2024. december 17., 15:36

Az Európai Unió változó megítélése

Bár Szlovákia húsz éve tagja az Európai Uniónak, a lakosságnak már ezt az időszakot megelőzően is volt véleménye a társulásról, illetve az ország csatlakozásának lehetséges hozadékairól. Érdemesebb inkább harmincéves távlatról beszélni, hiszen az 1989-es rendszerváltozással vált elvileg és gyakorlatilag is lehetségessé, hogy az uniós tagság egyáltalán szóba kerülhessen. Az azóta eltelt időben a lakosság – köztük a magyarok – véleménye is változott magáról a tagságról és az Európai Unióról is. Hiánypótló munkaként ezt térképezte fel Lampl Zsuzsanna, szociológus, egyetemi docens.

Lampl Zsuzsanna
Fotó: A szerző archívuma

A csehszlovák, majd 1993 után a pozsonyi kormányok is elsődleges céljukként tűzték ki az uniós és a NATO-tagságot, s olvasóink közül is még biztosan sokan emlékeznek arra, hogy a 2004-es EU-csatlakozáskor és azt megelőzően is optimizmus, mondhatni, olykor hurráoptimizmus jellemezte a társadalmat. Lampl Zsuzsanna lefordította a könnyen értelmezhető számok nyelvére, hogy annak idején mekkora volt ez a pozitív hozzáállás, illetve, hogy három évtized múltával hogyan változott. S mindezt elsősorban a szlovákiai magyarság szempontjából vizsgálva. A kutatás eredményeiről szóló előadás a Fórum Kisebbségkutató Intézet november végi konferenciáján hangzott el, illetve nyomtatott változatban hozzáférhető a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Szemle című kiadványának ezévi különkiadásában.

Az Európai Unió megítélésének ismertetését Lampl érdekes és fontos párhuzammal kezdi, összeveti a szlovákiai magyarság viszonyulását a teljes lakosság véleményével. A korabeli közvélemény-kutatások eredményeiből és saját szociológiai munkáiból indult ki, majd beszámolója második részében részletesen elemezte azokat. Ez utóbbi kutatás azt mutatja be, hogy napjainkban, azaz 2024-ben hogyan viszonyulnak a szlovákiai magyarok az Európai Unióhoz. Ez az elemzés a Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlegén, idén április 15-e és 29-e között készült, Aktuális közéleti kérdések című felmérésén alapul, 1111 magyarul tudó dél-szlovákiai bevonásával. Tehát nem a magyar nemzetiség volt a mintába kerülés kritériuma, hanem a magyar nyelvtudás; mivel a legutóbbi népszámlálás bevezette az ún. második nemzetiség fogalmát. A kutatásba ez utóbbiakat is igyekeztek bevonni.
A magyarok a csatlakozás legfőbb támogatói

1995-ben kezdődtek a csatlakozással kapcsolatos közvélemény-kutatások. Ezekből idézve Lampl Zsuzsanna megállapította, hogy az 1995–2002-es időszakban 52-ről 67 százalékra emelkedett a csatlakozást támogató lakosság aránya, miközben az ellenzők aránya 17-ről 24 százalékra nőtt.

Ami számunkra különösen érdekes és fontos, hogy meghatározó összefüggés mutatkozott a csatlakozást támogatók és a magyar nemzetiség között abban az értelemben, hogy a magyarok folyamatosan csatlakozáspártibbak voltak a más nemzetiségű lakosoknál"

– hangsúlyozta a szociológus. Példaként felhozta, hogy 2001 júniusában a szlovákok 60 százaléka támogatta az uniós csatlakozást, 2002 márciusában pedig 67 százalékuk értett egyet a tagsággal. A magyaroknál előbb 73, majd 81 százalék volt ez az arány, vagyis a magyar integrációpártiak aránya 2001-ben és 2002-ben is 13–14 százalékponttal felülmúlta a szlovákokét.

1999-ben 66 százalék volt a csatlakozáspárti lakosság aránya, az SDKÚ és az MKP pártok szimpatizánsainak azonban a 91 százaléka, s az MKP választóinak csupán 3, az SDKÚ szimpatizánsainak viszont 6 százaléka ellenezte, így elmondható, hogy az MKP választói bizonyultak akkor a leginkább csatlakozáspártiaknak, s a szlovákiai magyarok nemcsak, hogy átlagon felül támogatták az uniós csatlakozást, hanem ők támogatták a leginkább. Elkötelezettségüket bizonyítja az ország egyetlen érvényes népszavazása is, amelyet éppen az EU-ba való belépés kapcsán rendeztek. A 16 dél-szlovákiai vegyes lakosságú járás felében az országos átlagnál magasabb volt a részvételi arány, s a Nagykürtösi és a Rozsnyói járás kivételével az összes magyarlakta járásban átlagon felül volt az igenek aránya. Különösen igaz ez a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban, ahol 95,2, illetve 95 százalék mondott igent Szlovákia Európai Unióba való belépésére.
A kijózanodás első jelei

2007-ben készült a Kárpát-medencében élő magyarságot felölelő Kárpát Panel című kutatás, amely tanúsága szerint a felvidéki magyarság körében már megjelentek a felfokozott eurooptimizmusból való kijózanodás jelei. Szlovákia uniós csatlakozásával már csak 45 százalék volt elégedett, 39 százalék tartotta jónak és rossznak is, 4 százalék volt elégedetlen. Azt viszont még a megkérdezettek 64 százaléka vallotta, hogy Szlovákiának az előnyére vált az uniós csatlakozás.

