2024. március 16., 17:40

Napfény az “osztrák riviérán”

Mivel az elmúlt márciusi napok eléggé borongósra és esősre sikeredtek, így hát úgy döntöttem, e heti utazási sorok közé becsempézek egy kis napfényt, hátha az olvasó kedvet kapna a sógorékhoz egy kiruccanásra. Merre is fogunk járni? Nézzünk be most az osztrákok Karintiájába.

 

Napfény az “osztrák riviérán”
Galéria
+3 kép a galériában
Fotó: Borka Zoltán

Ami nekünk magyaroknak a Balaton, az az osztrákoknak a Wörthi-tó (Wörthersee). Mondjuk ez esetben itt még az Alpok is rátesz egy lapáttal, így a gyönyör és a tiszta természet garantált. Mi is gyönyörködni jöttünk ide. A társaság többsége az autók végett, mivel egy nemzetközi autó tuning találkozó dübörgött itt. A biztos kivétel én voltam, tudniillik én az autókhoz fikarcnyit sem értek. Ettől függetlenül könnyen rá tudtak szedni, hogy menjek én is. Végül is Karintiában nem minden nap jár az ember.

Napfény az “osztrák riviérán”
Pihenés a szálláson.
Fotó:  Borka Zoltán

 

Az odaút kész örökkévalóság volt. A lényeg, hogy mi és az autók is egyben érkeztek meg Pörtschach egyik legszebb szállására. Pazar kilátás fogadott a szobánk erkélyéről - az Alpok hegyei, a tiszta tó és mólói. Pörtschachban található az egyik, Karintiában több helyütt megtalálható medencekő, amely a feltételezések szerint a kőkorból származik és kultikus ceremóniák során áldozatok végrehajtására használták.

A szobák becsekkolása után első dolgunk az volt, hogy farkaséhesen támadtuk be a hotel éttermét. A kinti teraszán élveztük a napfényt és viccelődtünk azon, hogy egy csóri hamburger miért kerül közel húsz euróba. El kell fogadni, itt más árakkal operálnak a sógorok.

 

Napfény az “osztrák riviérán”
Kis huszasért viheted.
Fotó:  Borka Zoltán

 

Persze a személyzet még itt is főleg magyarokból áll és a szervizdíjat kegyetlenül beleszámolják a kirendelt ennivaló árába. Teli bendővel jobb az élet és a lábak is jobban bírják a sétát. Estére csapatunk felmérte a terepet. Rengeteg kocsi cirkált az utakon. A fiatalok meg csak úgy lazán kiültek az út szélére és figyelték bőszen, mikor egy Porsche vagy egy más négykerekű szépség gurul el előttük. A motorok csak úgy bőgtek az örömtől. Amúgy tényleg volt pár olyan autó, ami nekem is bejött és magamban egy elismerő csettintéssel nyugtáztam, ez már lassan művészet.

 

Napfény az “osztrák riviérán”
A veterán.
Fotó:  Borka Zoltán

 

 

A másnapot is keményen megtoltuk. Egyedüli negatívumként az hozható fel, hogy néha araszolva mentünk, hiszen rengeteg autó gyűlt össze és tömve voltak az utak. Az időjárás tökéletes volt arra, hogy a Pyramidenkogeli kilátótoronyról legeltessük szemünket. Igazából itt kapod meg Karintiát legszebb pompájában. A 100 méter magas fából épült extravagáns torony a világ legmagasabb ilyen jellegű építménye.

Napfény az “osztrák riviérán”
Pyramidenkogeli kilátótorony.
Fotó:  Borka Zoltán

 

Fenn a 360 fokos körpanoráma lélegzetelállítóan pazar, lábunk alatt tekergőzött a hosszúkás alakú, már-már mediterránnak ható, türkizkék vizű Wörthersee, délre a Keutschacher See és a horizontot lezáró Karavankák fenséges hegylánca. Ezt mind tizennégy euróért élvezheted. Bónuszként egy henger alakú csúszdán repeszthetsz lefelé a kilátó tetejéről, ami egyben Európa legmagasabb belső csúszdája. Szédítő közel húsz másodperces lejtmenetre számítsatok.

 

Napfény az “osztrák riviérán”
Béemvé feketében.
Fotó:  Borka Zoltán

 

A nap másik felére maradtak megint az autók. Estére odaértünk Veldenbe. Amolyan mini Monaco a Wörthi-tó partján. Pénz van itt dögivel. Kaszinók, éttermek és kávézók váltották egymást, miközben brutális kocsik hömpölyögtek az utcákon. A társaság autóbolond tagjainak kész karácsony volt az egész.

Napfény az “osztrák riviérán”
Merci.
Fotó:  Borka Zoltán

 

Egyébként Velden települése híres villáiról és szállodáiról. Ezek építészeti stílusai külön kategóriát képeznek az osztrák építészetben - Kastélyszálló, Hotel Kointsch. A gazdag polgárság és nemesség több tagjának volt és van itt ingatlanja.

 

Napfény az “osztrák riviérán”
Kastélyszálló Veldenben.
Fotó:  Borka Zoltán

 

A tuningshowés a wörthi látványvilág másnapra véget ért számunkra, de a hétvége nem. Bírtuk a tempót és korán reggel én és utazótársam a wörthi reggelt otthagyván már a szlovén élményesszenciába,  Ljubljana felé szerpentineztünk, de az már egy másik történet része.

 

 

Napfény az “osztrák riviérán”
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.