Elérhető cél a pozitív diszkrimináció?
A múlt heti oktatási kerekasztalon a kulisszák mögül kiszivárgó hírek szerint az egyik szakértő Tomáš Drucker tárcavezetőnek szegezte a kérdést: harmincöt év után miért nem lehet végre külön elbánásban részesíteni a magyar iskolákat. Értsd, kijár-e a közösségünknek a pozitív diszkrimináció?
Múlt hétfőn a komáromi Tiszti Pavilon dísztermében tanácskoztak a déli régiók közoktatásának helyzetéről és jövőképéről a szaktárca és a Magyar Szövetség, illetve a fenntartó megyék, helyi önkormányzatok és a szakmai szervezetek képviselői. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón az oktatási miniszter igyekezett rácáfolni az aggodalmakra, amelyek a tervezett iskolaösszevonások miatt merültek fel.
Drucker arról beszélt, nem szeretnének iskolákat bezárni, a tárca elsődleges célja a minőségi közoktatás biztosítása. A miniszter szerint az intézményhálózat racionalizálása ezt a célkitűzést szolgálja.
Drucker hangsúlyozta, az intézmények összevonását nem erőből akarják megvalósítani, az érintettekkel, a fenntartókkal, a szakmai szervezetekkel készek a párbeszédre. Hozzátette, a racionalizálás és egyúttal a jogszabályi reformok nem erőltetett tempóban, egyik évről a másikra valósulnak meg, a tervezett változtatásokat 2030-ra szeretnék lezárni.
Azt is tegyük hozzá, miközben az oktatási tárcavezető a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, következetesen az elmúlt évtizedekben megszokott fogalmi készlettel érvelt, hiszen a déli régiók esetében nemzetiségileg vegyesen lakott területekről beszélt. Vagyis, ahogy hangsúlyozta is, a fennálló problémák nemcsak a magyar iskolákat, hanem a régióban élő szlovák közösség tanintézményeit is érintik.
Márpedig a kedvezőtlen demográfiai környezet a magyar iskolákat sokkal érzékenyebben érinti, mint a többségi szlovák oktatási intézményeket. Ahogy azt a tényt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a magyar nyelvű közoktatásnak nemcsak az oktatási-nevelési feladatainak kell eleget tennie, a magyar közösség identitásának megőrzésében is kulcsszerepe van.
Az ugyanakkor biztató, hogy a kérdésünkre, a pozitív diszkrimináció milyen formáit támogatná a nemzetiségi iskolákban, Drucker úgy reagált, a minisztérium kész meghallgatni, ha konkrét javaslatok érkeznek.
A tárcavezető kitért arra is, az általa vezetett minisztérium támogatja azt a módszertani szempontot, hogy a magyar diákok a szlovák nyelvet idegen nyelvként tanulhassák. Emlékezve, hogy a szlovák oktatáspolitika ebben a kérdésben évtizedekig mereven elutasító volt, ezt is az üdvözlendő fejlemények közé kell feljegyeznünk.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a múlt heti oktatási kerekasztalt úgy értékelte, konkrét eredmények ugyan nem születtek, de üdvözlendő, hogy a minisztérium nyitott a párbeszédre a szakmai szervezetekkel, a fenntartókkal és a magyar közösség politikai érdekképviseletével. Gubík leszögezte, a magyar nyelvű közoktatás stratégiai kérdés a felvidéki magyarság számára, ezért ennek megfelelő figyelmet kell ráfordítani.
A pártelnök hangsúlyozta, a Magyar Szövetség konkrét, többlépcsős javaslatot ismertetett az oktatási kerekasztalon, a szaktárcán belüli magyar főosztály megerősítésétől a magyar nemzetiségi oktatás jogszabályi definícióján át a gyakorlati oktatási autonómiáig.
Gubík a vajdasági példára hivatkozva kívánatos célként fogalmazta meg egy olyan nemzeti(ségi) tanács felállítását, amely fenntartói jogkörökkel rendelkezne a magyar közoktatási intézmények kapcsán.
Ugyan a kormány a legközelebbi ülését csak augusztus 20-án tartja, két fontos jogszabálytervezetet is a nyári szünetben bocsátott tárcaközi egyeztetésre: az iskolahálózat optimalizálását is tartalmazó oktatási törvénycsomagot és a párttörvény módosítását.
A kabinet talán abban bízott, a nyári szabadságolások idején a társadalmi vitában kevesebb módosító javaslat születik. A jogszabálymódosításokban közös, hogy fontos lenne a nemzetállami logikával szemben a pozitív diszkrimináció érvényesítése.
A Magyar Szövetség mindkét, a felvidéki magyarság szempontjából kiemelten fontos jogszabálytervezet kapcsán megfogalmazta a maga javaslatait.
