Világlátás Banja Lukában, a boszniai szerbek központjában
Soha nem tudjuk ki lesz a következő. Mit értek ez alatt? A nagypolitika sakkjátszmáján mindig előbukkan egy geopolitikai terület, ahol érdemes egymásnak ugrasztani a feleket. Európában két ilyen régió létezik, ahol hajlandóak még jókora csetepatékra. A keleti szláv verekedés még javában zajlik, a másik, azaz a Balkán mindig ugrásra készen. Ezen belül Bosznia és Hercegovina kitüntetett szerepet játszik, mivel jelenlegi területén több entitás és vallás keveredik. Mivel kecsegtet számára a jövő? Erre a választ még nem tudjuk, de ha már adódott az alkalom, sokadjára is meglátogattuk ezt a szenzációs országot.
Legutóbbi utunk a főleg szerbek által lakott észak boszniai részekbe vezetett. A világlátás hazai pályán kezdődik, de a Balkánon folytatódik. Sétáljuk be a sorok között Banja Lukát, a boszniai szerbek központját, hátha a tisztelt olvasó ezen beszámoló elolvasása után kedvet kap majd rá.
Múlt heti írásomban szerényen már értekeztem Banja Lukáról. A trappisták kiemelt szerepet játszottak a város életében. Bővebben erről az előző beszámolóban olvashatnak. A boszniai szerbek Banja Lukát tekintik központuknak, de ne higgyük azt, itt csak szerb formájú archetípusok és ortodox templomok fognak velünk szembe jönni. Ez a város, úgy mint az ország, etnikailag heterogén és mozaikos, képtelenség lenne színtiszta etnikai határt meghúzni. A szerbeken kívül bár megfogyatkozva, de a bosnyákok még kitartanak és horvátokkal is találkozhatunk a multietnikus városban.
A város központjában, a Vrbas folyó bal partján áll Banja Luka legjelentősebb műemléke, a Kastel, azaz a vár. Esti kivilágításában nagyon impozáns látványt nyújt. Utolsó banja lukai napunkon sikerült besétálni területét. Képe sokat változott a történelem viharai során. Ma egy vastag falakkal védett, kőerődítményt láthatunk, amelynek állagmegóvási munkálatai az elmúlt években indultak meg. A Kastel a helyiek kedvelt sétálóövezete, a vár falain belül pedig nyaranta szabadtéri színház működik. A középkori török hódoltság idején Banja Luka pasaszékhely volt. A XVI. században, Ferhád pasa tevékenységének nyomán épült a ma is látható Kastel.
A híres pasa emléke megmaradt épített formában is. Ferhád pasa mecsetje magasztos látvánnyal fogad minket. A mecsetet a jugoszláv hadsereg a legutóbbi délszláv háborúban porig rombolta, pár évtizedre rá újjáépítették, így manapság régi fényében tündököl. Az iszlám számára mi pogányok vagyunk, ettől függetlenül nem tántorítottak el, hogy meglessük belülről. Mire imára a hívők kezdtek megjelenni, addigra mi leléptünk és besétáltunk a központba. Érdekes kompozíciót lehet megörökíteni a mecsetről és a tőle nem messze magasodó Kotromanič dinasztia híres király szobráról. Vallások és kultúrák keveredése ez a város, mint sok másik Boszniában vagy éppen Hercegovinában.
A központban méltóságteljesen magasodó Megváltó Krisztus-székesegyház szerb ortodox templomba már nem tudtuk bemenni, mert addigra már ránksötétedett, de kívülről parádésan kivilágították. Mint sok más történelmi örökség, ez a templom szintén megsínylette a huszadik századot. A második világháborúban bombatalálat érte, majd az usztasák megparancsolták a szerbeknek, zsidóknak és romáknak, tégláról téglára teljesen bontsák le. Ahogy bosnyákoknak a mecsetet, úgy a szerbeknek is újraépítették az ortodox templomot, még a múlt század kilencvenes éveiben.
Banja Lukában az a jó, külföldivel alig találkozol. A városban végig biztonságban éreztem magam, hiszen olyan nép lakja, kinél a vendégjog előbbre van mindennél. Enni és mulatni nagyon is tudnak. A szórakozóhelyek csurig tele, hajnalig mulatnak a fiatalok. Mikor kirendeltem egyik este a banja lukai csevapot, a pincér mondta, itt ilyenkor március közepén külföldit csak elvétve látni. Májustól robban be az egész, bár a legtöbben ide a Balkánról érkeznek.
Apropó, a banja lukai csevap, vagy bosanski cevapi! Kóstolta már valaki? Már a formája is más, mint a hagyományos csevapcsicsáé. Nem egyenként formázott rudacskákat grilleznek, hanem négyesével egybegyúrva, kissé lapítva sütik ki őket. A banja lukai szakácsok esküdnek, ez a lapított forma az oka annak, hogy a hús nem szárad ki a grillezés során. És a hozzávalók? Sok marhahús, kevés birkahús, fokhagyma, só és bors – mindez összekeverve és faszénen kisütve. Az összetevők arányai pedig családonként és éttermenként változnak; ám van, ami közös: a grillezés illata és a lepény, amelybe a hagymával megszórt csevapokat teszik. Ínycsiklandozó ízorgia a javából.
Az országban negyedszer, Banja Lukában pedig másodszor jártam. Mondj nemet a túlárazott Adriára, helyette verekedj le Boszniába, ahol töménybe megkapod a balkáni valóságot. A tömegturizmus ide még nem tette be lábát, tartsa meg ezen jó szokását. Ha intenzív etnokulturális pillanatokat szeretnél, akkor ezt az országot neked találták ki. Cipő beköt, hátizsák fel, indulhat a világlátás.
