyíték nincs a külföldi beavatkozásra

A Smer egyik fő érve a levélszavazás ellen az, hogy szerintük a korábbi választások során külföldről befolyásolhatták a választási eredményeket. Lenč szerint azonban erre semmilyen bizonyíték nincs.

Lehet, hogy egyesek szerint ilyen beavatkozás történt, a rendelkezésre álló tények alapján azonban nem lehet ezt alátámasztani. Az ilyen állítások inkább politikai vélemények, mintsem bizonyítható tények

- fogalmaz a politológus.

Ugyanakkor szerinte továbbra is érvényes az az elvi különbség, hogy

míg a szavazóhelyiségben voksolók esetében a titkosság betartása kötelező, a levélszavazásnál ezt a gyakorlatban nem lehet ellenőrizni.

Valóban korlátoznák a választójogot?

Az ellenzéki pártok gyakran azzal érvelnek, hogy a levélszavazás megszüntetése a külföldön élő állampolgárok választójogának korlátozását jelentené. Lenč szerint ez a megfogalmazás túlzó.

A politológus úgy véli,

a szavazás megnehezítése vagy kevésbé kényelmessé tétele nem azonos a választójog elvételével. 

Ha egy település egy választókerületben megváltoztatja a szavazóhelyiség helyét, vagy az egy nehezebben megközelíthető épületben kap helyet, ahol például nincs felvonó, azt sem tekintjük a választójog korlátozásának

- hozza fel a példát Lenč.

Mennyit számítanak a külföldi szavazatok?

A külföldről érkező voksok jelentősége Lenč szerint gyakran túl van hangsúlyozva. Elmondása szerint a legutóbbi parlamenti választáson a külföldről leadott szavazatok az összes voks mintegy 1,95 százalékát tették ki.

Ez a politológus szerint egyesek számára döntő jelentőségű lehet, mások viszont nem tartják meghatározónak. 

Az azonban jól látszik, hogy mind a változtatást szorgalmazó politikai erők, mind azok, akik ellenzik a levélszavazás megszüntetését, fontos tényezőként tekintenek ezekre a szavazatokra. Éppen ezért próbálja az egyik oldal eltörölni, a másik pedig megőrizni a jelenlegi rendszert 

- zárja a beszélgetést Lenč.

Megosztás
Címkék