2022. augusztus 28., 13:39

Szeretik a szlovákiai fiatalok a mamahotelt? Vagy csak nincs más lehetőségük

Szlovákiában a fiatalok átlagosan csak a 31. életévük betöltése előtt hagyják el a szülői házat. Ez a tendencia a koronavírus-járvány vagy az ingatlanárak emelkedése ellenére már évek óta változatlan.

Fotó: TASR/AP

Uniós összehasonlításban ebben a mutatóban a harmadik helyen végzett Szlovákia a tagországok közül, csak a portugálok és a horvátok hagyják el még ettől is idősebb korban a szülői házat.

Szlovákia már 2011 óta ilyen vagy nagyon hasonló eredményt mutat e téren, ami hosszú távú tendenciát jelez. Tavaly Portugália vezette a listát, ahol az uniós tagországok közül a legkésőbb (33,6 évesen), Horvátországban pedig valamivel több mint 33 évesen hagyja el a fiatalok az otthonukat. A sorban a következő Szlovákia”

– hívta fel a figyelmet a Szlovák Biztosító elemzője, Matej Horňák.

Az elemző szerint a rangsor másik oldalát az északi országok – Svédország (19 év), Finnország (21,2 év) és Dánia (21,3 év) vezetik. Az európai fiatalok átlagosan 26,5 évesen hagyják el otthonukat. Ennek megfelelő a szüleikkel együtt élő fiatalok aránya is. Míg az északi országokban a fiatalok 16-18 százaléka él csak a szüleivel együtt, addig Szlovákiában mintegy kétharmaduk, írja a hnonline.sk portál.

„Hosszabb távon azonban az arány csökkenő tendenciát mutat, nálunk például 2012-ben még több mint 74 százalék volt a szüleivel együtt élő fiatalok aránya. Horvátországban pedig az arány meghaladta a háromnegyedet” – mondta Horňák, aki szerint

a szülőkkel együtt élő fiatalok arányát a lakhatáshoz való hozzáférés is befolyásolja, ami az ingatlanárak emelkedésével csak tovább romlik.

A jelzáloghitelek emelkedő kamatai a kötelező társfinanszírozással együtt egyre magasabb követelményeket támasztanak a fiatalok személyes költségvetésével szemben. Ezek a piaci feltételek azonban még nem mutatkoznak meg nagyobb arányban abban, hogy hány éves korukban hagyják el a fiatalok a szülői házat, illetve a szüleikkel együtt élő fiatalok magasabb arányában sem.

A további tényező Horňák szerint

a bérlakások hozzáférhetősége, Szlovákiában ugyanis megközelítőleg csak 8 százalék a bérlakások aránya, ami alacsony számnak számít a nyugati vagy északi országokhoz képest.

„Különösen a posztkommunista országokban figyelhető meg a saját tulajdonban lévő lakásokban élés magas aránya, ami az előző rendszer egyik maradványának számít, akkor ugyanis az emberek még könnyen hozzájutottak a lakáshoz, vagy előnyösen megvásárolhatták azt” – fűzte hozzá az elemző.

Az elemző szerint az egyik lehetséges megoldás a bérlakások elérhetőségének növelése, ami a nagyobb önállóság lehetőségét nyitná meg a fiatalok, illetve más csoportok, például az egyedülálló szülők számára. Ezzel támogathatnák az együttélési formákat is, amelyek Nyugat-Európában sokkal gyakoribbak.

A fiatalok munkanélküliségének megoldása, ami hosszú távon meghaladja az általános munkanélküliségi rátát, szintén egy lehetőség a korábbi életkorban való önállósodás elősegítésére.

A készségek és képességek munkaerő-piaci igényekhez való igazítása több és jobban fizetett fiatal munkavállalót eredményezhet, akik számára könnyebb lesz az önállóság – tette hozzá az elemző.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.