Billboardígéretek. Mi lesz Kollár 200 eurós bérlakásaival?

Kollárék javaslatát a parlament ugyan jóváhagyta, a bérlakásokat hiába keresnénk. Boris Kollár nyár elején megjelent mosolygós óriásplakátja arról, hogy „A bérlakások valósággá váltak”, úgy tűnik, még sem annyira valóságos. Bár meg kell hagyni, az óriásplakátok alján apróbetűvel az is ott áll, a párt a törvényjavaslat jóváhagyását érti az alatt, amit hirdet. Ilyen értelemben tehát Kollárék nem hazudtak, csak éppen félrevezették népet.

Kollár olcsó és elérhető bérlakásokat ígért, vagy 200 eurós bérlakásokat, a valóság azonban korántsem lesz ilyen rózsás, állítják a szakemberek. Az ígéretek óta eltelt több mint két és fél év, a törvény is keresztülment a törvényhozáson, ideje lenne tehát cselekedni.

Egyelőre azonban csak annyi vált mindebből valóra, hogy a miniszterelnök-helyettesi hivatal közzétette az ártérképeket és a felső határokat arról, mennyit kellene az embereknek fizetniük a bérlakásokért Szlovákia egyes régióiban.

És úgy tűnik, a valóság nagyon messze lesz Kollár ígéreteitől. Egyetlen megyében sem közelíti meg ugyanis a kétszobás bérlakáért járó összeg az ígért 200 eurót. A legközelebb hozzá Eperjes megyében (276 euró) és Nyitra megyében (292 euró) jár ez az összeg, a legtávolabb pedig Pozsony megyében (455 euró) vagy Kassa megyében (336 euró).

Štefan Holý törvényhozásért felelős miniszterelnök-helyettes (Sme rodina) azt is kiszámolta, hogy a bérlakások nagyjából a felével olcsóbbak lesznek, mint a jelzáloghitelek. Bár Holý szerint az általa bemutatott összegek maximális plafonok, és a lakóházakat építő befektetők jóval alacsonyabb árakat kínálnak, a Pravda napilap által megkeresett

szakértők szkeptikusak ezt illetően. Mégpedig több okból is kifolyólag.

Először is Holý nem mutatott be semmilyen összehasonlítást a kereskedelmi bérleti díjjal, másodsorban a jelzáloghitellel való összehasonlítása sántít, mert az esetben az érintett személy az ingatlan tulajdonosává válik, harmadrészt egyáltalán nem biztos, hogy a bérlők hozzájárulást kapnak a munkáltatójuktól, negyedszer pedig, az alacsony jövedelmű munkavállalók vagy állami alkalmazottak (rendőrök vagy tanárok) számára nem biztos, hogy annyira megéri ez a kereskedelmi bérleti díjakhoz képest.

És végül - senki sem tudja biztosan megmondani, mikor épülnek meg az első lakások, és mekkora lesz az energia és a hő ára. Márpedig ezek jelentősen befolyásolhatják a bérleti díj végösszegét.

Peter Porubský, a nehnuteľnosti.sk portál munkatársa, amely a megyei városok bérleti díjait monitorozza, elismeri, hogy a Holý által prezentált árak alátámasztják, hogy bérleti díjat fizetni előnyösebb, mint jelzáloghitelt törleszteni, de szerinte a probléma gyökere máshol van. Mégpedig ott, hogy a lakosság egyes csoportjai ezt nem engedhetik meg maguknak, ezért az államilag támogatott árat a kereskedelmi árhoz kellene hasonlítani, nem pedig a jelzáloghitel törlesztőrészletéhez.

– fűzte hozzá Porubský.

„Ha a modelleset azt mutatja, hogy Pozsony megyében havi 455 eurót kell fizetni egy 2 szobás államilag támogatott lakásért, akkor a különbség egy 2 szobás lakás átlagárához képest Ligetfaluban például nem olyan nagy. A munkáltató támogatása nélkül ez valójában egy szokványos kereskedelmi bérleti díj, méghozzá meglehetősen magas” – mondja Porubský.

Persze – a szakember szerint – ez nem azt jelenti, hogy ne lenne értelme államilag támogatott bérlakásokat építeni, csak éppen Holý árai mellett az értelmüket vesztik. Azt is hozzáteszi, elsősorban azt kellett volna meghatározni, hogy az alacsonyabb jövedelmű embereknek szánják azokat, és őket kellene előnyben részesíteni.

Vladimír Kubrický, az Ingatlanszövetség elemzője szerint is azok érdeklődnek leginkább az államilag támogatott bérlakások iránt, akik a jelzáloghitelt nem tudják maguknak megengedni,

– mondta az elemző, aki azt is kiemeli, Holý táblázataiban a munkáltatói hozzájárulás is szerepel, ami havonta akár 360 eurót is elérhet, azaz négyzetméterenként maximum négy eurót.

Ebben azonban egyetlen alkalmazott sem lehet biztos.

Arról nem beszélve, hogy az államilag támogatott bérlakások projektje még mindig csak papíron létezik. „És ma még nem tudjuk, milyen adót kell majd fizetnünk azért, hogy túléljük a következő telet. A jelenlegi bizonytalan helyzetben tehát az államilag támogatott bérlakásokkal kapcsolatos bármilyen számításokat csak iránymutatónak kell tekinteni” – fűzte még hozzá az ingatlanelemző.

Marián Búlik, az OVB Allfinanz Slovensko munkatársa szerint a Holý által bemutatott plafonok nagyjából megegyeznek a kereskedelmi bérleti díjakkal. „A különbséget a munkáltató hozzájárulása adja. A cégek egy része számára kétségtelenül érdekes lehet, ha új munkavállalókat toborozhat az adóból levonható lakhatási támogatásnak köszönhetően,

– mondja Búlik, aki szerint a munkáltató hozzájárulása mellett megérheti az emberek egy részének. „Én azonban szkeptikus vagyok, hogy 8-10 évnél korábban nagyobb arányban elérhetőek lennének az államilag támogatott lakások” – fűzte hozzá a szakember.