Tüzes könnyek és a megkotort belű dinnye - milyen hiedelmek kötődnek a Lőrinc-naphoz?
A Lőrinc-napról a legtöbb embernek a dinnyeszezon vége jut az eszébe. Ha ránézünk a naptárra, rögtön feltűnik, egymáshoz közel két Lőrinc nap is van: az egyik augusztus 10-én, a másik szeptember 5-én.
Általánosan ismert népi hiedelem, hogy Lőrinc napja után ízetlenné válik a dinnye, már nem olyan finom, mint addig, a belseje lucskos lesz, meglevesesedik, túlérik, mert
A valóság az, hogy augusztus 10-ére csak a korán leszedett dinnyék válnak túléretté, a dinnyeszezon a másik Lőrinc-napon, szeptember 5-én ér véget.
A Lőrinc latin eredetű férfinév, a Laurentius névből származik, jelentése: Laurentum vidékéről származó férfi. A laurus (babér) szóval később hozták összefüggésbe.
Ki volt Szent Lőrinc?
Szent Lőrinc a katolikus egyház leginkább tisztelt szentjeinek egyike, akit a legenda szerint 258-ban égettek halálra.
Lőrinc II. Sixtus pápa diakónusa volt. A vértanú pápa elfogatásakor őrá bízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza föl a szegények között. A pápa egyben azt is megjósolta, hogy három nap múlva ő is mártíromságra jut. Lőrinc Sixtus végakarata szerint cselekedett. Amikor őt is letartóztatták, és az egyház értékeit rajta követelték, a szegényeket vezette a bíró elé, mondván: Íme, az egyház vagyona!
Több időjárással, termésjóslással kapcsolatos regula is kapcsolódik Lőrinc-naphoz.
A nap időjárásából az őszre következtetnek: ha szép, tiszta az idő, napfényes ősz lesz.
A Drávaszögben úgy tartják, ha Lőrinc-napkor szép az idő, hosszú lesz az ősz.
Ha Lőrinc napján csendes, tartós eső áztatta a földet, akkor eleink gazdag szüretben, jó minőségű bortermésben reménykedtek.
A göcseji Lendvavásárhelyen úgy tartották, ha Lőrinc napján bőven esik, és még a kerékvágásban is megáll az eső, akkor sok bor lesz.
Ha esik, jó lesz a bortermés – vallották a buzsákiak (Somogy vm.) is.
Míg országszerte a várható termést jósolgatták a szőlő megtekintésével, állapotának felmérésével, Hőgyészen a németajkú gazdák elkerülték a szőlőskertet.
Fogadalomból nem dolgoztak a hegyen ezen a napon, hogy Lőrinc tartsa távol a jégverést.
A többi gyümölcs termesztésével foglalkozó gazdák az esőmentes napnak örültek, hiszen abból bőséges gyümölcshozamra, egészséges termésre következtettek.
Nem véletlenül született az a régi kalendáriumi regula, miszerint:
Sok a gyümölcs és ép.“
A régiek úgy tartották, hogy innentől fogva megszűnnek a nyárias zivatarok.
Kapolyon (Somogy vm.) úgy vélték, Lőrinc-nap után a szúnyogok is csípősebbek.
Lőrinc napjához kapcsolódik a jóslat, ha augusztus 1-től, Pétertől Lőrincig nagy a hőség, akkor soká lesz fehér a tél.
A csíki Negyedfélmegye havasán a füvet a múlt században Lőrinc napján kezdték kaszálni.
Különös hiedelem, hogy az a kígyó, amelyik Lőrinc napján nem bújik el, az már nem akar megmaradni, kerékvágásba fekszik, hogy ott pusztuljon el.
Etes palóc faluban (Nógrád vm.) még ma is szokás, hogy a lányok, menyecskék a Lőrinc vértanú napját követö vasárnap vörös ruhadarabot öltenek magukra.
A Kárpát-medence egyes tájain csak a sárgadinnye lucskosságáról, lőrincességéről beszéltek.
Ehhez kapcsolódik a mondás:
A Somogy vármegyei Kapolyon Lőrincet hugyosnak mondták, általa nemcsak a dinnye, hanem az uborka is meglucskosodik.
Az Ipoly mentén úgy tartották:
„Szent Lőrinc tüzes könnyei"
Az ókori görög mitológiában Zeusz aranyeső képében teherbe ejtette a halandó Danaét, szerelmükből született meg Perzeusz. A legendák szerint a csillageső e nász emlékét őrzi.
A Perseidák meteorrajt „Szent Lőrinc könnyeinek“ is szokták nevezni a mártírhalálat halt Szent Lőrinc emlékére, utalva a vértanú szenvedéseire.
A hullócsillagok mindig is foglalkoztatták az embereket, ezért többféle hiedelem alakult ki körülöttük.
A legismertebb babona szerint, ha valaki hullócsillagot lát, akkor kívánni kell valamit, ami egy éven belül beteljesedik, feltéve, ha senkinek sem árulja el.
Más babonák szerint minden hullócsillag egy olyan távozó lelket jelent, aki éppen meghal.
