Egységben az erő - összefogná a felvidéki magyar településeket a Szlovákiai Magyar Önkormányzati Társulás
A szlovákiai magyar települések közös problémáiról és megoldási javaslatokról szólt a Szlovákiai Magyar Önkormányzatok Társulása találkozója a galántai és vágsellyei járási polgármesterekkel és Nagyszombat, illetve Nyitra megyei képviselőivel. A társulás célja az érdekérvényesítés és egy erős, hatékony, ütőképes szlovákiai magyar önkormányzati segítő közösség kiépítése.
A galántai Pázmány Péter Alapítvány székházába érkezett meg a Szlovákiai Magyar Önkormányzatok Társulása küldöttsége Őry Péter és Kállay András személyében, akik a Pro Civis társulás berkein belül évek óta komoly szinten kutatják a szlovákiai magyar önkormányzatokat sokszor hátrányosan érintő kérdéseket.
Galántán két járás, valamint két megye képviselői, polgármesterei gyűltek össze, hogy meghallgassák a társulás alapítóinak elképzeléseit, esetlegesen csatlakozzanak a társuláshoz. Agócs Gergely, Királyrév polgármestere és Zupko Tamás, Pozsonyvezekény polgármestere már úgy érkeztek a találkozóra, hogy testületi ülésen döntöttek már a csatlakozásról, és belépnek a Szlovákiai Magyar Önkormányzatok Társulásába.
Őry Péter a Szlovákiai Magyar Önkormányzati Társulás (SzMÖT) létrehozásának előkészítését ismertette a jelenlevőkkel. Több fókuszcsoportos beszélgetés után tavasszal sikerült bejegyeztetni a társulás alapszabályát. Az alakuló ülésre januárban kerítenének sort, addig szeretnék, ha minél több önkormányzat vagy, ha azt a helyi viszonyok nem teszik lehetővé, minél több önkormányzati egyén csatlakozna a társuláshoz, hogy az a későbbiekben ütőképes lehessen és erőt tudjon demonstrálni a szlovákiai magyar falvakat hátrányosan érintő kérdésekben és azok megoldási javaslatainak benyújtásakor.
Az előterjesztő kiemelte, hogy az önkormányzati társulás létrehozása nem érinti a meglévő érdekképviseleti szervezetekben való tagságot (ZMOS, Városok és Falvak Szövetsége).
A létrehozandó új szervezet célja, hogy a magyarlakta önkormányzatokat érintő specifikus ügyekkel foglalkozzon, különös tekintettel a magyar nyelvű oktatási intézmények fenntartásával kapcsolatos kihívásokra, a községfinanszírozási rendszer kérdésére, valamint a szlovákiai magyar nyelvhasználat lehetőségeinek bővítésére.
A tagsági illetékkel kapcsolatban még nincs döntés, erről az alakuló ülésen döntenek majd a résztvevők.
Kállay András ismertette a Pro Civis eddigi munkáját a községfinanszírozás terén. Bemutatta a napságrendi és magassági kvótát ábrázoló térképeket. Rámutatott, hogy a jelenlegi finanszírozási rendszer hátrányt jelent a magyarlakta településeknek. A magyarlakta települések közül 504 település a kárvallottja a rendszernek (az összesen 517-ből). A 2006-ban bevezetett rendszer minden módosítással csak kedvezőtlenebbé vált a kisebb települések számára.
Példaként említette, hogy míg Pozsony korábban 100 euróból 109-et kapott, most már 120 körül jár, addig a magyarlakta települések a korábbi 94 helyett most már csak 89 eurót kapnak minden 100-ból.
Tájékoztatta a jelenlévőket az oktatásfinanszírozást érintő változásokról is: 2030-tól megszüntetnék az emelt kvótákat a 250 alatti létszámú iskoláknál. Ez súlyosan érintené a kistelepülések iskoláit, különösen a magyar tannyelvű intézményeket. Konkrét, járási szintű adatokat mutatott be arról, hogy ez mekkora pénzügyi veszteséget jelentene az érintett önkormányzatoknak. Rámutatott, hogy például Nádszeg nagytelepülés ezen a rendszeren 282.102 eurót veszítene, olyan kisebb település mint például Királyrév 26.537 eurós veszteséggel jönne ki a kvótarendszerből.
A résztvevők bemutattak egy tesztüzemben működő önkormányzati chatbotot is, ami magyar és szlovák nyelven egyaránt képes válaszolni a polgárok kérdéseire.
A találkozóról és az Őry Péterrel folytatott beszélgetésünkről részletesebben a Magyar7 hetilap jövő heti számában olvashat
