Vakcinairigység és vakcinabűntudat
Az elmúlt hónapok, a koronavírus járvány és a hozzá kapcsolódó intézkedések mindenkit megviseltek lelkileg. Sajnos, a szakemberek szerint attól sem lehet pszichés megkönnyebbülést várni, hogy egyre több ember számára elérhetővé vált a vakcina.
Közel egy éve kezdődött a Covid-19-járvány, mely azóta az egész életünket megváltoztatta. Lassan (kelletlenül ugyan) hozzászokunk a maszkviseléshez, a távolságtartáshoz, az otthoni munkavégzéshez, a digitális oktatáshoz, vagy éppen ahhoz, hogy egy ideig még nem mehetünk színházba vagy nyaralni. A szakemberek szerint azonban egy hatalmas csata még csak most vár ránk, hiszen a járvány és az azzal kapcsolatos intézkedések olyan lelki panaszokat okozhatnak, melyek kezelése, feloldása akár hosszú évekig is tarthat.
Az, hogy egyre több országban elérhetővé válnak a koronavírus elleni vakcinák, megnyugvásra adhatna okot, esetleg büszkeséget, hálát és csodálatot kellene éreznünk a kutatók munkájával kapcsolatban. Hiszen példa nélküli az az összefogás, mellyel a tudósok felvették a harcot a koronavírussal szemben és minden korábbinál gyorsabban kifejlesztették ellene a védőoltást.
Örülni kellene annak, ha azt látjuk a közösségi oldalakon, valaki boldogan mutatja az oltási igazolását vagy a felkarján a ragtapaszt. A reményt kellene erősítenie bennünk azoknak a híreknek, amelyek arról számolnak be, éppen hány ember kapta már meg a koronavírus oltást. De
sokan inkább negatív érzésekről számolnak be: irigységről, féltékenységről, csalódottságról, türelmetlenségről.
Miért pont ő kapta meg a védőoltást és nem én, vagy az egyik hozzám közel álló, akinek szerintem nagyobb szüksége van rá? Hogy meri visszautasítani valaki a várva várt oltást, amikor én annyira szeretném végre biztonságban érezni magamat?
De a koronavírus védőoltásokkal kapcsolatos zavar, a féligazságok, a hamis információk, a visszaélésekről szóló hírek csak tovább fokozzák a bizonytalanságot, és még igazságtalanabbnak és kiszolgáltatottabbnak érezhetjük a helyzetet, mint korábban.
A szakemberek szerint az irigység hátterében a kontroll elvesztésének érzése is áll. Az elmúlt évben az emberek többsége elveszítette az irányítást az élete felett. Hiába tűnik most úgy, hogy már látszódik a fény az alagút végén, és csak egy kicsit kell türelmesnek lenni, nagyon sokan azt érezhetik, hogy mások sokkal gyorsabban és könnyebben kijutnak ebből a bizonyos alagútból. Ez pedig nagyon frusztráló.
A „másik oldal” - vagyis akik már megkapták a védőoltást - is megtapasztalhat bűntudatot, sőt akár szégyent is.
Ezt bizonyos intézkedések tovább erősíthetik: bizonyos amerikai tagállamokban a túlsúlyosokat, erős dohányosokat is a fokozott rizikócsoportba tartozókhoz sorolták, nagyon sokan azonban elítélik őket, hiszen „saját maguk” okozták az egészségi problémákat. A dohányzást, elhízást ráadásul gyakran „jellemhibának” tartják.
Természetesen, nem tesz jót az sem, hogy néhányan megpróbálnak visszaélni a helyzettel: a fokozott rizikócsoportba tartozónak hazudják magukat, kiskapukat keresgélnek, a feketepiacon próbálnak kereskedni a vakcinákkal vagy hamis védőoltásokat kínálnak jó pénzért, esetleg a személyes kapcsolataikat kihasználva próbálnak előnyökhöz jutni.
A szakemberek szerint az irigység elleni küzdelem első lépése, hogy tudatosítsuk magunkban ezeket az érzéseket, de ne engedjük, hogy elhatalmasodjanak rajtunk és minden gondolatunkat befolyásolják. Ez ugyanis csak tovább növeli a stressz – amiből bizony bőségesen kijut mindenkinek mostanában. Csökkenthetjük például a közösségi oldalakon töltött időt, vagy korlátozhatjuk, hogy mennyi hírt olvasunk el a koronavírusról. Az is jó módszer lehet, hogy nem ülünk fel a pletykáknak, hamis információknak és a pánikot keltő bejegyzéseknek: hagyatkozzunk a megbízható, pártatlan hírforrásokra!
A következő lépés lehet az irigység új nézőpontból való szemlélése: gondoljunk arra, hogy minden egyes beoltott ember – legyen az ismerős vagy ismeretlen – közelebb vihet bennünket a járvány végéhez, és ahhoz, hogy az életünk visszatérhessen egy többé-kevésbé megszokott kerékvágásba.