2022. január 15., 12:33

Éltetik Szent-Ivány József emlékét Sajógömörön

Decemberben volt száz éve annak, hogy a sajógömöri evangélikus gyülekezet felügyelőjévé választották Szent-Ivány Józsefet, s halálának 80. évfordulója ugyancsak a múlt hónapra esett. A gömöri politikusra és mecénásra ebből a kettős alkalomból, online közvetített ünnepi istentisztelettel emlékeztek a templomban, ahol szolgált.

 

Koszorúzás
Fotó: Virsinszky Tamás

A járványhelyzet miatt zárt körben megtartott alkalmon Lóczy Tibor, a sajógömöri evangélikus gyülekezet presbitere köszöntötte a résztvevőket, s a közösségi oldalon az élő adásba bekapcsolódott híveket. Elmondta, hogy Szent-Ivány nemcsak mecénás és politikus, hanem művelődésszervező és egyháztámogató is volt, valamint az egykori Szlovákiai Magyar Evangélikus Szövetség világi elnöke, s mindezek mellett szinte napra pontosan húsz éven át töltötte be a felügyelői funkciót a sajógömöri gyülekezetben.

Magyar és evangélikus

Simon Attila történész, a Selye János Egyetem tanszékvezetője, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója rámutatott, Sajógömört általában két személyről ismerik: Mátyás királyról és Czinka Pannáról. Mindkettőjüknek szobra van itt, s az ő emlékük ápolása része a helyiek identitásának. Úgy véli, hogy Sajógömör valódi lelkülete azonban más személyekre, s elsősorban arra épül, hogy ez a falu magyar és evangélikus, főként ez határozza meg az itteni ember lelkületét. A reformáció korától kezdődően ez a két fő jellemzője a településnek, és ezt a gondolatot testesítette meg egykori iskolája is, amely fokozatosan nemcsak Gömörnek, hanem az egész Felvidéknek az egyik legfontosabb oktatási intézményévé nőtte ki magát. Algimnáziumként működött hosszú évszázadokon keresztül, majd a 19. század második felében épp a Szent-Ivány családnak köszönhetően jött létre a polgári fiúiskola.

Simon Attila
Fotó:  Virsinszky Tamás
Simon Attila történész.

A Szent-Iványiak eredetileg Liptóban a Csorba-tó környékét és Liptószentivánt birtokolták, s a századfordulót követően költöztek Gömörbe, Beje községbe, ahol megvásároltak egy kastélyt.

Szent-Ivány József ott rendezte be családjának otthonát, hat gyermeket nevelt, mintagazdaságot épített ki. Ebben az időben a térség a Felvidék egyik közéleti központjává vált, elsősorban Szent-Ivány szerepvállalásainak köszönhetően. Ő volt a Gömör-Kishonti Gazdasági Egyesület vezetője és éltetője, majd 1918 őszén az őszirózsás forradalom gömöri mozgatójaként kapott jelentős szerepet. A két háború közötti Csehszlovákiában ő volt a magyar kisgazda társadalom megszervezője, pártalapító, majd a Magyar Nemzeti Párt vezére, négy cikluson át (1920-tól 1938-ig) a magyarság egyik legaktívabb nemzetgyűlési képviselője Prágában. Nagyrészt neki köszönhető a legfontosabb korabeli felvidéki magyar napilap, a Prágai Magyar Hírlap megalapítása is.

Mindezek mellett volt még egy nagyon fontos identitása: evangélikus hite. Jó protestáns volt, mindig teljesítette kötelességét a reá bízott gyülekezettel és egyházakkal szemben. Ebben minden bizonnyal édesapja intő szavait követte, aki 1901-ben kelt végrendeletében azt írta fiának: „Vallásának hű követője, és drága hazájának jó fia legyen!” Simon szerint Szent-Ivány József tökéletesen beteljesítette apja óhaját.

