Urunk születése oltár - Lőcse
A lőcsei Szent Jakab-templomban található oltárok egyikének faragott szobrai egy régi, ám időközben eltűnt, elbontott oltárról származnak. A szakirodalom és a hívek Krisztus születése, vagy Urunk születése oltárként emlegetik. Az egykori oltár hét szobra, Mária, Szent József, a két pásztor és a három angyal a lőcsei városháza egyik rejtett kamrájában vészelték át a rosszabb időket.
A városházán 1698-ban egy befalazott fülkében találták meg a szoborcsoportot. Miután kiemelték az alkotásokat, a főoltár mellett helyezték el őket, ám Csáky Miklós, az 1751 és 1757 közötti időszak esztergomi érseke 1752-ben barokk stílusú oltárt építtetett és abban helyezték el a szobrokat. A megbízott művész vagy fafaragó mester a kis Jézus barokk alakjával és néhány angyallal egészítette ki az oltárt.
Sokiáig tartotta magát az a megállapítás, hogy az oltárt, illetve alakjait két hasonló képességű, de különböző korokban élt művész készítette. Az Urunk születése oltár készítőjében Veit Stoss mestert, illetve krakkói műhelyét – legalábbis annak jegyeit – vélték felfedezni.
A művészettörténészek gyakran vetik össze a főoltár Mária szobrát az Urunk születése oltár Madonnájával, megállapítva, hogy a két szobor akár ugyanannak a művésznek a korai és későbbi stílusjegyeit viselheti magán.
Időközben azonban bizonyosságot nyert, hogy a szobrok (Lőcsei) Pál mester műhelyéből származnak. Erre a szakemberek főként három figura, a Madonna, a bal oldalon térdeplő pásztor és az imádkozó angyal tanulmányozása alapján következtettek.
Megjelent a Magyar7 2024/51-52.számában.
