Hogyan lehet jóval magasabb a nyugdíjunk?
Többnyire csalódottak azok, akiknek a II. nyugdíjpillérből is jár nyugdíj. Sokkal kevesebbet kapnak ugyanis, mint amit reméltek. Ennek sokszor az az oka, hogy konzervatív alapokban spórolták a pénzt. Az állam módosítást vezetett be, ami ezt a problémát orvosolja.
Havi 20-25 euró… Ennyit kaptak azok a nyugdíjasok, akiknek elsőként kezdték kifizetni a II. nyugdíjpillérből a járandóságukat. Hát ez bizony nyugdíjtakarékossági bukta.
A kedvezőtlen alakulást a rossz politikai döntések is befolyásolták, a hatalmon lévők többször is belenyúltak a II. pillér rendszerébe, de maguk a takarékoskodók sem törődtek kellően azzal, hogy az évekig spórolt pénzük jó hozamot produkáljon.
Májustól lényeges és jobbító változás lép érvénybe a II. pillérben. Automatikussá válik a belépés, attól a pillanattól kezdve, ahogy az ember kikerül a munkaerőpiacra és befizeti első társadalombiztosítását.
Attól a naptól kezdve fél éve van kiválasztania a nyugdíjkezelő alapot, ha nem reagál, az állam kirendel neki egyet.
A lényeg, hogy a takarékoskodás azonnal elkezdődik. Ha a kliens ezt határozottan nem akarja, két éven belül kiléphet.
Azzal, hogy a II. nyugdíjpillérbe azonnal az első munkába lépést követően bekerül a kliens, elég hosszú horizont nyílik ki arra, hogy kockázatosabb, de nagyobb hozamokkal kecsegtető alapokba rakja a pénzét, ugyanakkor ne kockáztasson túl sokat.
Azt, hogy a konkrét takarékoskodó ne fektesse pénzét túlságosan konzervatív alapokba, a befektetési stratégia biztosítja. Ez egy olyan eszköz, aminek azt kell biztosítania, hogy a fiatal kliens megtakarításai potenciálisan a legnagyobb hozamot biztosító alapokba kerüljenek, majd életkora előrehaladtával ezeket áthelyezik a biztonságosabb, ám kevésbé perspektivikus, garantált alapokba.
Más szóval, megakadályozza azt, hogy a fiatal emberek „leparkolják” megtakarításaikat a kishozamú garantált alapokban.
A befektetési stratégia szerint a nyugdíjukra takarékoskodók 50 éves korukig spórolnának az index alapokban, a nagyobb hozam reményében. Ezután évente 4 százalékkal csökkenne az index alapokban lévő megtakarításuk.
Ez az elv biztosítja majd azt, hogy nyugdíjba vonuláskor a takarékoskodó jóval több pénzt kap a II. pillérből, mintha egész idő alatt csak a garantált alapokban spórolt volna. Jelenleg még az a jellemző, hogy sokan a garantált alapokban takarékoskodnak, amelyeknek nincs hozamuk.
Szemléltessük egy egyszerű példán, micsoda különbséget jelent, ha garantált alap helyett index alapban spórolunk!
A legsikeresebb garantált alap is csak 1,8 százalékos hozamot kínál. Ezzel szemben az index alapok jelenleg 9 százalékosat. Negyven év horizontjában hatalmas különbség lesz a megtakarított összegben.
Ha a II. nyugdíjpillérben takarékoskodónak 1000 eurója van és egy 1,8 százalékos hozamot kínáló alapba fekteti, akkor negyven év alatt, ami nagyjából a nyugdíjazásáig munkával telik, 2000 eurója lesz megspórolva. Ha ez a pénz kockázatosabb, de nagyobb, akár 9 százalékos hozamot kínáló alapba kerül, akkor negyven év alatt több mint 36 ezer euró kerül a kliens számlájára, vagyis 18-szor több, mint a garantált alapokból.
Természetesen az index alapokban nagyobb a kockázat, és nem mindig teljesítenek jól. Van, van hogy mínuszba kerülnek, ilyen volt a 2022-es év is, de hosszú távon általában mindig szép nyereséget produkálnak.
Az a fiatal, aki garantált alapokban spórol negyven évig az 1500 eurós fizetéséből, az előzetes számítások szerint 153 ezer eurót takarítana meg. Ha ezt index alapokban teszi, a megtakarított pénzösszeg 400 ezer euró lehet!
Ebből is látszik, egyáltalán nem mindegy, hogy aktív életünk megtakarításai milyen alapba kerülnek.
