Renault Zoe 135 Intens: Elérhető a 400 kilométer!

Motorilag kétféle teljesítményváltozatban kapható; mi az erősebbikkel kaptuk meg tesztelésre, Intens csúcsszereltséggel kombinálva.

Hangsúlyosabb maszkjának köszönhetően a Zoe most jobban beleillik a Renault új márkaarculatába, de átszabott elülső lökhárítója és fényszórói is megkülönböztetik az elődtől. A lámpák elöl-hátul LED-égőket kaptak, a figyelmesebb szem ezeket is észreveheti.

Fotó:  Vas Gyula

A hűtőrács-imitáció természetesen csak esztétikai célokat szolgál, villanyautónál ilyesmire nincs szükség. Egyéb fazonális újdonságról nemigen számolhatunk be; annyi viszont még ide kívánkozik, hogy a hátsó ajtók kilincsei továbbra is az üvegezést lezáró kis háromszögben vannak eldugva, de kezelésük kissé ügyetlenebb más hasonló konstrukciókénál.

Fotó:  Vas Gyula

A helykínálat – széltében-hosszában – nagyjából a hasonló méretű Clióéval azonos, tehát a kompakt kisautók standardja.

Fotó:  Vas Gyula

Az élettér magasságát azonban hátul jócskán korlátozza az ülések alá beépített akkucsomag; a 170 cm felettiek itt már nem éreznék igazán jól magukat. A koffer szintén a kategória jobb átlaga, még a Clióval szembeni kb. 50 liter mínusz ellenére is.

Fotó:  Vas Gyula

Az elektronikai arzenálból e szinten standard az aktív sávtartó-táblafelismerő-holttérfigyelő-sebességtúllépésre figyelmeztető rendszer, továbbá a légkondi, a navigáció, a tolatókamera és a variálható digitális műszerfal. A kétfunkciós tempomat már az alapszerelt modellekben megtalálható, csúcsszerelt tesztautónkban is feláras volt viszont a parkolóautomatika és az elülső ülésfűtés.

Az akkucsomagot már letudtuk, tehát folytassuk azzal, hogy az új Zoe 80 vagy 100 kW-os (108/135 LE) motorokkal kapható. Tesztautónkban az utóbbi dolgozott, és kb. 100 km/órás sebességig nagyjából az 1,5 literes turbós benzinmotorok dinamikájával hajtotta a másfél tonnás vasat. Álló rajttal, pl. szemafortól 50-60-ig gyorsulva azonban ennél erősebb járgányokat is képes simán lepipálni; a villanymotor már csak ilyen.

Fotó:  Vas Gyula

Viszont ugyancsak többnyire 100 alatt, vagy csak kevéssé fölötte várható el értelmes fogyasztás, s vele a deklarált csaknem 400 km-es hatótávolság az autótól. Sztrádai 130-nál máris 25 kWh körüli konzumnál és max 200 km-es hatótávolságnál tartunk, mármint ha végig ennyivel zúzunk Pozsonytól Zsolnáig. Száztízes egyenletes tempó mellett 19,6 kWh fogyasztást mértem, a hatótávolság ilyenkor 260-270 km. Tartós országúti 90-nél – tegyem hozzá: egyedül, a csallóközi rónán, ECO módban, de 32 fokos kánikulában, tehát légkondival – hoztam össze a rekordot: 12,8 kWh-t. Ami a szlovákiai áramszolgáltatók éjszakai háztartási átlagtarifájával számolva 1,50 eurót jelent 100 kilométerenként...

Fotó:  Vas Gyula

Ugyanez a fogyasztási érték hatósugárra átszámolva (52:12,8) 406 km. Ez egyébként városban is erősen megközelíthető, mivel egyrészt 50 km/ó körüli sebességgel tötymörgünk az utcákon, másrészt a szemaforok meg az egyéb közlekedési helyzetek miatt sűrűbben használhatjuk a rekuperáció két szintjének valamelyikét. Ha az erősebbet választjuk, a fékekre gyakorlatilag nem lesz szükségünk.

Végezetül pedig a töltési lehetőségek, amelyek tekintetében a Zoé ma világelsőséget mondhat magáénak. Egyetlen elektromobil sem kínál ugyanis ennyi variációt: jelesül hetet.

Fotó:  Vas Gyula

A legátlagosabb 10 amperes szobai konnektortól kezdve egészen az 50 kW-os egyenáramú gyorstöltőig, lásd a műszaki adatokat. Ám az az igazán érdekes és hasznos, ami köztük van: az egy-, illetve háromfázisú töltési kínálatok. Utóbbiak közül is főleg a 22 kW-os boksz, amely 3 óra alatt teledurrantja a csontig kiürült aksit is. Ha pedig nem teljesen üres, nyilván még hamarabb…