2022. április 19., 19:10

Válogatás nélkül gyilkoltak polgári személyeket

1919-ben április 19. éppen nagyszombatra esett. Az egyházi ünnep azonban nem a feltámadást, hanem a kínhalált hozta el 91 köröstárkányi, és 17 kisnyégerfalvai polgári személy számára. Magyarok voltak.

köröstárkányi emlékmű
Fotó: Wikipédia

Az első világháború utáni átmeneti, bizonytalan időkben, Magyarország ellenségei igyekeztek kihasználni az ország belpolitikai instabilitását, hogy területi követeléseiket érvényesíthessék. A Károlyi-kormány lemondását követően – az egyébként Csúzon született – Berinkey Dénes alapított rövid életű kormányt, 1919. január 19-én. Ennek a kabinetnek kellett volna döntenie a Károlyi Mihály köztársasági elnöknek március 20-án átadott, a február 26-ai párizsi békekonferencia rendelkezéseit ismertető Vix-jegyzékről, mely további magyar területek kiürítéséről rendelkezett. Eszerint a mellékelt térképen látható területeket kellett volna Magyarországnak kiürítenie. A kiürítést március 23-án kellett volna megkezdeni, tíznapos határidővel. A kiürítést szövetséges erők ellenőrizték volna, ezt követően pedig román csapatok szállták volna meg Erdélynek az övezet keleti határáig eső területeit.

Vix-jegyzél
Fotó:  Wikipédia

A Berinkey-kormány a Vix-jegyzékben foglaltakat nem akarta teljesíteni, katonai ellenállásra pedig a háború után szétzilált, demoralizált hadsereggel nem volt képes. Ezért lemondott, Kun Béláék másnap kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. A következményeket ismerjük.

A románok a gyulafehérvári nagygyűlésen, 1918. december 1-jén kimondták Erdély és az akkori Románia egyesülését. A románok, ezt követően a Maros vonalán megállapított demarkációs vonalig, majd, francia jóváhagyással az Erdélyi-középhegységig nyomultak előre.

Mivel az antant tárgyalásai az időnyerésre játszó Kun Bélával elakadtak, a magyarnál jóval erősebb román hadsereg egy északi és egy déli hadseregcsoportba szervezve északról Nagykároly és Nagyvárad elfoglalásával akarta elvágni az abban az időben talán egyedüliként ütőképes Székely Hadosztályt a magyar hadsereg többi részétől. A magyar seregek április 16-ra virradóra megelőző csapát mértek a románokra, de április 18-án a románok áttörték a frontot. Verbőczy Kálmán százados, a Székely Hadosztály zászlóaljparancsnoka, a román bekerítéstől tartva Nagyvárad felé vonult vissza.

Április 19-én a román csapatok, és a nyomukban járó felfegyverzett civilek behatoltak Köröstárkányba. Mivel a helybeliek segítették a magyar csapatokat, a polgári lakosságon bestiális bosszút álltak.

Egy túlélő visszaemlékezéseiben naturalisztikus részletességgel olvashatunk a románok vérengzéseiről.

Több száz mócból álló horda rövidesen megérkezett. Christa Nicolae és a sánta Percze Nicolae ma is élő tatárfalvi románok vezették őket. Fejszével, kapával s a közeli reguláris román csapatoktól kapott puskákkal voltak felszerelve. Körülállták a községet, s az elfogott magyarokat tízesével a templom és a ma 83. számot viselő ház előtt kihallgatás vagy eljárás nélkül legyilkolták. Nagyrészüket agyonlőtték, de többet késsel, baltával, kaszával öltek meg. M. Antal Mihályt és feleségét elevenen temették el! A vérengzés két magyar szemtanúja, nevezetesen a fenti P. Sebestyén Mihály és az esztendeje elhalt K. Benedek László úgy menekültek meg, hogy bár megsebesültek, nem mozogtak, s ezért az oláhok halottnak nézték őket is. A magyarok legyilkolása után a vérszomjas oláhok teljesen kifosztották a falut; amit nem tudtak elvinni azt összetörték. A rend helyreálltával visszatérő lakosok még egy kanalat sem vagy zsebkendőt sem találtak. A hívek egy része a templomba menekült, s ide a román horda nem tudott behatolni. Ezeket a magyarokat a mócok távozása után érkező reguláris román csapatok végezték ki, ma sem tudja senki, hogy miért. Együttesen 88 köröstárkányi és 17 kis- nyégerfalvi magyar lett az 1919. évi húsvét vasárnapi vérengzés áldozata.”

Lorx Tibor aradi konzul 1943-as jelentését Perczel Olivér idézi a Bihar megye román megszállása, 1919–1920 című tanulmányában. Más források a köröstárkányi áldozatok számát 91-re teszik.

Köröstárkány
Fotó:  Google Maps
Itt van Köröstárkány

Hogy a történelmi szálat lezárjuk, a románok 20-áig eljutottak a Vix-jegyzékben megállapított demarkációs vonalig, ennek ellenére folytatták az előrenyomulást a Tiszáig, majd Budapestig, amelyet csak 1919 novemberében hagytak el, kifosztva mindent, ami a kommunisták után még maradt, előnytelen békét kényszerítve az amúgy is ezer sebből vérző Magyarországra.

A vérengzésről a kommunista Romániában nem nagyon volt ildomos beszélni. Az áldozatok emlékére 1999-ben emlékművet emeltek a településen. A román bocsánatkérésre még várunk.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.