2025. március 11., 17:45

Rákkutatók podcast: Tiszta levegő, mozgás és remény

A Rákkutatók Podcast legújabb epizódjában Bödör Csaba vendége Dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója, tüdőgyógyász, onkológus és infektológus szakorvos volt. A beszélgetés fókuszában a tüdőrák helyzete, a diagnosztika kihívásai, az innovatív terápiák és a prevenció áll – egy olyan betegség, amely évente körülbelül 8000 új esetet jelent Magyarországon.

Müller Veronika szerint a tüdőrák leginkább az 50-es évektől kezdve jelentkezik, és a 60–80 éves korosztályban a leggyakoribb.

Szerencsére a számok nőnek olyan értelemben, hogy az összes tüdőrákos ember száma Magyarországon növekszik, ami abból adódik, hogy sokkal jobbak az életkilátások, mint voltak mondjuk 5-10 évvel ezelőtt”

– emelte ki a szakorvos, utalva arra, hogy a modern terápiák révén a betegek hosszabb ideig élhetnek a diagnózissal. Azonban a betegség korai felismerése továbbra is kulcskérdés, hiszen a tüdő óriási tartalékokkal bír, és sokszor csak előrehaladott stádiumban okoz tüneteket.

Amikor már tünetekkel jelentkezik a tüdőrák, akkor már nagyon nagy méretű vagy áttétes, és pont ez adja a diagnosztikának a problematikáját”

– hangsúlyozta.

A betegek általában két úton kerülnek a látótérbe: vagy tüdőgyógyászati panaszokkal keresik fel az ellátórendszert, ahol egy mellkasröntgen vagy CT eltérést mutat, vagy más kórházi kezelés során fedezik fel a problémát. A szűrővizsgálatok terén új programok indultak, ám ezek egyelőre csak a rizikócsoportokra – az 50 év felettiekre és a dohányosokra – fókuszálnak.
A remény forradalma: célzott terápiák és krónikus betegséggé szelídülő daganatok

Az innováció a tüdőrák kezelésében is utat tört magának. Müller Veronika szerint a legtöbb modern gyógyszer már Magyarországon is elérhető közfinanszírozottan, bár a legújabb fejlesztések beépülése időt igényel. A célzott terápiák, amelyek gyakran egyszerű tabletták formájában alkalmazhatók, gyökeresen megváltoztatták a szemléletet.

Nagyot változott a szemlélet az utóbbi időben, abban, hogy igazából ezek a daganatok krónikussá tehetőek”

– fogalmazott a doktornő. Egy előrehaladott stádiumú betegnél a cél ma már nem feltétlenül a teljes gyógyulás, hanem az, hogy a daganatot kontroll alatt tartsák, miközben a páciens jó életminőségben élhet hosszú éveket.

A számok magukért beszélnek: míg egy kezelés nélküli, negyedik stádiumú tüdőrák 3–6 hónapos túlélést jelentett, ma bizonyos mutációk esetén ez az idő akár 6–8 évre is kitolható. A korai stádiumban felfedezett esetekben pedig a sebészi beavatkozás kínálhat teljes gyógyulást.
Egyelőre a sebészek tudnak gyógyítani, kiveszik a daganatot, és akkor nincsen a szervezetben”

– tette hozzá Müller Veronika.

Klinikai vizsgálatok: esély az új kezdetre

A klinikai vizsgálatok témája is terítékre került, amit sokan még mindig „gyógyszerkísérletként” emlegetnek, némi fenntartással. Müller doktornő azonban lelkesen biztatja a betegeket:

Mindenkit nagy szeretettel szeretnék afelől biztosítani, hogy ezek a legjobb lehetőségek arra, hogy új és nagyon korszerű gyógyszerekhez hozzájuthasson valaki.”

A részvétel nemcsak egyéni előnnyel járhat, hanem a tudomány fejlődéséhez is hozzájárul.

A beszélgetés zárásaként a prevenció került fókuszba:

Tiszta levegő és sport, körülbelül ezt a kettőt tudom hozzátenni”

– összegezte Müller Veronika. A tüdő, mint egy pumpa, mozgásra van tervezve, és a légzőtornák, valamint a rendszeres fizikai aktivitás segíthet megőrizni az egészségét. A légszennyezés – legyen szó dohányzásról, fatüzelésről vagy munkahelyi ártalmakról – minden formája káros, így ezek elkerülése kulcsfontosságú.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.