Továbblépve az időben, 2015-ben a szlovákiai magyarok egyharmada, 2018-ban pedig már a 48 százaléka tartott az európai helyzet rosszabbodásától. Igaz, ezek a vélemények nem kimondottan az Európai Unióra vonatkoztak, mégis az EU megítélésének fokozatos változásáról, és a vele való növekvő elégedetlenségről árulkodnak.

Ez abban is megmutatkozott, hogy 2018-ban az Unióról szóló vélekedés tekintetében már polarizálódott a szlovákiai magyarság. 51 százalékuk pozitívan, 49 százalékuk pedig negatívan vélekedett az EU-ról"

– mutatott rá Lampl Zsuzsanna, majd két újabb kutatásra utalva hozzátette, hogy 2023-ban a szlovákiai lakosság 56 százaléka jó, 13 százaléka pedig rossz dolognak tartotta az uniós tagságot. Az Eurobarometer idei tavaszi felmérése szerint már csak 48 százalék szerint pozitív és 17 százalék szerint negatív az uniós tagság, és 34 százaléknyian semlegesen viszonyulnak ehhez a kérdéshez (az uniós átlag 47, 17 és 36%).

Természetesen az egyes időszakok számai nem hasonlíthatók össze teljes mértékben, hiszen a kérdések és a válaszlehetőségek megfogalmazása nem mindenütt volt egyforma. A 2004 előtti kérdések a csatlakozás előtti, a későbbiek értelemszerűen az EU-ra vonatkozó véleményeket mutatják – hívta fel a figyelmet a kutató.
Az erősen pozitív viszonyulás visszaesett az összlakosság és a magyarok körében is, bár a magyarok továbbra is pozitívabban viszonyultak az Unióhoz"

– mondta Lampl, és még egy érdekes eseményre hívja fel a figyelmet. Az pedig a 2003-as népszavazás részvételi eredménye. Amikor kellett, a lakosságnak csak az 52 százaléka állt ki az Unió mellett nemcsak szavakban, hanem választási részvétellel is.

Ki mit támogat?

A már említett 2024-es felmérés azt vizsgálja, hogy napjainkban miként viszonyulnak a szlovákiai magyarok az Európai Unióhoz. Az első adat szerint a férfiak negatívabban, a nők pozitívabban ítélik meg az EU-t. Korcsoportok szerint a 18-34 évesek a legpozitívabbak az Unióval, s ez a pozitív attitűd a korral csökken. Az alapiskolai és szaktanintézeti végzettségűek, valamint a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők viszonyulása inkább negatív (55-54%), míg a gimnáziumi érettségivel és felsőfokú végzettséggel rendelkezők véleménye kimagaslóan pozitív; arányuk 56 és 63 százalék között mozog.

A római katolikusok és a görögkatolikusok között a pozitív vélemények aránya 53 és 54 százalék, ezzel szemben a reformátusok és az evangélikusok között a negatív vélemények felé billen a mérleg (55 és 57%).

A kutatásból kiderül, minél jobb egy család anyagi helyzete, annál pozitívabban viszonyul az Unióhoz. A két szélső kategória, a jó és az anyagi szükséghelyzetben élők közti véleménykülönbség eléri a 25 százalékpontot.

Végezetül elmondható, hogy a szlovákokhoz hasonlóan a felvidéki magyarok is kritikusabban tekintenek az EU-ra. Többségük szerint hozzájárul olyan negatív jelenségekhez, mint a hazai termelők háttérbe szorulása (71%), az illegális bevándorlók beáramlása (69%) és a helyi gazdaság leépülése (51%). Ellenben kevésbé járul hozzá az olyan pozitív jelenségekhez, mint az életszínvonal emelkedése (60%), a béke megőrzése (65%), az emberek európai identitásának megszilárdítása (71%) és az őshonos kisebbségek, például a szlovákiai magyarok védelme (76%).

Ezzel együtt azonban, ha most lenne a népszavazás, magyarok 53,5 százaléka igent mondana Szlovákia uniós csatlakozására, és a NATO-tagságra is. A legtöbben, a magyarok 72,6 százaléka pedig Szlovákia V4-tagságára voksolna – zárta Lampl Zsuzsanna, szociológus.

Megjelent a Magyar7 2024/50. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.