Az oktatási törvénycsomag kapcsán a párt szorgalmazza egy nemzetiségi oktatásért felelős speciális iskolai hivatal létrehozását, amely biztosítja a magyar nyelvű állami oktatási programokat, koordinálja a nemzetiségi iskolák működését és szakmai, nyelvi támogatást nyújt.
A magyar párt javasolja továbbá a nemzetiségi iskolák és oktatási intézmények rendszerének törvényi meghatározását, kötelező tantárgyakkal magyar nyelven (például anyanyelv és irodalom, történelem, regionális nevelés). A Magyar Szövetség azt is szeretné elérni, hogy a nevelési tanácsadó intézmények magyar nyelven is nyújtsanak szolgáltatásokat, megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberek által.
A Magyar Szövetség elnöke a Ma7-nek adott múlt heti interjújában a pártok finanszírozásának tervezett módosítására és a választási küszöb kilátásba helyezett emelésére is reagált. Gubík nem titkolta, hogy a tervezett módosítások komoly kihívások elé állíthatják a magyar pártot, de hozzátette, minden kihívás egyúttal lehetőségeket is rejt.
A pártelnök szerint a választási szabályokról elindult vita lehetőséget ad a pártnak arra, hogy a saját javaslatait is az asztalra tegye, vagyis a Magyar Szövetség 13 pontos programjában megfogalmazott regionális alternatív küszöb és a nemzetiségi természetes mandátum is napirendre kerüljön.
Emlékeztetőül, az elmúlt hetekben Robert Fico kormányfő kilátásba helyezte a parlamenti küszöb ötről hét százalékra emelését, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter pedig a pártok finanszírozásának átalakítását vetette fel. A belügyi tárca elképzelései szerint a jelenleg hatályos három százalék helyett a jövőben csak azok a pártok lennének jogosultak az állami támogatásra, amelyek a parlamenti választásokon legalább öt százalékot érnének el. Az nem teljesen világos, hogy a kormányfő és a belügyminiszter egyeztették-e a felvetett ötleteiket, ahogy az sem, hogy a nyári hónapokra időzített politikai lufiról van-e szó.
Gubík szerint a javaslatot érdemes komolyan venni, és érvelni a Magyar Szövetség által javasolt módosítások szükségessége mellett. Ha a részleteket vizsgáljuk, a magyar párt által szorgalmazott regionális alternatív küszöb bevezetése esetén a választásokon induló pártoknak két megyében elég lenne megugorni egy akár az országos küszöbnél magasabb szintet, amely a Magyar Szövetség számára Nyitra és Nagyszombat megye esetében teljesíthető feltétel. A párt javaslata, amelyet az Országos Tanács áprilisi kassai ülésén hagytak jóvá, hét százalékos alternatív küszöbbel számol, de az országos küszöb emelése esetén az említett két megyében akár magasabb mérce is megugorható, hiszen a kedvezőtlen demográfiai trendek ellenére a magyar közösség a népesség több mint egyötödét teszi ki.
Csak a margóra jegyezzzük meg, a kisebbségi jogok tekintetében aligha európai mintaországnak tekinthető Romániában érvényben van a regionális alternatív küszöb, amely szükség esetén mankót adhatna a magyarság helyi képviseletének, az RMDSZ-nek. Ott három megyében kell minimálisan húsz százaléknyi voksot begyűjtenie a választásokon induló pártoknak. Az RMDSZ-nek a népességi arányokat vizsgálva ez a székelyföldi Hargita, Kovászna és Maros megyék mellett Szatmár esetében is megugorható küszöb.
A Magyar Szövetség másik javaslata, a nemzetiségi természetes mandátum bevezetése pedig a parlamenti küszöbtől függetlenül képviselethez juttatná a magyarságot, hiszen kiszámításra kerülne hány szavazat ér egy képviselői széket, és a magyar pártra leadott szavazatok ennek alapján lennének mandátumokra válthatók.
Zárásul jegyezzük fel, ha a választási küszöb módosítása átmegy a parlamentben, magyar szempontból kulcsfontosságú, hogy a regionális alternatív küszöb, de legalább a nemzetiségi közösségeknek járó pozitív diszkrimináció része legyen a csomagnak.
Örvendetes, hogy a Magyar Szövetséget nem érte váratlanul a választási szabályok módosítása, de a következő lépés még fontosabb. Elfogadtatni a partnerekkel, hogy a magyar érdekképviselet tartós jelenléte a parlamenti politizálásban fontos adaléka a stabilitásnak. Ha pedig a küszöbemelés mégis lufinak bizonyul, a magyar párt célja nem lehet más, mint az elérhető közelségben maradt küszöb átugrása.
