2022. március 7., 18:59

Van-e recept az orvoshiány enyhítésére?

Sose felejtem el, amikor egy délután megállt előttünk a doktor úr kis autója. Azért jött, hogy szóljon, a testvérem másnap okvetlenül menjen újabb vérvételre, mert nem tetszik neki a tegnapelőtt levett vér eredménye.

Bős egészségügy
Fotó: A szerző felvétele
A modern bősi egészségügyi központ

Nem telefonált, hanem eljött, hogy szóljon. Vagy amikor csapot-papot otthagyva, egyszer csak kiviharzott a rendelőből, kezében az orvosi táskával. A nővérke meg kiszólt: Beteghez ment a doktor úr, várni kell!

A doktor úr már hosszú évek óta a mennyországban rendel, elment a páciensei után, és mi tagadás, azóta sem találkoztam hasonlóan elhivatott körzeti orvossal. Ő valódi háziorvos volt, a szó legnemesebb értelmében, mert házhoz ment, ünnepnapon, akár éjszaka is. Elsőként mindig őt hívták, nem a mentőt. Sok ember életét mentette meg, vagy legalább enyhítette kínjaikat.

Mi lesz veled alapellátás?

Mi tagadás, tájainkon egyre kevesebb az ilyen önfeláldozó, betegeiért, hivatásának élő doktor, aki számára vonzó, hogy egy-egy településen körzeti orvosként praktizáljon. A fiatal medikusok szeme előtt leginkább a nagyobb kórházakban való boldogulás reménye, vagy a külföldi karrier lebeg, ennek érdekében szakvizsgáznak. Kevésbé vonzó számukra, hogy vidékre vonuljanak, s akár egy falusi, kis rendelőben több száz vagy ezer ember egészsége felett őrködjenek. 

Az orvosok érdekvédelmi szervezetei nem hiába kongatják a vészharangot: valamit tenni kell, különben egész régiók maradhatnak egészségügyi alapellátás nélkül. Pedig ez az alfája és ómegája annak, hogy egy ország lakosságának egészségi állapota karban legyen tartva. Most ott tartunk, hogy sok helyütt bőven nyugdíjaskorú orvosok még javában rendelnek, mert nincs kinek átadni a praxist. Több településen a régi körzeti orvos helyére már nem jön új, távolabb kell utazniuk a betegeknek, és sokkal többet várakozni a rendelők előtt. Létezik ugyan egy rezidensprogram, aminek lényege, hogy a frissen végzett orvosokból röpke néhány év alatt körzeti orvos válhat, de úgy tűnik, ez a lehetőség sem elég vonzó a medikusok számára. Talán más impulzusok is kellenének.

Szívesen követnék a magyarországi példát

Felbáron néhány éve nincs gyermekorvos. Az a doktornő, aki addig ellátta a falu és a környékbeli települések gyermekeit, végleg nyugdíjba vonult. Szerencsére körzeti orvos még dolgozik és fogorvos is rendel az egészségügyi központban. Valaha nőgyógyász is kijárt ide hetente egyszer, de mivel kevés volt a páciense, később abbahagyta a rendelést.

A lakosság eleinte nehezen viselte, hogy elment a gyermekorvos és nem jött helyette új, de mindenki meg tudta oldani gyermeke egészségügyi ellátását. Az a helyzet, hogy jóval kevesebb gyermek születik, mint 20-30 éve, és egy fiatal, kezdő orvosnak talán meg sem érné itt praxist nyitni. A körzeti orvosunk szerencsére még abban a korban van, hogy sokáig rendelhet. Megszerették az emberek és a rendelőjét is jól felszerelte. Fogorvosunk már idősebb, lassan közeleg a nyugdíjkorhatár felé, igencsak jó szakembernek számít"

– vázolja a jelenlegi helyzetet Bodó István polgármester, aki szívügyének tekinti, hogy az egészségügyi központ épületében élet legyen. Az orvosi rendelőkön kívül pedikűrös és fizioterápiás szakember is dolgozik itt. Kissé szomorkásan konstatálja, már nem veszik olyan szigorúan a körzeteket, mint valaha, szabad az orvosválasztás. A felbári körzetben egykor több mint 3000 ember alapvető egészégügyi ellátását biztosították.

A viszonylag nagy épület fenntartása nem kis tehertétel a falu számára. A bérleti díj minimális, mert az a cél, hogy az orvosok itt maradjanak. Ugyanakkor az öregedő épület karbantartása és modernizálása elengedhetetlen. Az éves ráfizetés 6000 euró.

A legégetőbb feladat a tető cseréje és a külső szigetelés, valamint a fűtés korszerűsítése lenne. A nyílászárók cseréjét már megoldottuk. Nekem nagyon tetszik az, ahogy Magyarországon próbálják támogatni a háziorvosi praxist. Ott az önkormányzatok vissza nem térítendő állami támogatásból gyönyörű lakásokat építhetnek a jövendő orvosoknak, s ezek szolgálati lakásként használhatók, természetesen bizonyos feltételekhez kötötten. Az egyik ilyen, hogy az orvos hosszabb ideig a településen marad. Ilyesmit nálunk is el tudnék képzelni, hisz egy fiatal, kezdő orvos bizonyára értékelni tudná a lakhatást"

– vázolja a továbblépés lehetőségét.

Bodó István
Fotó:  A szerző felvétele
Vadonatúj egészségügyi központ a város szívében

Bős, a Duna menti kisváros napról napra szépül, gyarapodik. Régi álma volt az önkormányzatnak, hogy a lepusztult, elavult rendelőintézetet felújítsa. Kétszer is pályáztak erre a célra, de nem jártak sikerrel. Közben kiderült, hogy az épület rossz alapokon áll, és inkább a bontás mellett döntöttek. Helyette pedig építettek egy újat, mert végül mégiscsak sikerült pályázaton pénzt szerezni.

