Stíluspercek Fertődről
Régen kezdődött már ez az egész, de a szerelem köztünk és a honismeret között töretlenül dúl. Élményputtonyunkból mindig akad egy kiragadott emlék. Most sem lesz másképp! Múlt héten a hűség megtestesítőjéről, azaz Sopronról volt szó. Ezen írás sem fog eltávolodni nagyon tőle, maradunk vármegyén belül. Most merre vezet a csavargó útja? Sopronból a szomszédba, azaz Fertődre, az Esterházyak világába.
Annó még Sopron előtt ejtettük meg Fertődöt, azon belül az Esterházy-kastélyt szerettük volna tüzetesebben bejárni. Hát errefelé sem spórolták ki barokkot. A galloknak ott van Versailles, a sógoréknak Schönbrunn, nekünk a fertődi Esterházy-kastély jutott, de szégyenkeznie nem szükséges, mivel tényleg csodálatos épületegyüttesről van szó. Megálmodója Esterházy (Fényes, Pompakedvelő) Miklós, aki Európa egyik leggazdagabb arisztokratája volt az ő idejében. Ha éppen nem szült, Mária Terézia is ide járt házibuliba, a hangulatfelelős pedig nem más, mint Joseph Haydn volt, csak ő még hegedűn, csellón meg brácsán csapatta a partit.
A privát házibuli ottjártunkkor elmaradt, de cserébe kaptunk egy nagyon szellemes idegenvezető srácot, aki dumájával és tudásával engem megvett kilóra. Az Esterházyak nagy gyűjtők voltak, persze volt miből tejbe aprítani. Nekem a porcelán készletük jött be nagyon, főleg a kelet-ázsiai vonal. Bármelyik múzeum elfogadna egy ilyen készletet. A porcelános szobában tárolták a hercegi család látványosságnak szánt, alapvetően nem használati porcelánjait. A fertődi Esterházy műtárgy-gyűjteményből közel 400 porcelán, köztük igazán egyedi, ritka és értékes darabok tekinthetők meg.
“Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!” A legenda szerint ezzel a felkiáltással indult az Esterházy-kastély története és valóban az ország legnagyobb és legfényűzőbb barokk-rokokó kastélya épült fel a Fertő tó lápos vidékén. Az Esterházy-kastély komolyabb építése még a 18. század második felében kezdődött. Az első nagyszabású rongyrázást 1770-ben rendezték itt, amikor a herceg bemutatta az udvartartását a bécsi arisztokráciának. Eszterháza mindig is, mindenféle értelemben a Kelet és Nyugat határán állt. Maga a főépület a francia kastélyépítészet legkeletebbre eső alkotása, ám egy roppant furcsa helyen, szinte majdnem a Fertő-tó mocsaraiban állva. Ugyanis a kastély elődjét, az eredeti vadászkastélyt Miklós apja, Esterházy József egy mocsaras vidéken építette fel, még a 18. század húszas éveiben.
Az épületegyüttes fő értéke a jellegzetes barokk szerkesztésmódja, és hogy a környező települések templomai irányába tájolták. A hatalmas parkban Fényes Miklós idejében szobrok, szökőkutak, vízesések, mitológiai istenekről elnevezett mulatóházak és kínai pagoda állt. A park ma is csodálatos, érdemes egy sétát tenni itt, rózsavirágzáskor pedig megtekinteni a híres Rózsakertet. A Dunántúl egyik legnagyobb Rózsakertjében a magyar rózsafajták minden másnál teljesebb gyűjteménye kapott helyet. Pihenésképpen ajánlani tudjuk a kastélyparkban található kávézót, ahol elég jól elkészítve adják ki a cappuccinot. Azt mondják a parkban szokott sétálni Esterházy Antal herceg feleségével Esterházy Svetlanával. Velük most nem találkoztunk, ki tudja, lehet a következő vizitnél már összefutunk velük.
Ha Sopron vármegyében járna a tisztelt olvasó, akkor szívből tudom ajánlani Pompakedvelő Miklósunk szellemi és épített örökségét. Ha pedig így az olvasás végére még gusztusa lenne kilépni az arisztokrácia világából a népies motívumokba, akkor Fertődtől pár kilométerre bekocsikázhat Fertőszéplakra. A stílus ott is alkot, csak néprajzi hagyományok formájában. A Kisalföld népi építészetének remekét lehet ott megtalálni. Nincs már hátra, mint nekiindulni.
