Tragédia Bécsben
Javában készültek már a nagy eseményre1867 tavaszán a bécsi udvarban: Ferenc József 1867. június 8-ra tervezett budai megkoronázására. A kiterjedt császári família tagjainak izgalmát még azok a szomorú hírek sem lohasztották le, amelyek Mexikóból érkeztek. Ott a felkelők Benito Juárez (1806–1872) korábbi elnök vezetésével megdöntötték Miksa császár (1832–1867) – Ferenc József öccse – hároméves uralmát és hadbíróság elé állították, amely hazaárulás címén halálra ítélte. A különböző európai monarchiák hasztalan igyekeztek jobb belátásra bírni a hatalom új birtokosait, 1867. június 19-én az ítéletet végrehajtották.
Eközben Bécsben az inasok, a komornák és a lakájok már javában csomagolták uraik málháját, hogy mire a magyar fővárosba indulnak, minden ruhadarab szépen elhelyezve a hatalmas ládákban legyen. Az 1867. június 8-i esemény fontos szereplői voltak természetesen Ferenc József császár közeli hozzátartozói és rokonai, akik az előkelő statisztákat alakították. Habsburg–Tescheni Albrecht (1817–1895) főherceg, aki Haynau leváltása után Magyarország polgári és katonai kormányzója volt egészen 1860-ig, az októberi diploma kiadásáig, felesége, Hildegárd Lujza (1825–1864) hercegnő révén volt szorosabb kapcsolatban a császárral, miután az uralkodó felesége, Erzsébet (1837–1898) – Sissi – az unokahúga volt és gyakran megfordult a főhercegék bécsi kastélyában.
Az eseményről szóló beszámolókban a tragédia körülményeiről különböző változatok láttak napvilágot. Battenbergi Mária Karolina (1852–1923) hercegnő, akit elsősorban íróként és műfordítóként jegyeztek, így foglalta össze az eseményeket: „Valami nagyon szomorú történt Bécsben. A tizennyolc éves Mathilde főhercegnő, Albrecht főherceg lánya, félig megégett. 22-én este fél hatkor hálószobája ablakánál állt, és az utcára nézett, amikor hirtelen szörnyű hőséget érzett. Megfordult, és látta, hogy a ruhája lángokban áll (…) Az ember nem érti, hogyan történt a baleset, mert sem tűz, sem fény nem volt a szobában. Valószínűleg egy gyufa volt a padlón, amire biztosan rálépett.”
Más tudósítások is ezzel a nehezen magyarázható véletlennel hozták összefüggésbe a tragédiát. Vannak viszont ennél sokkal logikusabb és hitelesebbnek tűnő magyarázatok is. Albrecht főherceg nagyon szerette a lányát, azt azonban határozottan megtiltotta neki, hogy az akkoriban már a nők körében is elterjedt szivarozás vagy cigarettázás rabjává váljon.
Egy társaság gyűlt össze Albrecht főherceg rezidenciáján, mivel színházba készültek. Matild a szobájában az ablak előtt állt és titokban rágyújtott egy cigarettára, amelyet egyébként Sissi császárné sem vetett meg. Ekkor váratlanul apja nyitott be a helyiségbe, erre Matild a háta mögé dugta a cigarettát tartó kezét, és ekkor meggyulladt az indiai muszlimból készült ruhája. Ennek anyagát glicerinnel impregnálták, hogy teltebbnek tűnjön. Ez a vegyület azonban igen gyúlékony és a ruha pillanatok alatt lángra lobbant.
Matild súlyos égési sérüléseket szenvedett, és két héttel később, 1867. június 6-án szörnyű fájdalmak között meghalt. Öt nap múlva, június 11-én temették el a császári kriptában.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2025/34. számában.
