Ön is nagyobb nyugdíjat szeretne? Mutatjuk, hogy érheti ezt el!
Szüleink, nagyszüleink példáján láthatjuk, hogy idős korban bizony egyáltalán nem mindegy, mennyi pénzből kell megélni. Az aktív életszakaszt követően mindenkinek radikálisan csökkennek a bevételei, és ez bizony nem kis fejtörést okoz sokaknak. Annál is inkább, mert az ember az élete során hozzászokik egy bizonyos életszínvonalhoz. A szakértők nem győznek figyelmeztetni arra, hogy az időskorunkat már fiatalkorunkban meg kell terveznünk, az előtte való 10-15 évben pedig rá is kell készülődni. Az alábbiakban hét olyan hasznos tippel szolgálunk, amivel jelentősen növelhetők a jövendő nyugdíjak.
Aki belép ebbe a rendszerbe, több nyugdíjat remélhet, mintha csak a „közösben” spórol. Nem vagyunk tehát kiszolgáltatva csak az állami nyugdíjnak, amelynek az összege a jövőben meglehetősen kétséges. A II. pillérben megtakarított pénzünket egy összegben is megkaphatjuk, akár készpénzben is. Hogy mekkora lesz a nyugdíjunk ebből a pillérből, az nagyban függ attól, hogy tud gyarapodni a pénzünk, milyen nyereséget produkál az egyes alapokban. A nyugdíj összegét pontosan nem lehet kiszámítani, mint ahogy azt sem tudja senki megmondani, tíz-húsz év múlva mekkora nyugdíjból lehet majd megélni.
A prognózisok szerint, ha legalább 20 évig takarékoskodunk, a nyugdíjunk magasabb lesz. A törvény értelmében csak 35 éves korunkig léphetünk be a II. pillérbe, vagyis minden takarékoskodónak 30 vagy több éve van arra, hogy saját nyugdíjának összegét növelje.
A II. pillér egyik nagy előnye, hogy örökölhető. Vagyis halálunk után a legközelebbi hozzátartozóink kapják meg az ott megspórolt összeget. Ez esetenként akár több tízezer euró is lehet.
Az I. pillérből, az ún. állami nyugdíjból nem jár semmi a hozzátartozóknak.
Sokan erről elfeledkeznek, vagy azzal magyarázkodnak, nincs miből, minden fillérem be van osztva. Pedig havonta 20-50 vagy 100 euró a legtöbb fizetésből kiszorítható arra, hogy félretegyük, illetve befektessük.
A sima spórolás, a bankszámlán tartott pénz jóval kevesebb vagy semmi haszonnal sem kecsegtet, míg a befektetés annál inkább.
Igaz ez utóbbinak vannak kockázatai is. Alapjában véve viszont igaz, hogy minél tovább takarékoskodunk, annál több pénzre tudunk szert tenni. Ajánlatos már az első fizetéstől kezdődően félrerakni, s akkor idős korunkban lesz egy harmadik pénzforrásunk, ha úgy tetszik, lábunk, amire bátran támaszkodhatunk.
Ez az egyik legjobb módja annak, hogy jövendő nyugdíjunk összegét radikálisan növeljük. Ha bankszámlán tartjuk a pénzünket, az infláció miatt csak elértéktelenedik. Ezért vegyük fel a kapcsolatot egy befektetési tanácsadóval, aki átlátja a helyzetet a pénzpiacon és olyan befektetéseket tud ajánlani nekünk, ami komoly bevételt hozhat.
A befektetéshez nem okvetlenül van szükség nagyobb pénzösszegre és szaktudásra. Elég hozzá havi 20-50 euró is.
A magas kamatok és hozamok lesznek azok, amelyek a későbbiekben szépen hoznak a konyhára. Vagyis pénzünk értéke nem romlik, hanem egyre csak nő. Anyagi lehetőségeink függvényében bármikor növelhetjük a befektetési összeget, akár ezer vagy több ezer euróra is. Mondanunk sem kell, ilyen eseteben a nyereségünk is megsokszorozódik.
A nyugdíjunk összegét úgy is emelhetjük, ha mellette még dolgozunk. Ekkor ugyanis kötelező társadalombiztosításunk keletkezik. A munka befejeztével aztán kérhetjük a Szociális Biztosítót, hogy számolja át a nyugdíjunkat.
A nyugdíjasok dolgozhatnak nyugdíj mellett, vagyis két jövedelmük is lehet egyszerre. Aki dolgozik, annak a nyugdíját a biztosító január 1-vel mindig kiigazítja, de ez nem vonatkozik azokra, akik korkedvezménnyel vonultak nyugdíjba. Rájuk külön szabályok érévnyesek, ők csak maximum havi 200 eurót kereshetnek havonta.
Az alacsonyabb nyugdíj elsősorban az egyéni vállalkozókat veszélyezteti. Többségük ugyanis csak a minimumot vezeti el a nyugdíjbiztosításra, s emiatt kisebb lesz a nyugdíjuk.
Az a vállalkozó, aki egész életében csak a minimumot fizette be, 300 euró körüli nyugdíjra számíthat. A minimálnyugdíj intézményének köszönhetően azonban ennél valamivel többet kap, joga keletkezik ugyanis a minimálnyugdíjra. Harminc ledolgozott év után ez jelenleg 365,70 euró.
Jó tudni, az egyéni vállalkozóknak nagyjából 200 euróval lesz kevesebb a nyugdíjuk, mint egy átlagbérért dolgozó alkalmazottnak!
Szlovákiában az átlagnyugdíj tavaly év végén 519 euró volt. Aki ennél többet akar, annak magasabb járulékot kell fizetnie (jól kell keresnie) vagy pedig a nyugdíj mellett dolgoznia kell. Minden elvezetés számít ugyanis a nyugdíj kiszámolásánál. Ha például 1000 eurós fizetésért dolgozunk, a Szociális Biztosítóba ebből az összegből megy a tébé. De ha még szerződéses munkaviszonyunk is van valahol, ahol további havi 300 eurót keresünk, akkor már 1300 euróból számítódik a kivetési alap.
A kiegészítő nyugdíjspórolás önkéntes alapú, a pénzeszközöket nyugdíjkezelő társaságok kezelik. A lényege ennek is az, hogy idős korunkban egy plusz pénzforrást biztosíthat nekünk. A III. pillérbe ugyanakkora összeget fizet be havonta a munkaadó és a munkavállaló is.
Az évtizedekig tartó befizetések eredménye, hogy a III. pillérből származó nyugdíj akár több száz euró is lehet.
Egy 1300 eurót kereső, jelenleg 30 éves ember, aki havi 20 eurót spórol a III. pillérben, és ugyanennyit hozzátesz a munkáltatója is, vagyis összesen 40 eurót „tesznek” félre, az 64 évesen, amikor nyugdíjba menne 1 047 eurós nyugdíjat kapna. Az első pillérből 478 eurót, a másodikból 278 eurót, a harmadikból pedig 290 eurót. Természetesen ezek nem a pontos számok, csak becslések, hiszen addig még sok minden változhat a nyugdíjrendszerben. Arra viszont elegendő, hogy megmutassák, akár a duplájára is emelhető a nyugdíj összege, ha jó előre taktikát választunk.
A fentiekből talán kiderül, hogy aki csak az állami nyugdíjra számít, annak az idős kora könnyen a nélkülözés jegyében telhet. Aki viszont legalább két-három taktikát követ a felsoroltakból, annak jóval nagyobb reménye van arra, hogy tisztességes idős kora legyen, anyagi gondok nélkül.