A város tulajdonában lévő olyan helyet kerestünk az orvosi rendelőknek, ami könnyen megközelíthető az autóbusz-megállótól is, hogy a környező településekről érkezőknek se legyen messze. A kultúrház mellé építettük fel, a katolikus templommal szemben. Új parkolót, kellemes környezetet alakítottunk ki és még patika is került mellé"

– tudjuk meg Fenes Iván polgármestertől.

A modern, 21. század kihívásainak megfelelő épületben három körzeti orvos, egy gyermekorvos, egy fogorvos, egy nőgyógyász és egy ortopéd orvos rendel. Bősön ezenkívül van még egy olyan épület, ami a gyógyítást szolgálja. Itt nőgyógyászati, fogászati és rehabilitációs rendelő található.

Nagyjából 1 millió 100 ezer euróba került az új egészségügyi központ felépítése. Ebben a falunak önrésze is van, hitelt vettünk fel, amit a rendelők bérleti díjából törlesztünk. Az orvosok jól érzik magukat az új, központi helyen, és ez is volt a célunk. Felvonós és akadálymentes az épület, tehát a mozgáskorlátozottak és az idősek számára is megfelelő. Reményeink szerint hosszú-hosszú évekig fogja szolgálni a bősiek és a környékbeli falvak lakóinak egészségügyi ellátását"

– mondja, örömmel a hangjában.

Óriási sikerélmény, amikor sikerül valakit meggyógyítani

Dr. Csidey Fodor Ágnes nyolc évig belgyógyászként praktizált Dunaszerdahelyen, amikor idős kollégája mellé szegődött a vásárúti körzeti orvosi rendelőbe. Eleinte csak helyettesítette, aztán hirtelen annyira leromlott kollégája állapota, hogy át kellett vennie a rendelést. Pedig akkor még csak két hónapos volt a gyermeke. Szerencsére volt segítsége, így el tudta vállalni. Azóta sem bánta meg, hogy körzeti orvossá avanzsált.

Nem túl lukratív szakma ez, de nem lehet mindenki sebész vagy nőgyógyász. Ennek a munkának is megvannak a szépségei és a hátulütői, de mindenképpen kell hozzá egyfajta habitus is. Elég nagy a körzetem, több mint kétezer betegem van, zömmel vásárútiak, de érkeznek Vámosfaluból és Kürtről is. Nehézsége a munkánknak az, hogy eléggé meg van kötve a kezünk a diagnosztizálási lehetőségeket illetően, de ebben van a szépsége is, hiszen sokszor nagyon kevés vizsgálat alapján kell kórismét felállítanunk. Az idősek nem szeretnek már szakorvosokhoz járni, tőlünk várják, remélik a gyógyulást. Mindig óriási sikerélmény, amikor sikerül valakit egy-egy súlyosabb betegségből meggyógyítani"

– meséli hivatásáról a Covidból lábadozó fiatal doktornő.

A rendelőjében van EKG, vérsűrűségmérő, CRP-vizsgálatot és Covid ellenanyag-vizsgálatot is végeznek. Ha szükséges, házhoz is kimegy, bár járvány alatt ez szünetelt. S ha már koronavírus, elmeséli, hogy idén már jobb volt a helyzet, de az első és második hullám idején egyfolytában csörgött a telefonja, hétvégén is. A számítógépét mindig hazavitte, hogy bármikor, ha szükség volt rá, receptet tudjon felírni. Szomorúan hozzáteszi, több páciensét is elvitte a betegség, zömmel idős, beteg embereket, de néhány fiatalabb is volt közöttük.

Ezek a vesztségek megviseltek, mert akárhogy is nézzük, kötődünk a betegeinkhez, majdnem olyanok vagyunk, mint egy család. Minél tovább ismerünk valakit, annál inkább része az életünknek, és nehezebb a veszteséget feldolgozni. Orvosként viszont ezen túl kell tennem magam, különben nem tudnék dolgozni."

A fiatal doktornő csak mosolyog, amikor az kerül szóba, hogy nemcsak orvosnak, hanem afféle pszichológusnak is kell lennie.

Sokszor a betegnek annyi is elég, hogy pár szót váltunk, elpanaszolja, mi a baja és közben már jobban is lesz. Gyakran „csak” jó szóért jönnek, főleg az idősek vagy az elmagányosodott emberek, nem okvetlenül a gyógyszerért. Ha megkapják a figyelmet, megnyugodva távoznak."

Nem győzi hangsúlyozni, mennyire fontos a megelőzés, és mindenkit arra buzdít, hogy kétévente menjen el preventív vizsgálatra. Rengeteg rák előtti állapotot meg tudnak ezekkel állapítani. A Csallóközben például nagyon gyakori a vastagbélrák, aminek a gyanúja már egyszerű székletvizsgálat után kiderülhet. S az időben eltávolított polipból később nem lesz daganat.

A vastagbélrák hosszú idő alatt alakul ki, éppen ezért fontos a rendszeres szűrése, mert szó szerint emberéletek menthetők meg. Nem egy szerencsés kimenetelű esetünk volt nekünk is. De ez igaz minden más betegségre, például a még mindig legyakoribb szív- és érrendszeri betegségek esetére is. Mindenkit arra buzdítok, ha tünetei, egészségi problémái vannak, ne habozzon, keresse fel az orvosát!"
Csidey
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.