Sokat stresszelünk
Életünk része a stressz. Amikor Selye János a jelenséget leírta, csak hosszú vívódás után nevezte el stressznek. A legtöbb ember számára ma a mindennapi életben a stressz idegfeszültséget jelöl, és bele sem gondolunk, hogy a biológiai stresszreakció a különböző stresszalapú betegségek előidézése mellett tulajdonképpen az élet fenntartását, az egészség helyreállítását is szolgálja. Már ha jól reagálunk rá. A stresszelmélet legnagyobb kutatója Selye János szerint ugyanis nem a stressz öl meg bennünket, hanem az, ahogyan arra reagálunk.
Egy felmérés szerint az elmúlt évben Szlovákia polgárainak 77 százaléka érezte magát túl stresszesnek és lelkileg rosszul. További 23 százalék viszont alig tapasztalta ezeket az érzéseket. A Pilulka gyógyszeripari csoport és a Behavio kutatóügynökség Szlovákiában, Csehországban, Magyarországon és Ausztriában végezte el a felmérést, országonként 1000 válaszadóból álló mintán.
A felmérés szerint több nő (21 százalék), mint férfi (13 százalék) küzd nagy lelki stresszel.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a pszichés szorongással kapcsolatos problémák minden harmadik 24 év alatti fiatalt érintenek. A felmérés szerint a pszichés diszkomfort az életkorral csökken. A 25 és 34 év közötti válaszadók 22 százaléka, a 35 és 44 év közötti válaszadók 12 százaléka érzi a stresszt.
Monika Martinezová, a Nezábudka segélyvonal igazgatója szerint a pszichés gondok fő kiváltó okai az interperszonális kapcsolatok problémái.
– magyarázta a szakember. A partnerkapcsolatok terén pedig a válások, a hűtlenség vagy az erőszak okozhatnak nagy lelki feszültséget.
A felmérés szerint az emberek mindössze 13 százaléka fordul szakemberhez a pszichés problémák megoldása során.
Leggyakrabban azonban a párjukkal vagy közvetlen családtagjaikkal igyekeznek megoldani ezeket a problémákat (37 százalék).
A válaszadók körülbelül 15 százaléka fordul bizalommal ilyen esetekben a barátjához vagy a kollégájához. A válaszadók további 14 százaléka az egyes fórumokon olvas ezzel kapcsolatban cikkeket, néz videókat vagy vitatja meg az internetes fórumokon a problémáit. A válaszadók maximum egyötöde (20 százaléka) viszont egyáltalán nem oldja ezeket.
Martinezová arra buzdítja az embereket, hogy komoly mentális problémák esetén mindenképpen forduljanak szakemberhez.