Két gyülekezet gazdája

Bár evangélikusként egy református faluban telepedett le, de jó gazdaként felvállalta a bejei egyházközség gondjait is. Gondnoka volt az ottani közösségnek, a bejei református templom számára ő vásárolta meg a telket, s családja adott pénzt a templom toronyórájára. Bejéből hetente átkocsizott Sajógömörbe, hogy az itteni gyülekezetnek is igazi gazdája legyen. 

Nemcsak a falu és a régió gondjait igyekezett a vállára venni, hanem az egész felvidéki magyar evangélikus közösségét is.

1918-ban az evangélikus egyház nagyon gyorsan a csehszlovák állam szolgálatába állt, és olyan szerkezetet alakítottak ki, amelyben a magyarok nem tudtak érvényesülni. Nem jött létre sem magyar egyházmegye, sem magyar esperesség és minden tekintetben háttérbe szorult a magyarság. Ezért is kezdeményezte a Szlovákiai Magyar Evangélikus Szövetség megalakítását. Nem arra törekedett, hogy kiváljon az egyházból, hanem arra, hogy a magyarok megkapják az egyházon belül az őket megillető helyüket – szögezte le a Fórum Intézet igazgatója.

Lóczy Tibor
Fotó:  Virsinszky Tamás
Lóczy Tibor
Mindenki maradjon a helyén!

Nagy Olivér Alsószeli evangélikus lelkipásztora igehirdetésében Szent-Ivány Józsefre utalva elmondta, hogy ha felsorolnánk azt a sok tisztséget, amit betöltött, méltán nevezhetnénk őt polihisztornak. Aztán ott van az a bizonyos, általunk jól ismert és megszívlelendő mondata, amely már akkor, az 1920-as években tartást adott az itteni, felvidéki magyar közösségnek: „Mindenki maradjon a helyén!” – amely felhívás ma is aktuális a lelkipásztor szerint. 

Az egykori 40 ezres felvidéki magyar evangélikusságból maradt egy néhány ezer lelket számláló közösség, a Nagytárkánytól Pozsonyig terjedő, 500 kilométert felölelő sávban, két egyházkerület és 17 egyházmegye területén.

Nagy Olivér
Fotó:  Virsinszky Tamás
Nagy Olivér evangélikus lelkész.

"Kevesen vagyunk, egyre fogyunk, de Isten megengedte azt, hogy közel száz év után felcsillanjon a remény arra, hogy mindenkihez bekopogtathassunk, és minden arra vágyó evangélikus számára elmondjuk az Isten igéjét. Mi nem mások hálójából akarunk halászni Bodrogköztől, Gömörön át egészen Pozsonyig. Meg akarjuk szólítani azokat a testvéreinket, akikkel eddig nem találták lelkészeink a közös nyelvet, a közös hangot. Tisztán, magyarul, anyanyelven akarjuk hirdeti Isten igéjét. Ehhez kérjük mindenki segítségét, szolgálatát, támogatását" – emelte ki Nagy Olivér, hozzátéve, hogy jelenleg 34 településen van igény magyar evangélikus igehirdetés szolgálatára. 

A méltó és nagy elődökhöz hasonlóan nem kiszakadni kívánunk az egyházból, nem párhuzamos egyházban gondolkodunk. Itt, a Felvidék területén szeretnénk összefogni magyar evangélikus testvéreinket, megmaradva magyarságunkban. Nem a napi politikai csatározásokba kívánunk belépni, csupán meg szeretnénk óvni, amit annak idején a Szent-Ivány Józsefek, Fizély Ödönök, Egyed Aladárok, Majer Bélák óvtak évtizedeken keresztül. Maradjunk a helyünkön a legapróbb településeken, a leginkább leszakadó régiókban is, ott is, ahol az egyház tanítását fenyegető erők jelennek meg, és ott is, ahol magyarként érnek bennünket sérelmek. Nem lehetetlen küldetés ez"

– hangsúlyozta Alsószeli evangélikus lelkipásztora. 

Az istentisztelet végén megkoszorúzták Szent-Ivány József emléktábláját a templomban.

Megosztás
Címkék