Az Európai Unió változó megítélése
Bár Szlovákia húsz éve tagja az Európai Uniónak, a lakosságnak már ezt az időszakot megelőzően is volt véleménye a társulásról, illetve az ország csatlakozásának lehetséges hozadékairól. Érdemesebb inkább harmincéves távlatról beszélni, hiszen az 1989-es rendszerváltozással vált elvileg és gyakorlatilag is lehetségessé, hogy az uniós tagság egyáltalán szóba kerülhessen. Az azóta eltelt időben a lakosság – köztük a magyarok – véleménye is változott magáról a tagságról és az Európai Unióról is. Hiánypótló munkaként ezt térképezte fel Lampl Zsuzsanna, szociológus, egyetemi docens.

A csehszlovák, majd 1993 után a pozsonyi kormányok is elsődleges céljukként tűzték ki az uniós és a NATO-tagságot, s olvasóink közül is még biztosan sokan emlékeznek arra, hogy a 2004-es EU-csatlakozáskor és azt megelőzően is optimizmus, mondhatni, olykor hurráoptimizmus jellemezte a társadalmat. Lampl Zsuzsanna lefordította a könnyen értelmezhető számok nyelvére, hogy annak idején mekkora volt ez a pozitív hozzáállás, illetve, hogy három évtized múltával hogyan változott. S mindezt elsősorban a szlovákiai magyarság szempontjából vizsgálva. A kutatás eredményeiről szóló előadás a Fórum Kisebbségkutató Intézet november végi konferenciáján hangzott el, illetve nyomtatott változatban hozzáférhető a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Szemle című kiadványának ezévi különkiadásában.
1995-ben kezdődtek a csatlakozással kapcsolatos közvélemény-kutatások. Ezekből idézve Lampl Zsuzsanna megállapította, hogy az 1995–2002-es időszakban 52-ről 67 százalékra emelkedett a csatlakozást támogató lakosság aránya, miközben az ellenzők aránya 17-ről 24 százalékra nőtt.
– hangsúlyozta a szociológus. Példaként felhozta, hogy 2001 júniusában a szlovákok 60 százaléka támogatta az uniós csatlakozást, 2002 márciusában pedig 67 százalékuk értett egyet a tagsággal. A magyaroknál előbb 73, majd 81 százalék volt ez az arány, vagyis a magyar integrációpártiak aránya 2001-ben és 2002-ben is 13–14 százalékponttal felülmúlta a szlovákokét.
2007-ben készült a Kárpát-medencében élő magyarságot felölelő Kárpát Panel című kutatás, amely tanúsága szerint a felvidéki magyarság körében már megjelentek a felfokozott eurooptimizmusból való kijózanodás jelei. Szlovákia uniós csatlakozásával már csak 45 százalék volt elégedett, 39 százalék tartotta jónak és rossznak is, 4 százalék volt elégedetlen. Azt viszont még a megkérdezettek 64 százaléka vallotta, hogy Szlovákiának az előnyére vált az uniós csatlakozás.
Továbblépve az időben, 2015-ben a szlovákiai magyarok egyharmada, 2018-ban pedig már a 48 százaléka tartott az európai helyzet rosszabbodásától. Igaz, ezek a vélemények nem kimondottan az Európai Unióra vonatkoztak, mégis az EU megítélésének fokozatos változásáról, és a vele való növekvő elégedetlenségről árulkodnak.
– mutatott rá Lampl Zsuzsanna, majd két újabb kutatásra utalva hozzátette, hogy 2023-ban a szlovákiai lakosság 56 százaléka jó, 13 százaléka pedig rossz dolognak tartotta az uniós tagságot. Az Eurobarometer idei tavaszi felmérése szerint már csak 48 százalék szerint pozitív és 17 százalék szerint negatív az uniós tagság, és 34 százaléknyian semlegesen viszonyulnak ehhez a kérdéshez (az uniós átlag 47, 17 és 36%).
– mondta Lampl, és még egy érdekes eseményre hívja fel a figyelmet. Az pedig a 2003-as népszavazás részvételi eredménye. Amikor kellett, a lakosságnak csak az 52 százaléka állt ki az Unió mellett nemcsak szavakban, hanem választási részvétellel is.
A már említett 2024-es felmérés azt vizsgálja, hogy napjainkban miként viszonyulnak a szlovákiai magyarok az Európai Unióhoz. Az első adat szerint a férfiak negatívabban, a nők pozitívabban ítélik meg az EU-t. Korcsoportok szerint a 18-34 évesek a legpozitívabbak az Unióval, s ez a pozitív attitűd a korral csökken. Az alapiskolai és szaktanintézeti végzettségűek, valamint a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők viszonyulása inkább negatív (55-54%), míg a gimnáziumi érettségivel és felsőfokú végzettséggel rendelkezők véleménye kimagaslóan pozitív; arányuk 56 és 63 százalék között mozog.
A római katolikusok és a görögkatolikusok között a pozitív vélemények aránya 53 és 54 százalék, ezzel szemben a reformátusok és az evangélikusok között a negatív vélemények felé billen a mérleg (55 és 57%).
A kutatásból kiderül, minél jobb egy család anyagi helyzete, annál pozitívabban viszonyul az Unióhoz. A két szélső kategória, a jó és az anyagi szükséghelyzetben élők közti véleménykülönbség eléri a 25 százalékpontot.
Ezzel együtt azonban, ha most lenne a népszavazás, magyarok 53,5 százaléka igent mondana Szlovákia uniós csatlakozására, és a NATO-tagságra is. A legtöbben, a magyarok 72,6 százaléka pedig Szlovákia V4-tagságára voksolna – zárta Lampl Zsuzsanna, szociológus.
Megjelent a Magyar7 2024/50. számában.