Nádasladány, a hitvesi szerelem kastélya
Magyarország egyik legszebb és legromantikusabb épülete a Tudor-stílusban 1873 és 1876 között átépített Nádasdy-kastély. Aszimmetrikus homlokzatával már a parkból elbűvöli az ideérkezőt.
A csaknem 20 hektáros angolpark növényritkaságokkal fogadja a látogatókat, a tó és a sziklákról lezúduló vízesés, valamint a műemlékegyüttes vízellátásában nélkülözhetetlen víztorony harmonikus egységet alkot. A kastélypark sarkában emelt katolikus templom főoltárán az építtető fiatalon elhunyt feleségét, Zichy Ilonát örökítette meg a család házi festője, Valentiny János. A nagy múltú, Vas vármegyei származású Nádasdyak Magyarország egyik legősibb, történelemformáló arisztokrata családja volt.
A kastélyba belépve az előcsarnokba jutunk, amely mozaikburkolatú, galériás terem. Itt láthatók a család korai történetének jeles alakjait ábrázoló Vay Miklós carrarai márványból készült szobrai. Az Angliát idéző ősök csarnoka a magyar historizmus egyik legszebb belső tere, Hauszmann Alajos tervei Thék Endre asztalosműhelyében keltek életre. Itt sorakoznak a Nádasdy család portréi, a dicsőséget megalapozó Nádasdy Tamás nádortól a lefejezett országbírón, Ferencen át a kastély építtetőéig. A férfiakat feleségükkel, párban örökítették meg.
Az ősök csarnokában két eredeti csillárt is megcsodálhatunk. Ezek azért maradhattak fenn napjainkig, mert súlyuk egyenként egy mázsa, és az ajtón nem férnének ki.
A könyvtárszoba alapítója Nádasdy Lipót Flórián volt. Eredetileg 25 234 kötetet, illetve 2000 térképet tartalmazott, lényegében Lipót Flórián magángyűjteményéből, Nádasdy László csanádi püspök hagyatékából, Paulai Ferenc kalocsai érsek könyvgyűjteményének egy részéből, és Nádasdy Tamás könyveiből tevődött össze. Ezek túlnyomó részét sajnos a második világháborúban a német katonák eltüzelték, a hatalmas gyűjteményből csupán 1500 eredeti kötet maradt, illetve a pecsét a vadkacsás címerrel.
A könyvállomány a környék lakóit is szolgálta, heti egy alkalommal bárki bejöhetett, mint egy könyvtárba, és könyveket kölcsönözhetett.
A kastélyt átépíttető gróf Nádasdy Ferenc (1842–1907) 1868-ban kötött szerelmi házasságot Zichy Ilona grófnővel. A pozsonyi és a pesti főúri társaságból ismert gróf jogi végzettséget szerzett, majd a sportéletben vállalt aktív szerepe révén vált híressé. Szenvedélyes vadász volt, az ő kezdeményezésére jött létre az Országos Vadászati Védegylet, amelynek elnöke lett, valamint jelentős szerepet játszott a balatoni vitorlássport felvirágoztatásában is. Zichy Ilona 1849-ben született Pozsonyban. Gyermekkorát szülővárosában és a Zichy-család alsóbogátpusztai klasszicista kastélyában töltötte.
Eleinte a fiatalok a család agárdpusztai kastélyában éltek, majd az 1870-es évek elején költöztek Nádasladányba, ahol a birtok barokk kúriáját Hübner Nándor székesfehérvári építész és Linzbauer István budapesti műépítész tervei alapján átalakították, kibővítették. Az átépítés megtervezésében a házaspár is részt vett, s mivel nagyon szerették egymást, közös hálószobát is terveztettek maguknak. Ez akkoriban merész újításnak számított.
A bécsi kolerajárvány idején Ilona megbetegedett, és 1873-ban, 24 éves korában, nem sokkal a negyedik gyermek születése után meghalt. Abban az évben készültek el a nádasladányi kastély újjáépítésének tervei, az alapkőletételnél még jelen volt a boldog házaspár. A 31 évesen özvegyen maradt gróf nehezen viselte felesége elvesztését. Egyedül folytatta a kastély átépítését, de mindent úgy alakított, úgy rendezte be a szobákat, mintha neje is velük élne. Így a kastély örök szerelmüknek állít emléket.
Ferenc gróf nem házasodott újra, 1907-ben bekövetkezett haláláig gyermekeinek, a kultúrának és a közügyeknek szentelte életét.
A nagy szalon volt a társasági élet központja. 1910-ben már a villanyt is bevezették az épületbe. A női szalon Zichy Ilona emlékét őrizve nem került használatba. Ám a későbbi generációk tagjai már itt beszélgettek, kézimunkáztak, levelet írtak, vagy teáztak. A szoba csodás kilátást nyújtott a kertre.
A billiárdszoba, más néven férfiszalon vagy pipatórium a kastélynak az a helyisége volt, ahová ebéd után a férfiak visszavonultak. A kastélyhoz két teniszpálya, úszómedence és futballpálya is tartozott.
A második világháború idején a kastély hatalmas károkat szenvedett, de festményei, bútorai, fényképei közül többet is megmentett a család, illetve az egykori személyzet tagjai.
Gróf Nádasdy Ferenc földbirtokos 1930-ban vette nőül Radó Mária színésznőt. Fiuk az utolsó Nádasdy Ferenc, akivel 2013-ban kihalt a Nádasdyak férfi ága. Ma már csak az 1939-ben született Nádasdy Borbála él Magyarországon.
A kastély felkerült a kiemelt műemlékek listájára, és 99 évig nem lehet eladni.
Megjelent a MAGYAR7 21. számában
