Nem új ötlet a vakcinaútlevél
Még mielőtt elérhetővé váltak volna a koronavírus elleni védőoltások, már hallhattuk, hogy valószínűleg bevezetik a vakcinaútleveleket. Most már bizonyos, hogy az életünket heteken belül ezek az útlevelek, vagyis valamilyen oltási, védettségi igazolás szabályozza majd. Léteztek ilyenek korábban is?
Bizony, léteztek, mégpedig a sárgaláznak „köszönhetően”. Egyes régiókba történő utazáskor persze sokféle védőoltás felvétele ajánlott. Nem is kell nagyon egzotikus utazásra gondolnunk, hiszen erdeinkben kirándulva is találkozhatunk a kullancs által terjesztett agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusával.
E kórokozó elleni védőoltás azoknak ajánlott, akik sokat kirándulnak, vagy a vadászoknak és az erdészeknek. A megfelelő védelem érdekében néhány évente emlékeztető oltás javasolt.
Ezzel csak az a probléma, hogy a kullancsencephalitis vírusa elleni védőoltás hamis biztonságérzetet nyújt. A kullancsok ugyanis sokkal nagyobb eséllyel hordozzák a Lyme-kórt okozó baktériumokat, mint az agyvelőgyulladást okozó vírust. Természetesen a vírus elleni vakcinációnak semmi köze a baktériummal szembeni védettséghez. Ezért a védőoltás felvétele után ugyanúgy kell vigyázni a kullancscsípésre.
Vakcinaútlevelet a kullancsencephalitis vírusával szembeni védettségről senki sem állít ki, ilyet egyetlen határon történő átkeléskor sem kérnek. Nem így a sárgaláz ellen. A sárgaláz egy alattomos nyavalya. A fertőzést követően átlag hatnapos lappangási idő után fejfájás, láz, étvágytalanság, izomfájdalom, esetleg hányás jelentkezik. Ezek egyáltalán nem jellegzetes tünetek, szinte valamennyi fertőzésnek kísérőtünetei lehetnek. Az esetek döntő részében itt megáll a betegség, súlyosabb tünetek nem lépnek fel, az illető felgyógyul.
Mintegy 10-15%-ban viszont a betegség átmegy egy második szakaszba, s ennek már nagyon magas a halálozási aránya.
A máj is begyullad, visszatér a láz, s a májgyulladás miatt sárgaság lép fel. Innen ered a betegség elnevezése is. Véralvadási problémák jelentkeznek, nem ritka a véres hányás, károsodhatnak a vesék. A többszervi gyulladás, illetve a citokinvihar sokak számára ismerősen hangzik a koronavírus-járvány szövődményeként is. Ez a súlyos állapot okozza végső soron a sárgalázban szenvedők halálát is. Hatékony kezelés nem igazán létezik, a megelőzésen van tehát a hangsúly.
A sárgaláz kórokozóját (egy vírust) a tigrisszúnyogok terjesztik.
Trópusi betegségről beszélünk. A tigrisszúnyogok azonban nagyon gyorsan szaporodnak, és az éghajlat változásait követve az Egyenlítőtől egyre távolabb is megjelennek. Már a Kárpát-medencében is találkozhatunk velük. A sárgaláz jellegzetes afrikai betegség volt. Embereket és főemlősöket, majmokat fertőz meg. A szúnyogok az emberek között, tipikusan a zsúfolt nagyvárosokban, valamint a majmok és az emberek között terjeszthetik a sárgalázt. Ez utóbbi ciklus tipikusan a dzsungelben, a szavannákon fordul elő, és például a fakitermelőket érinti. A rabszolga-kereskedelem hatására jutott el Amerikába, manapság is jelen van Dél-Amerikában. Ázsiában még eddig nem okozott ismert járványt, mindössze néhány Afrikából behurcolt esetet jelentettek. A tigrisszúnyogok robbanásszerű dél-ázsiai megjelenésével azonban rendkívül megnőtt a kockázata egy indonéziai, pakisztáni, indokínai, netán kínai sárgalázjárványnak.
A gyarmati világban Amerika-szerte ádáz harcot vívtak a sárgaláz ellen.
A védőoltást az 1930-as évek végén fejlesztették ki, addig a védekezés a szúnyogirtásra korlátozódott. A vegyszeres védekezés, a mocsarak lecsapolása, a köztisztaság felértékelődése, az utcai pocsolyák eltüntetése hatékony eszköznek bizonyult Amerika fejlett és fejlődő városaiban New Orleanstól Rióig. Természetesen a védőoltás nagy lökést adott a sárgaláz elleni védekezésnek. Szigorú oltási kampányt indítottak.
Afrika azonban Amerika szegényebb vidékeihez képest is elmaradottabb, ezért ott a köztisztaságnak egészen más feltételei adottak. A szúnyogok elleni harc is nehezebb, ezért sokkal nagyobb jelentősége van a védőoltásnak. Sajnos ezekben az országokban a vakcináció nem tud olyan mértékben és módon zajlani, ahogyan azt Európában az utóbbi évtizedekben megszokhattuk. Itt jegyezném meg, remélem, hogy ezt a tapasztalatot nem veszítette el Európa mára, a koronavírus-járvány leküzdésére.
A nemzetközi forgalom növekedése ellenére mind ez idáig sikerült megvédeni a járványtól Ázsiát, és némileg kordában tartani ezt a kórt a többi trópusi területen is. Ennek dacára évente majdnem ötvenezer ember hal bele ebbe a fertőzésbe. A sikeres oltási kampány ellenére is rendkívül nehéz a majmok között cirkuláló kórt felszámolni. Közülük pedig a tigrisszúnyogok közvetítésével bármikor átterjedhet az emberekre. Az oltási fegyelem enyhülése is fontos tényező, Brazília partvidékének népes városaiban ma már alig oltanak, pedig a dzsungelből bármikor beszabadulhat oda a betegség.
A sárgaláz elleni védekezésnek tehát ha nem is csodafegyvere, de lényeges eleme a vakcinaútlevél. Ezekkel a vakcinaútlevelekkel kapcsolatban azonban sosem merülnek fel aggályok.
A modern világ QR-kódja más történet. Nem a vakcinákkal van tehát gond, hanem egyes hatóságok adatkezelési gyakorlata az elgondolkodtató. A vakcináktól ne tántorodjunk el, mert azok hatásos védelmet kínálnak a járványok ellen!
Megjelent a Magyar7 2021/18. számában.
