Szentiványi József emléktáblája

Úgy tartják, a vadászház felépítésével kezdődött a régió felemelkedése. 

1873-ban vezetőségi tagja, később elnöke volt a Tátrafüreden alapított Magyarországi Kárpát Egyesületnek, amely az ország első turistaegyesülete volt. Az egyesület céljai közt szerepelt, hogy feltérképezzék a Tátrát, ösvényeket alakítsanak ki és méréseket végezzenek a tavon. Ez persze azt eredményezte, hogy egyre több híresség is felkereste, 1902-ben például megírták, hogy Izabella hercegné csónakázott a tavon és egy másik csónakból a Ritka búza, ritka árpa című nótát húzta neki a cigány. Állítólag maga Ferenc József is tervezte Szentiványi, illetve a Csorba-tó meglátogatását, de ebben megakadályozta egy sajnálatos esemény. Az utazás előtti napon a Genfi-tónál meggyilkolták Erzsébet királynét. 

Szentiványi az első, 40 szobás turista menedékház megépítéséhez is hathatós segítséget nyújtott, ezért József-menedékháznak nevezték el. 1901-ben eladta a tavat és környékét a magyar államnak.

Amikor négy év múlva, 1905-ben Szentiványi meghalt, Wlassics Gyula így jellemezte: „a régi táblabírák nemes fajtájának egyik utolsó példánya volt”. Kortársai kiemelik vendégszeretetét és kapcsolatait, ismerte, illetve barátságban volt Arany Jánossal, Kossuth Lajossal, Deák Ferenccel és Vörösmarty Mihállyal. Bejei kastélyában meglátogatta őt Petőfi Sándor is, amikor a költő Tompa Mihálynál járt.

 Ma a tó partján egy tátrai gránittömbön elhelyezett bronz emléktáblán Szentiványi Józsefet ábrázoló relief található. Ján Ťapák szobrász alkotását 2005-ben leplezték le. Az emléktábla szlovák nyelven adja tudtára a látogatónak, hogy Szentiványi József alapította 1872-ben Csorbató települést. A táblát később fémtolvajok eltulajdonították, csak a gránittömb volt látható, ám pár évvel ezelőtt újraöntötték. Mellette áll az egy darab fából kifaragott, Szentiványit ábrázoló szobor, amelyet Miroslav Trnovský készített fénykép alapján a 2019-es fafaragó (szobrász) szimpózium során.