Ön is tapasztalja? Alvási zavarok, kimerültség - így reagálunk az időjárás gyors változására

Alvási zavarok, idegesség kimerültség, feledékenység, levertség, depresszió, szív- és keringési zavarok, szédülés és légzési problémák - mind írhatók az időjárás-érzékenység szhámlájára. Nem csak az idős emberek, de az újszülöttek és a gyerekek is reagálnak az időjárás változására. Zivatarok előtt, és fülledt melegben a kicsik különösen nyugtalanok, hisztisek. Az iskolások közül minden ötödik gyermek időjárás-érzékeny.

Az időjárás-érzékenység nem tekinthető betegségnek, de több képességünket is befolyásolja. 

Kit a melegfront, kit a hidegfront visel meg, van, akinek teljesen mindegy, mert minden változásra rosszul reagál. Lényeges az idegrendszer általános állapota, vagyis akik egyébként is pszichés, illetve szomatikus panaszokkal küzdenek, azoknál sokkal valószínűbb, hogy érzékenyen reagálnak az időjárás hirtelen változására.

Több országban ügyelnek a jellegzetes időjárási jelenségek eljövetelére. Ahol tartós hőség, kánikula van, szünetet rendelnek el vagy átalakítják a napi oktatási időt. Szibériában a különösen zord időjárás idején ugyancsak szünetel az oktatás.

Amíg az időjárás-érzékeny fiatal hölgyek közérzete rossz, addig a változés korába lépő nőknél hőhullámok, szédülés, erős szívverés (kis megerőltetésnél is), rosszullét, szorongás, depresszió, gyötrő bűntudat, kimerültség, alvási zavarok, idegesség, nyugtalanság és csökkenő fájdalomküszöb jelentkezik. Bár a klimax önmagában is ezeket a jelenségeket produkálja, az időjárás-érzékenység felerősítheti az egyes folyamatokat. 

Az európai, közép-európai emberek különösen érzékenyek az időjárás-változásra, hiszen a közepes szélességeken élők átlagosan mintegy hatnaponta frontátvonulásnak vannak kitéve. Nagy-Britanniában, a Benelux-államokban és mindenekelőtt Skandináviában ennél gyakoribbak és erősebbek az időjárás-ingadozások, mégis inkább a közép-európaiakat érdekli az időjárás egészségre gyakorolt hatása. Itt van a főn jelenség, amit szinten Közép-Európában kutattak legelőször, bár sokfelé előforduló jelenségről van szó. A statisztikai vizsgálatok alapján a magyarok, az osztrákok inkább a melegfrontra, az észak-németek, az angolok és franciák inkább a hidegfrontra érzékenyek. A nemek tekintetében a férfiak a meleg-, a nők inkább hidegfrontra érzékenyek.

Egészségünket befolyásoló időjárási helyzetek

Ciklonok, anticiklonok adnak és elvesznek

A nap süt, az ég kék – a legtöbb esetben ez tapasztalható egy anticiklonban. Az északi féltekén az alsó légrétegekben a levegő az óramutató járásával megegyező irányban áramlik a magasnyomású hely felől. A hőmérsékleti rétegződés egységes képet mutat. A levegő hamar felmelegszik és kiszárad. A leáramló levegő felhőoszlató hatása érvényesül. Intenzív napsütésnél a leáramlás mellett a felszín erős felmelegedése miatt helyi feláramlási zónák jönnek létre. Ilyen feláramlásokban magasra törő gomolyfelhők képződhetnek, amelyekből a helyi zivatarok is kialakulhatnak. Az anticiklonban nincsenek dinamikus időjárási folyamatok, ezért ezek területén nem lépnek fel időjárásfüggő panaszok.

A melegfront

Ebben az időjárási helyzetben a közeledő, melegebb levegő felcsúszik az előtte lévő hidegebb, és emiatt nehezebb levegőre. Majd felfelé emelkedve folyamatosan hűl és, amikor eléri kondenzációs kicsapódik belőle a nedvesség. További emelkedéssel a felesleges nedvesség vízcseppekké alakulva, rétegfelhőzet képződik. Ez a felhőréteg 0 °C fok alatt túlhűlt vízcseppekből, -12 °C fok alatt jégkristályokból áll. A közeledő melegfrontot ezek az többnyire jégkristályokból álló magas szintű cirrus – felhők jelzik, mely a lehetséges időjárás – változást mutatják. Amikor még jó az idő, csak a front előtti térségben fellépő nyomássüllyedés és az első felhők megjelenése sejteti az időjárás romlását.

A stabil melegfront esetében a régi hegek, törések helyei érzékenyek, és az alacsony vérnyomás miatt keringési zavarok és reumás panaszok léphetnek fel. Gyakoriak a lázas megbetegedések, nő a vérzékenységre való hajlam. A melegfront közeledtével a rétegfelhőzet egyre alacsonyabb szintre süllyed. Emellett a túlhűlt, színtiszta vízfelhőzet egyre inkább sűrűsödik. Melegfront közelében 300-500 méteres magasságnál a normál 0 °C fölött a felhőkben tárolt csapadék kihullik, egyenletes, csendes, eső formájában. Ez a meleg évszakban országos eső, télen megfelelően alacsony hőmérséklet mellett hosszantartó hóesés formájában nyilvánul meg.

Az időjárás lefolyásának e szakaszában lényegesen gyakrabban lép fel szívroham, szívinfarktus, gutaütés, vakbél-irritáció, glaukómás roham, trombózis, embólia, erős vérnyomáscsökkenés, vesekólika és haláleset, mint normál esetekben. Ebben az időjárási helyzetben a közlekedési balesetek száma is növekszik. Miután a melegfront átvonult felettünk, a felsiklási folyamat mérséklődik. A mérsékelt levegőmozgás mellett a levegő felmelegszik és kiszárad, a felhők feloszlanak. A szívműködés és a légzés gyorsabbá válik, a vérnyomás emelkedik, amely különösen a magas vérnyomástól szenvedő betegeket veszélyezteti. A vérzésre való hajlam növekedése műtéteknél, vagy a műtétek után fellépő utóvérzésnél jelent veszélyt.

A hidegfront

Órákkal a hidegfront átvonulása előtt a derült területeken a földközeli levegő erősen felmelegszik és felemelkedik. A vízpára kondenzálódik és, gomolyfelhők képződnek, amelyek először teljesen ártalmatlannak tűnnek. Majd ezek a felhők egyre magasabbra törnek, tetejük eléri a túlhűtés magasságát, és mínusz 12 C-fok alatti hőmérsékletnél jégfelhők képződnek. A kialakult felhőtornyok felső részein, ahol erős turbulencia (rendezetlen örvénylő mozgás) uralkodik, a túlhűlt vízcseppek és a jégrészecskék az ütközés során egyre nagyobbak lesznek. A hidegfront átvonulásakor az ég teljesen elsötétül. A hideg levegő viharos és egyenetlen szelekkel áramlik be, zivataros, részben viharos esővel, jéggel vagy hóeséssel kísérve.